178343. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szálak képzésére nyújtható anyagból
11 178343 12 szomszédos áramlásokkal. Ez a különleges elhelyezés lehetővé teszi, hogy a kombinált sugarak oldalirányú szétterülését behatároljuk, és így olyan örvénypárok alakuljanak ki, amelyek a lamináris áramlás szakaszát szegélyezik anélkül, hogy a sugarak pályájába mecha- 5 nikai elemeket helyeznénk el, következésképpen anélkül, hogy a kopás vagy a hő hatására bekövetkező meghibásodás fellépne, vagy az elemek pontos elhelyezésének problémája fellépne, amely kérdések megoldásra várnak akkor, ha az örvények kialakításához 10 mechanikai eszközöket alkalmaznak. Az a rendkívül előnyös lehetőség, hogy a nyújtható anyag betáplálásának közelében a lehető legkevesebb mechanikai szerkezetet kell alkalmazni, csökkenti többek között az anyag adhéziójának vagy összetömörödésének a ve- 15 szélyét ezeken a szerkezeteken. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás szálak képzésére nyújtható anyagból gázáramokkal történő nyújtással, azzal jellemezve, hogy legalább egy pár gázsugarat hozunk létre, amelyeknek térfogategységre eső kinetikai energiája egyenlő, és 25 tengelyeik gyakorlatilag azonos síkban fekszenek, és a két sugár összetart, hogy kölcsönösen egymásnak ütközzön és kombinált áramot képezzen, és a két kombinált sugárból létrehozott áram oldalirányban szétterüljön, az anyagot pedig nyújtható szál alakjában a 30 két sugár által bezárt szögön kívül valamelyik sugár által indukált gázok tartományába vezetjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a nyújtható anyagot a sugárpár egyik oldalán levő helyzetből vezetjük az 35 indukált gázok tartományába a sugarak tengelyeit tartalmazó síkban. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kombinált sugarak áramának oldalirányú szétterülését úgy határoljuk, 40 hogy ennek az áramnak a szélein egy örvénypár alakuljon ki, amely a közös sík két oldalán helyezkedik el, és amelyek között lamináris áramlási szakasz van, az anyagot pedig nyújtható szál alakjában a lamináris áramlási szakaszba vezetjük be. 45 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kombinált sugarak áramát metsző irányban főgázáramot létesítünk, és a kombinált áramnak a térfogategységre eső kinetikai energiáját nagyobbra és méretét kisebbre 50 választjuk, mint a főgázáramét, úgy, hogy abba behatoljon, és abban kölcsönhatási szakaszt hozzon létre, és az anyagszálat ebbe a kölcsönhatási szakaszba magával vigye. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás 55 foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy egyetlen főgázáramhoz több gázsugárpárt társítunk, amelyek oldalirányban egymástól távol vannak, és az egymást követő sugárpárok közötti távolság akkora, hogy az egyik kombinált áram találkozzék a szomszédos kombinált árammal, és ez az oldalirányú ütközés mindegyik áramban örvénypárokat hozzon létre, amelyek között lamináris áramlási szakasz van, és az anyagot nyújtható szál alakjában az egyes lamináris áramlási szakaszokba vezetjük, majd ezután az anyagszálak a kombinált áramoknak a főgázáramban létrehozott kölcsönhatási szakaszaiba jutnak. 6. Berendezés az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítására, amely legalább egy gázsugarakat kibocsátó szerkezetet és nyújtható anyagot betápláló forrást tartalmaz, és ez legalább egy üvegbetápláló nyílással van ellátva, azzal jellemezve, hogy a gázsugarakat kibocsátó szerkezet párosával csoportosított kibocsátó nyílásokat (14—15, 14a—15a; 14b— 15b; 14c—15c; 14d—15d) tartalmaz, és két nyílás tengelyei gyakorlatilag azonos síkban vannak és összetartóak, a nyújtható anyagot betápláló nyílás (18a) pedig az egy sugárpárhoz tartozó kibocsátónyílások (14—15, 14a—15a; 14b—15b; 14c—15c; 14d—15d) tengelyei által bezárt szögön kívül van elhelyezve. 7. A 6. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a nyújtható anyagot betápláló nyílás (18a) tengelye a sugárpárt kibocsátó nyílások (14—15; 14a—15a; 14b—15b; 14c—15c; 14d—15d) tengelyeit tartalmazó síkban van. (4. ábra.) 8. A 6. vagy 7. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy ugyanazon sugárpár (a-a) két nyílásának (14—15; 14a—15a; 14b—15b; 14c—15c; 14d—15d) felülete azonos nagyságú. (6. ábra.) 9. A 6—8. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy főgázáramot (10) létesítő generátora (8) van, és a főgázáram (10) iránya a kombinált áramok (A) pályáját metszi, a főgázáram (10) szélessége pedig nagyobb, mint az abba behatoló kombinált áramoké (A). (3. ábra.) 10. A 6—9. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egy sugárpárhoz tartozó két kibocsátónyílás (14—15; 14a—15a; 14b—15b; 14c—15c; 14d—15d) tengelye által bezárt szög 10° és 90° között van (5. ábra.) 11. A 6—10. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a sugarakat kibocsátó nyíláspárok (14—15; 14a—15a; 14b—15b; 14c—15c; 14d—15d) egyazon sugárforrás (11) homlokfelületén helyezkednek el. (2. ábra.) 12. A 6—11. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a főgázáramot (10) kibocsátó generátor (8) kiömlőnyílásának tengelye az egy sugárpárhoz tartozó két sugarat kibocsátó nyílás (14—15; 14a—15a; 14b—15b; 14c—15c; 14d—15d) tengelyének közös síkjában van. (3. ábra.) 4 db rajz, 4 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági ás Jogi Könyvkiadó igazgatója 83.47.66-42 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős verető: Benkő István igazgató