178348. lajstromszámú szabadalom • Eljárás könnyűfémek és ötvözeteik nagy sebességű meleg húzására

3 178348 4 összetételnek megfelelő kompozíciók alkalmazásával hasonlóan jó, sőt egyes esetekben kedvezőbb eredmé­nyeket érhetünk el, mint a kálium-oxidot is tartalmazó négykomponensű rendszerek felhasználásakor. Az üvegszerű kenőanyagokat nátrium- és/vagy káli­um-foszfátok és -borátok, továbbá a megfelelő oxidok (P2Oj, B203, Na20 és adott esetben K20) felhaszná­lásával egyaránt előállíthatjuk. Az üvegszerű kenő­anyagokat önmagában ismert módon alakítjuk ki. Az általunk alkalmazott üvegszerű kenőanyagok jó kenőhatása feltehetően azzal magyarázható, hogy a 320 C° és 650 C közötti húzási hőmérsékleten az üvegszerű kenőanyag és a fémtömb, továbbá a hidrau­likus sajtolódugattyú és a húzókő között határfelületi reakció megy végbe, amelynek eredményeként kis súrlódási együtthatóval rendelkező rétegek alakulnak ki, és a kialakult rétegek közé kerülő üvegszerű kenő­anyag további kenőhatást is fejt ki. Ez a feltételezés azonban semmiképpen sem korlátozza oltalmi igé­nyünket. A találmány szerinti eljárás különösen előnyösen alkalmazható olyan ötvözetek meleg húzására, amelyek ismert módon nehezen húzhatók. Ide sorolhatók pél­dául az NE -A 02 104 sz. francia szabvány szerinti 2000-es, 5000-es és 7000-es sorozatszámú ötvözetek, köztük a 2030-as sorozatszámú „menetvágó” ötvözet, amely magnéziumon és mangánon kívül 4,2% rezet és körülbelül 1,2% ólmot tartalmaz, és az előzőhöz kémiai összetétel szempontjából rendkívül hasonló (körülbelül 0,6" „ ólmot és 0,6% bizmutot tartalmazó), 2011-cs sorozatszámú ötvözet. Az általános gyakorlat szerint ezeket az ötvözeteket kis sebességgel kell húzni; ellenkező esetben ugyanis az ötvözeten felületi törések képződnek. A találmány szerinti eljárással húzott ötvözetek felületén törések vagy repedések nem észlelhetők, a mag és a palást eltérő húzási sebességéből adódó centrális üregképződés nem lép fel, és a húzókövön áthaladó fém forró átkristályosodásának tulajdonítható durva­szemcsés kerületi réteg sem képződik. A korábban ismert módszerek alkalmazásakor ezek a kedvezőtlen jelenségek minden esetben felléptek akkor, amikor megkísérelték a húzási sebességet fokozni. A találmány szerinti eljárás során felhasznált üveg­szerű anyagok a kezelőszemélyzetre és a környezetre egyaránt ártalmatlanok. Ezek az üvegszerű anyagok nem higrosz.kóposak, így könnyen tárolhatók és kezel­hetők. Az üvegszerű anyagok vízben vagy enyhén savas vízben oldhatók. így egyszerű mosással könnyen cltávolíthatók a húzott termékek felületéről. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korláto­zása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. 1. példa 270 g mononátriumfoszfát-dihidrátból és 30 g káliumtetraborát-tetrahidrátból kiindulva húzási kenő­anyagként felhasználható, üvegszerű kompozíciót állí­tunk elő. A komponenseket alaposan összekeverjük egymással, a keveréket a víz teljes mértékű eltávozásáig fokozato­san melegítjük, majd üveggé ömlesztjük. Az üvegömle­­déket lehűlés után olyan finomságra őröljük, hogy a teljes őrlemény áthaladjon egy 63 fxm száltávolságú szitán. 200 g, a fentiek szerint kapott őrleményt 84 mm át­mérőjű és 15 mm vastag koronggá sajtolunk, és a kapott korongot egy körülbelül 350 C°-ra előhevített nagysebességű húzóprés hidraulikus sajtolódugattyú­jához helyezzük úgy, hogy érintkezzen a húzókővel. A húzóprésbe 83 mm átmérőjű, 100 mm hosszú, körülbelül 450 C°-ra előmelegített és felületén a fenti üvegszerű anyaggal bevont, 2030-as sorozatszámú ötvözetrudat helyezünk, és a rudat azonnal húzzuk. Az ismert módszerek szerint a 2030-as sorozatszámú ötvözetrudak legföljebb 12 m/perc sebességgel húz­hatók. A fent ismertetett eljárással a kiindulási anyag­ból 282 m/perc sebességgel (a préselőtoláshoz csatla­kozó töltő vessző mozgási sebessége) húzunk 12 mm átmérőjű rudat. A kapott rúdon sem külső, sem belső hibahelyek nem észlelhetők. A rúd mechanikai tulajdonságai meg­egyeznek a 2030-as sorozatszámú ötvözettömbből grafit kenőanyag felhasználásával, 450 C°-on 12 m/perc sebességgel húzott termék sajátságaival. A kísérlet során alkalmazott húzási arány értéke 50. 2. példa 2030-as sorozatszámú ötvözettömböt az 1. példában ismertetett körülmények között, azonban 25-ös húzási aránnyal húzunk. A kiindulási tömbből 17 mm átmé­rőjű rudat állítunk elő. A 282 m/perc húzási sebességgel kapott rúd teljes mértékben ép és hibahely-mentes. 3. példa 100 mm átmérőjű 2024-es sorozatszámú ötvözet­tömbből (4,9% rezet, 1,8% magnéziumot, 0,9% man­gánt, és csekély mennyiségű vasat és szilíciumot tar­talmazó, atumínium-alapú ötvözet) az 1. példában ismertetett körülmények között, tüskés húzókő fel­­használásával 34 mm külső átmérőjű és 30 mm belső átmérőjű csövet készítünk. E kísérletben üvegszerü kenőanyagként 15 g nát­­rium-tetraborát-dekahidrátból és 285 g mononátrium­foszfát-dihidrátból kialakított kompozíciót használunk fel. Az ötvözetet 390 C° hőmérsékleten 45 m/perc sebes­séggel (a cső előrehaladási sebessége) húzzuk. A kapott cső nem tartalmaz hibahelyeket, és felülete kiváló minőségű. Az ismert módszer szerint, grafit kenőanyag alkal­mazásával végzett húzási eljárás során még az 5 m/per­­ces húzási sebesség sem érhető el nehézségek nélkül-Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás könnyűfémek és könnyűfém-ötvözetek, elsősorban alumínium és magnézium, továbbá alumí­nium- és magnézium-alapú ötvözetek meleg húzására, azzal jellemezve, hogy a húzás során a fém és a húzókő közé olyan üvegszerű anyagot vezetünk, amelynek 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom