178389. lajstromszámú szabadalom • Léghevítő belső tüzelőaknával
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 178389 Nemzetközi osztályozás: ip t Bejelentés napja: 1980. VII. 18. 1815/80 Elsőbbsége; 1979. VII. 21. (P 29 29 718.5.) NSZK C 21 B 9/04 ORSZÁGOS Közzététel napja: 1981. VIII. 28. TALÁLMÁNYI Megjelent: 1983. XII. 31. HIVATAL Feltaláló: Szabadalmas: Palz Helmut, oki. mérnök, Wiesbaden, Didier—Werke A.G., Wiesbaden, Német Szövetségi Köztársaság Német Szövetségi Köztársaság Léghevítő belső tüzelőaknával 1 A találmány tárgya léghevítő belső tüzelőaknával és a tüzelőakna, valamint a rácsostéglákkal kitöltött rácsosakna közötti, szigeteléssel ellátott válaszfallal. Ismeretes, hogy a belső tüzelőaknás léghevítők válaszfalainál, különösen azok alsó részén jelentős hőmérséklet-különbség mutatkozik a tüzelőakna felőli oldal, valamint a rácsosakna felőli átellenes oldal között. Az ennek következtében előálló eltérő hőtágulás a fal tűzálló téglaanyagában azt eredményezi, hogy a válaszfal a viszonylag hidegebb oldal felé meghajlik (bimetall-hatás). így olyan feszültségek ébrednek, amelyek magában a válaszfalban és annak a léghevítő köpenyfalazatába bekötött részében repedéseket és roncsolásokat idéznek elő, aminek következtében a tüzelőakna és a rácsosakna között közvetlen átvezetések, rövidzárások jöhetnek létre. Az 1300 °C hőmérsékletű forró szelet előállító léghevítőknél különösen hátrányos ilyen jelenségek kiküszöbölésére különböző megoldásokat javasoltak, így pl. a 19 38 432 sz. NSZK közzétételi leírásban. Ezeknél a megoldásoknál lényegében a válaszfalat és a köpenyfalazatot a tüzelőaknában több függőleges téglasorra osztják fel legalább hideg állapotban fennálló elválasztó hézagokkal, továbbá alkalmaznak egy szigetelő téglákból álló szigetelőréteget az ottani elválasztó hézagnak a tüzelőaknától távolabb levő oldalán. Ezek az intézkedések azonban, amelyekhez még a rácsosakna oldalán alkalmazott szigetelő téglákból összetett válaszfalréteg is hozzátartozik, nem hozták meg az elvárt hatást, mert a nagyobb porozitásúk következté-2 ben szilárdságilag kevésbé ellenálló szigetelő téglák, elsősorban a viszonylag nagy hőmérsékletgradiens, ill. az egyoldalú erősebb hőtágulás, valamint az ebből adódó belső feszültségek következtében legtöbbször idő előtt szétroncsolódnak. Abban az esetben, ha két kemény téglaréteg közé szigetelő téglákból álló válaszfalat iktatnak, akkor a válaszfal magától értetődően szilárdsági szempontból gyengül. Ezenkívül a rácsosakna felőli oldalon a kemény téglaréteg lényegesen hidegebb marad és kevésbé tágul, mint a tűzálló köpenyfalazat tüzelőakna felőli szakasza, amelybe ez a réteg illeszkedik, úgy hogy az illeszkedési sarkokon roncsolóan ható hőtágulási feszültségek ébredése nem zárható ki. Az előbb hivatkozott közzétételi leírásból ismeretes továbbá, hogy a válaszfalon hőálló acélból összetett fémlapot alkalmaznak, amelynek segítségével a válaszfalat még hosszabb üzemidő után is gáztömör állapotban kívánják tartani. A jelen találmány célkitűzése az ilyen szigetelés hatékonyabb elhelyezése és célszerű szerkezeti felépítése útján a válaszfal kialakításának egyszerűsítése és üzemidejének növelése. Ezt a célt a találmány szerint lényegében úgy érjük el, hogy a szigetelést a válaszfaltól különállóan, a válaszfal és a rácsostéglák közötti résben, tűzálló szálas anyagból hozzuk létre. Ily módon a szigetelést távoltartjuk a válaszfaltól, amelyet teljes keresztmetszetében nagyszilárdságú és kemény anyagból építhetünk fel. Ennek következtében olyan stabil falazat létesül, amelynek kereszt-5 10 15 20 25 30 178389
