178362. lajstromszámú szabadalom • Eljárás laktám-n-ecetsavak és amidjaik előállítására
13 178362 14 I. Az emlékezési folyamatokra gyakorolt hatás vizsgálata A) A vizsgálandó vegyületeknek az emlékezésre kifejtett hatását először azzal mértük le, hogy mennyire javítják e vegyületek a patkány emlékezőtehetségét. E célból az ismert aktív kerülési próbát (M. GREINDL és S. PREAT, Arch. Int. Pharmacodyn. Therap. 223, (1976), (1), 168—171] fejlesztettük tovább laboratóriumunkban. Eszerint oly módon járunk el, hogy a patkány lábát egyre növekvő nyomásnak tesszük ki, és megfigyeljük azt a nyomást, amelynél a patkány a lábát visszahúzza. Ezt a nyomást nevezzük ingerküszöbnek. Ezt az ingerküszöböt a kísérlethez használt berendezés (Analgesymeter Ugo Basile, Milánó) skáláján leolvasott értékekkel fejezzük ki. Ez az érték tehát annak a nyomásnak felel meg, amely már éppen elegendő ahhoz, hogy a patkány a lábát visszahúzza. Ezt közvetlenül olvassuk le a készülék skáláján. 24 óra múlva a kísérletet megismételjük. A kontroll állatok egyáltalán nem emlékeznek az előző próbára. A kerülési reakció ugyanazon az ingerküszöbön játszódik le, mint a 24 órával korábban. Ezzel szemben az emlékezést javító vegyületekkel (pl. piracetammal) kezelt állatok emlékezése jelentősen megnövekszik. Az így kezelt patkányok kerülési reflex reakcióját kiváltó inger statisztikailag kisebb, mint a kontroll állatok hasonló reakcióját kiváltó inger. Egy-egy kísérlethez legalább 20 patkányt használunk. A kontrollcsoporthoz tíz patkányt, a kísérletekhez szintén tízet. Hatásos dózisnak azt a hatóanyagmennyiséget tekintettük, amely az ingerküszöböt az előbbi mérőműszeren 11 skálabeosztással csökkentette. Az I általános képletű vegyületeket szubkután úton adtuk be, és a fentiek szerint végzett kísérletekben az alábbi táblázatban összefoglalt eredményeket kaptuk. AJ vegyület (példa) száma Hatásos dózií 2. 0,005 4.1. 0,002 5.3. 0,0002 6.1. 0,0002 6.3. 0,0001 6.4. 0,001 6.5. 0,0002 6.6. 0,002 AJ vegyület (összehasonlításhoz) 0,025 B) vegyület (összehasonlításhoz) 0,005 Az összehasonlításként használt C vegyület még 0,1 mmól/kg dózisban is inaktívnak bizonyult. Amint a táblázat adataiból kitűnik, a találmány szerinti vegyületek ebben a kísérletben az A) és B) jól ismert emlékezésjavító hatását felülmúló hatással rendelkeznek. B) Az emlékezésjavító hatás lemérhető a spinális rögzítési idő csökkenésében is. Az erre vonatkozó kísérletet a szakirodalomban ismertetett módon végeztük [C. Giurgea és F. Mouravieff-Lesuisse, Arch. Int. Pharmacodyn. 191 • (1971, N° 2), 279]. Ez a kísérlet, amely az emléke- 248 elemi modellje, a gyógyászati hatást a klinikai fizio- Patológiával való jó korrelációban mutatja. A patkányon 10 15 a cerebellum egyoldalú megsértése után poszturális aszimmetria alakul ki a hátsó lábakon. Ez az aszimmetria fennmaradhat még spinális szekció után is, ha az állat elég hosszú ideig marad ebben a helyzetben. Ez a bizonyos idő, amelyet spinális rögzítési időnek neveznek, az itt alkalmazott kísérleti körülmények között 45 perc. Ha azonban a spinális szekciót az említett idő eltelte előtt, például az aszimmetria kialakulása után 35 perccel hajtjuk végre, akkor az aszimmetria megszűnik. A placeboval kezelt állatok közül egyik sem tartotta meg az aszimmetriát az emlitett körülmények között. Ezzel szemben aktívnak tekintettük mindazokat a vegyületeket, amelyek lehetővé tették, hogy a patkány megtartsa az aszimmetriát (vagyis amelyek spinális rögzítést idéztek elő), amikor a spinális szekciót 35 perc elteltével hajtottuk végre. Az I általános képletű vegyületeket intraperitoneális úton adtuk be a kísérleti állatoknak. Az így végzett kísérletek eredményeit az alábbi táblázatban foglaljuk 20 össze. Az „állatok száma” című rovatban a sikerrel kezeit állatok számát adtuk meg az összes kezelt állatok számához viszonyítva. A) vegyület (példa) száma Hatásos dó-Az állatok 25 zis mmól/kg száma 2. 0,1 4/7 3. 0,1 4/7 4.1. 0,1 3/7 30 6.6. 0,1 3/7 A) vegyület (összehasonlításhoz) B) vegyület 0,2 4/9 35 (összehasonlításhoz) C) vegyület 0,2 7/22 (összehasonlításhoz) 0,32 2/4 A táblázatból látható, hogy az I általános képletű vegyületek ugyanolyan aktivitást mutatnak, mint a refe-40 rencia anyagok, de sokkal kisebb dózisban. II. A szívre kifejtett hatás vizsgálata Azt tapasztaltuk, hogy az I általános képletű vegyületek jelentős hatást fejtenek ki a szív működésére. Ezt az 45 ún. „szemölcsizom” próbával mutatjuk ki. A kísérletet M. K. Cattell és H. Gold módszerével végeztük [J. Pharmacol. Exptl. Therap. 62, (1938), 116—125). A macska szívéből izoláltuk a szemölcsizmot, és fiziológiás konyhasóoldatba merítettük, amely 50 oldathoz hozzáadtuk a vizsgálandó vegyületet. Ebben a kísérletben a 4.1. példában bemutatott vegyület lényegesen nagyobb inotrop hatást mutat, mint a koffein. Az említett két vegyületből egyaránt 10 p.g/kg dózist 55 alkalmazva azt tapasztaltuk, hogy az izomösszehúzódás erősségének növekedése a 4.1. példa szerinti vegyület alkalmazása esetén 7%, míg koffein alkalmazása esetén mindössze 4%. w III. A toxicitás vizsgálata Az I általános képletű vegyületek igen csekély toxicitással rendelkeznek. így például, ha e vegyületeket intraperitoneálisan adjuk be egereknek, akkor az alábbi táb- 65 lázatban összefoglalt toxicitási adatokat kapjuk. 7
