178368. lajstromszámú szabadalom • Kisveszteségú olvadóbiztosító
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 178368 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1977. V. 13. (VI 1125) Közzététel napja: 1980. VI. 28. Megjelent: 1983. XII. 31. Nemzetközi osztályozás: H 01 H 85/08 Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Mocsáry József oki. villamosmérnök, 45*'; Villamosipari Kutató Intézet, Szél György oki. gépészmérnök. 45“ „ Budapest Dr. Néveri István oki. villamosmérnök. 10°-0 Budapest Kis veszteségű olvadóbiztosító I A találmány tárgya kis veszteségű olvadóbiztositó, amelynek legalább egy, célszerűen több egymás mellé helyezett olvadó alapeleme van, és minden olvadó alapelemen több kisebb keresztmetszetű szakasz van az olvadó alapelem hosszirányában kiképezve és 5 mindegyik kisebb keresztmetszetű szakaszt kétoldalt egy-egy, az olvadó alapelem széléig étö nyílás és/vagy bevágás fogja közre, hosszirányban egy-egy nagyobb keresztmetszetű és nála hosszabb szakaszban folytatódik, továbbá az olvadó alapelemen diffúziós réteg van 10 kiképezve. Az áramkorlátozó olvadóbiztositók — mint ismeretes - a villamos berendezések legegyszerűbb és legelterjedtebben használt túláram- és zárlatvédelmi eszközei. Az áramkorlátozó biztosítók igen kis térfogatban 15 igen nagy zárlatok energiáját képesek felemészteni. Az olvadóbiztosftók olvadóelemének kialakítása nagymértékben befolyásolja a biztosítók műszaki jellemzőit, nevezetesen a biztosítók kiolvadási jelleggörbéjét, áramkorlátozó- és megszakítóképességét, túlfeszültség 20 viszonyait, melegedési viszonyait és ezzel együtt a betétek veszteségét. Az előbbiekre való tekintettel különféle olvadószál-konstrukciók kerültek kialakításra. Ezek többsége olyan, hogy az előbbi feltételeket csak részben elégíti ki. 25 A 143 127 és 143 721 sz. magyar szabadalmak szerinti olvadóelemek pl. lehetővé teszik nagy zárlati áramok megszakítását, de ugyanakkor működésükkor jelentős túlfeszültség keletkezik, továbbá az ilyen olvadóelemekkel készült olvadóbetétek vesztesége, név- 30 2 leges terheléssel terhelve, állandósult állapotban viszonylag nagy. Az ugyancsak ismeri, 157 614 sz. magyar szabadalom alapján készült olvadócicm az előbbiekhez képest jelentős többlcthatást eredményezett azzal, hogy 100 kAcfr megszakitóképesség és hatásos áramkorlátozóképesség mellett kedvező túlfeszültség viszonyokat teremtett, ugyanakkor azonban az ilyen olvadóelemckkcl készült biztosítóbetétek watt vesztesége még mindig jelentős. A 150 156 sz. magyar szabadalom szerinti lélvezető egyenirányítók védelmére készült olvadóelem az optimális működési feltételeket a legjobban megközelíti, mert az ilyen olvadóclcmckkcl készült biztosítóbetétek nagy megszakító- és áramkorlátozóképességgel rendelkeznek, túlfeszültség szempontjából is kedvezően viselkednek, továbbá melegedési viszonyok és wattveszteség szempontjából is jobbak, mint az előzőekben ismertetett szabadalmak alapján gyártott olvadóbiztositók. Az eredmények ellentétele azonban ezen megoldás tszfnezüst olvadóelem 4 a csökkentett keresztmetszetű részeket körülfogó különleges, hőálló szigetelőanyagból készült rátétlapok) igen drága alapanyag és gyártási ráfordítási költsége. Éppen ezért ezen biztosítóbetétek igen drágák és kizárólag csak a nagy értékű félvezetős készülékek védelmére kifizetődőek. Az utóbbi években minden területen előtérbe került az energiatakarékosság kérdése. Így természetesen a több milliós darabszámban beépített, üzemelő bizto-178368
