178345. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szál képzésére nyujtással gázáramok segítségével

17 178345 18 egy anormálisan kis értékre csökken, akkor az áramlás nem tartja többé az anyagszálakat az 57 terelőhöz ké­pest a kívánt helyzetben, és fennáll annak a veszélye, hogy az anyag a terelőre vagy a fúvékákra, vagy a generátorra esik rá, és valamelyik elemet meghibásítja. A 19—27. ábrákkal kapcsolatban elsősorban is le kell szögeznünk, hogy az igen nagy hőmérsékletek miatt, amit az anyagnak olvadt állapotban való be­táplálása tesz szükségessé, az 52 szálképzőfejek bizo­nyos használati idő után deformálódnak, és ez a de­formáció mind a vízszintes, mind a függőleges síkban létrejöhet. Ez az alakváltozás kedvezőtlenül szándék­szik befolyásolni a kölcsönhatások pontosságát és az 57 terelőnek az üvegbetápláló 36 fúvókasorhoz viszo­nyított helyzetét. Ebből a célból a 19—27. ábrákon ábrázolt kiviteli alak olyan szabályozórendszert hoz létre, amellyel ezeket az alakváltozásokat ki lehet egyenlíteni. Amint a 19. ábrán látható egyetlen 57 terelő nyúlik végig öt szomszédos hordozósugarat kibocsátó 56 fúvókasor mentén, amely fúvókák mind a 112 csőve­zetékre csatlakoztatott 111 betáplálóvezetékre vannak csatlakoztatva. Alii betáplálóvezetékek bizonyos el­mozdulási lehetőséggel vannak felszerelve, hogy azokat, pl. a 113 görgőkön az 52 szálképzőfejhez közelíteni vagy attól eltávolítani lehessen. Azonkívül különállóan legalább három 56 fúvókát helyezünk el a megfelelő vezetékeivel együtt. Ebből a célból ehhez a három köz­ponti 111 betáplálóvezetékhez egy 114 pecek csatla­kozik, amely felfelé van irányítva, hogy a négyszögletes 115 nyílással kapcsolódjék. Ez a nyílás a 116 lemezben van kialakítva, amely vízszintesen mozgatható és a szerkezet széle fölé nyúlik, amint az a 19. ábrából és különösen a 21. ábra jobb oldalán látható. Mindegyik lemez 117 szögvasban végződik, és ebben egy furat van, amelybe menetes 118 csap illik bele. Erre a csapra csavarok csatlakoznak, hogy mindegyik 116 lemezt külön be lehessen állítani. Ily módon a 111 betápláló­vezetékek helyzetét és a sugarakhoz társított betápláló­nyílásokat egymástól eltérő módon a vízszintes sík­ban szabályozni lehet, amint azt a 27. ábrán vázlatosan ábrázoltuk. Ez az 52 szálképzőfej alakváltozását mu­tatja, amely szerint a 36 fúvókasor felfelé görbül meg, és megállapítható, hogy a hordozósugarat kibocsátó fúvókák olyan irányban tolódnak el, ami az 57 terelő könnyed meghajlását hozza létre. Magától értetődő, hogy a 27. ábrán ábrázolt állapot kissé túlzott, és hogy a terelő csak egy kis meghajlást szenvedhet. A hordozó­sugarat betápláló fúvókákat az ellenkező irányba is elmozdíthatjuk, hogy a szálképzőfej alakváltozását kiegyenlítsék, amint azt a 27. ábrán a szaggatott 52a vonallal ábrázoltuk. Ugyancsak elmozdítható a három középső 56 fúvóka is, hogy kiegyenlítsük a szálképzőfej alakváltozását a függőleges síkban. Ebből a célból mindegyik 111 be­táplálóvezetéknek van egy U-alakú 119 darabja, amelybe az excentrikus 120 tárcsák vannak elhelyezve. Ezek a tárcsák keresztirányú 121 tengelyekre vannak szerelve, amelyeket forgás közben szabályozni és a 122 csavarok segítségével rögzíteni lehet. így a három kö­zépső fúvókát lefelé vagy felfelé kissé el lehet tolni, ami az 57 terelő gyenge meghajlását eredményezi, és kiegyenlíti a szálképzőfej alakváltozását a függőleges síkban. A szabályozást a 26. ábrán látható vázlatos rajzon ábrázoltuk, ahol a szálképzőfej deformációjá­nak amplitúdóját kissé eltúloztuk. A 119 és 120 szer­kezeti elemeket a betápláló fúvókák felfelé s lefelé tör­ténő eltolásához használjuk, amit az 52 folyamatos és 52b szaggatott vonallal ábrázoltunk. Azokat a szerkezeti elemeket, amelyeket a terelő elhajlításához a 19—27. ábrákkal kapcsolatban ismer­tettünk, természetesen alkalmazhatjuk a 13—18. ábrá­kon ismertetett kiviteli alakok esetében is. Az 1—28. ábrákkal kapcsolatban ismertetett kiviteli alakoknál a szálképző központok négy szerkezeti elemet tartalmaztak, úm. a főgázáramot létesítő gene­rátort, a hordozósugarat kibocsátó szerkezetet, egy elemet, mint például terelőt, amely a hordozósugár pályája mentén van elhelyezve, hogy abban kisnyomású stabil szakaszt hozzon létre, és egy üveget betápláló forrást, amely úgy van elhelyezve, hogy üvegszálat bocsásson ki nyújtható állapotban a kisnyomású szakasz felé, amely szakaszt lamináris szakasznak nevezünk. A három első elem azok felszerelését lehe­tővé tevő szerkezeti elemekkel is el van látva, és ezek magukban foglalnak legalább egy szabályozható ele­met annak érdekében, hogy a terelő helyzetét és műkö­dését a többi elemhez képest módosítani lehessen. Másként kifejezve, a különböző szabályozó elemek lehetővé teszik, hogy a terelő és a szálképző központ többi elemei közül legalább egynek egymáshoz viszo­nyított helyzetét és az üzemeltetését módosítani le­hessen. A 28. ábrán ábrázolt kiviteli alaknál nincsen terelő, és a szálképzö központ csak három szerkezeti elemből áll. Ebbe a berendezésbe be vannak építve különböző szabályozó elemek, amelyek hasonlóak az előzőekben leírtakhoz, hogy módosítani lehessen a három szerke­zeti elem közül legalább egynek a helyzetét a többihez képest. Fontos megjegyezni, hogy ezt a szabályozást ennél a kivitelnél abban a síkban kívánjuk megvalósí­tani, amelybe a hordozósugarat és az üvegszálat ki­bocsátó nyílások tengelyei esnek. A berendezés egyes részei hasonlóak vagy azonosak az előzőekben leírt kivitellel, különösen a 13—18. ábrákban ismertetett kivitellel. így egy függőleges 58 felfüggesztés van az 50 állványhoz kapcsolva, hogy az 52 szálképzőfej elosztóterét hordozza. Az 58 felfüggesz­tés két alsó végén 59 persely és 60 forgócsap található, amelyek a 61 szorítókengyelt hordozzák és lehetővé teszik azt a szabályozást, amelyet a 13., 15. és 16. ábráknál már részletesen ismertettünk. Ez a mecha­nizmus tartalmazhat egy gerendát vagy egy 90 keretet, amely a főgázáramot létesítő 71 generátort, a 91 gyűjtőt és a hordozósugarakat kibocsátó 92 fúvókákat hor­dozza. Ez utóbbiak a 4. vagy 13a. ábra szerinti kivi­tellel azonosak lehetnek, de nincsen 19 vagy 57 terelő­jük, és a hordozósugarat kibocsátó 32a kibocsátó­nyílások úgy vannak elhelyezve, amint az a 28. ábrából látható, hogy a hordozósugarakat lefelé irányítsák az 52 szálképzőfej üvegbetápláló nyílásai alá. A hordozó­sugarak behatolnak a főgázáramba, és a levegő vagy a környező gáz, amit magukkal visznek, az üvegszálakat a hordozósugarakba viszi be, majd a hordozósugarak a főgázáram kölcsönhatási szakaszába jutnak, hogy ott nyújtást szenvedjenek, amint azt az előzőekben már említett 7 603 416 sz. francia szabadalmi leírásban ismertettük. Más változatban a szálképző központ szerkezeti elemei egymáshoz képest úgy helyezhetők el, mint ahogyan azt a 7 504 970 sz. francia szabadalmi 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom