178394. lajstromszámú szabadalom • Átütésvédelemmel ellátott elektronsugárcső
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI 178394 LEI Et S SZOLGALATI TALÁLMÁNY JtiÈÊL Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1979. IV. 18. (EE—2650) H 01 J 29/96 Közzététel napja: 1981. VIII. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1983. XII. 31. ( 1 Szabadalmi Tár. ■ N"'— Í^i-AJDONA J! Feltalálók : Mészáros Sándor oki. vegyészmérnök (50%), Csabai István oki. villamosmérnök (25%), Pap Gyula oki. villamosmérnök (25%), Budapest Szabadalmas: Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Átütésvédelemmel ellátott elektronsugárcső 1 2 A találmány nagyfeszültségen működő elektronsugárcsövek átütésvédelmére vonatkozik. A találmány szerint készített elektronsugárcsövekben, mely többek közt üvegburából, a bura ernyőlapján levő lumineszkáló bevonatból, adott esetben ezt lefedő alumíniumrétegből, 5 valamint elektronnyaláb előállítására, vezérlésére, fokuszálására szolgáló elektródarendszerből, érintkezőrugókból, továbbá kisfeszültségű kivezetőelektródákból épül fel, a nagyfeszültségű bevezetőelektróda és a kivezető elektródák közé az átütési áram korlátozására diszkrét ellenállások vannak beépítve. A 10—20 kV gyorsítófeszültséggel működő feketefehér és 25—30 kV gyorsítófeszültséggel működő színes képcsövek elektronágyújának elektródái között a legkörültekintőbb konstrukciós kialakítás, technológia és szoktatás ellenére is véletlen átütés léphet fel. Teljesen hasonló a helyzet a monitorcsöveknél és a katódsugárcsöveknél is. Az átütés az elektronnyaláb fokuszálására szolgáló tripotenciális vagy bipotenciális elektronoptikai rendszer legnagyobb pozitív feszültségű ún. gyorsító anódjai és az alacsonyabb, vagy közel katód-feszültségen levő fókuszelektróda, továbbá a +200...400 V feszültségen levő G2 elektróda között történik, mivel ezek között legkisebb a távolság, így geometriai elrendezés alapján is a 25 legnagyobb a térerő: 20—100 kV/mm. Az elektronsugárcsövek belső átütése nem új jelenség, azonban jelentősége, illetve káros hatása a félvezetőkkel — különösen a legújabb integrált áramkörökkel — működtetett TV-készülékeknél, vagy számítógép di- 30 splay-knél a katasztrofális meghibásodás miatt fokozott jelentőségű. A csöves felépítésű TV-készülékeknél az átütés eredményeképpen az ernyőn fellépő kép-szikrázási nyomokat ugyan korábban is zavarónak tartották, mivel azonban a jelenség nem járt együtt a készülék meghibásodásával, az átütés időszakosan elviselhető volt. Évtizedes tapasztalat volt ugyanis, hogy a vevőcsövek a képcső átütéséből származó parazita feszültségekre és áramokra esetenként szintén átütöttek, de ezt túlélve 10 nem váltak működésképtelenné. A leggondosabb eljárással gyártott és ellenőrzött képcsövek és monitorcsövek esetében is — a szállítás és huzamosabb raktározás után — szórványosan egy-egy átütés előfordulhat. Ennek teljes kizárására a technika 15 mai állása mellett számos próbálkozás ellenére — legalábbis gazdaságosan és a tömeggyártásban — nem lehetséges. Ezért egy-egy átütést, a bekapcsolás után rövid időn belül, a különböző nemzeti szabványok és a nemzetközi ajánlások is megengednek. A gyártó cégek 20 az átütés hibaokozó hatásának minimálisra csökkentése érdekében a földelésre és a túlfeszültség-levezetésre különböző megoldásokat imák elő. Azonban már a tranzisztoros videofokozatot tartalmazó TV-vevőcsöveknél — az előzőekben vázolt védelmi intézkedések ellenére — súlyos problémává vált a képcső időszakos átütése. Kapcsolástechnikai oldalról, szikraközökkel, gáztöltésű túlfeszültség levezetőkkel, gyorsműködésű zenerdiódákkal és RC tagokkal kezdettől fogva próbálkoztak azzal, hogy a beépített félvezetőket megvédjék az átütés178394
