178343. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szálak képzésére nyújtható anyagból
3 178343 4 vagy vezetőszervet helyezünk el, amely ezt a pályát módosítja, és a sugár ily módon létrejövő eltérítése a működés pontosságát és stabilitását növeli, annak ellenére, hogy bizonyos távolság van azon hely között, ahol az üveget a hordozósugárba és a főgázáramba vezetjük. A találmány egyik igen fontos célja, hogy az üvegszál vagy más nyújtható anyag jó stabilitását valósítsuk meg, azáltal, hogy egy gázáramban az örvények között lamináris szakaszt hozunk létre. A találmány szerinti megoldásnál a gázáram nem úgy jön létre, hogy a hordozósugarat egy mechanikai elem vagy terelőszerv örvénylésbe hozza, mégis rendkívül sok előnnyel jár, amint azt a leírás folyamán majd ismertetni fogjuk. A találmány értelmében mindegyik szálképző központnál egy pár hordozósugarat alkalmazunk, amelynek egymás felé tartó tengelyei ugyanazon síkban fekszenek, úgyhogy az egyik sugár a másiknak ütközik ebben a síkban. Mindegyik szálképző központnál a két sugár egymásnak ütközése a kombinált sugárpárból jövő áramlásnak — amit kombinált áramlásnak nevezünk — oldalirányú szétterülését hozza létre a közös sík két oldalán. Ezt az oldalirányú szétterülést határoljuk előnyösen azáltal, hogy a sugárpárokat eléggé közel helyezzük egymáshoz, úgy, hogy mindegyik kombinált áram a szomszéd szálképző központ áramával ütközzék szétterülése folyamán. Az a tény, hogy ezt a szétterülést határoljuk, elősegíti az ezekben az áramokban különálló örvénypárok képződését és az ugyanazon örvénypár két örvénye között a lamináris áramlási szakasz kialakulását. Az üvegszálat vagy más nyújtható anyagot a lamináris áramlási szakasz szomszédságába vezetjük a közös síkban fekvő helyzetből a sugarak felé, az egy szálképző központhoz tartozó sugárpár egyik oldalán, így a lamináris áramlási szakaszba lépnek be az örvények között, ahol nyújtást szenvednek. A találmány másik jellemzője szerint mindegyik szálképző központhoz két sugarat használunk, amelynek méretei megközelítőleg azonosak. A két sugár térfogategységre eső kinetikai energiái is előnyösen azonosak. Bár ez a két sugaras rendszer lehetővé teszi, hogy a nyújtást egyetlen lépcsőben végezzük el a két sugár kombinált áramlásában létrehozott örvények között, azonban előnyös olyan szálat előállítani, amelynél az eljárás két lépcsőben történik, és ahol a sugárpárokból származó kombinált áramot használjuk fel arra, hogy az üvegszálat a főgázárammal való kölcsönhatási szakaszba vezesse, amely főgázáramnak a pályája metszi a kombinált áramlást, mert ezzel az eljárással a kiegészítő nyújtás következtében finomabb szálakat lehet előállítani. Mindegyik szálképző központnál az egyes sugárpárok áramában létrehozott örvények a lamináris áramlási szakasztól lejjebb összetartanak, és a kombinált áram a főgázáram felé halad előre, hogy abba behatoljon és abban kölcsönhatási szakaszt hozzon létre, amely szintén örvénypárakat tartalmaz, és amelynek jellemzőit a 2 223 318 sz. francia szabadalmi leírásban ismertettük. Mindegyik üvegszál így primer nyújtást szenved a gázáramban, pontosabban a hordozó sugárpárok által létrehozott két örvény között, és a részben nyújtott szál szekunder nyújtást szenved a hordozósugaraknak a főgázáramba való behatolásánál létrejövő kölcsönhatási szakaszban. Ezzel a nyújtási móddal, amikor is a szálat két lépcsőben nyújtjuk, rendkívül hosszú szálakat tudunk kapni anélkül, hogy a szálak megtörnének. A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti berendezés példakénti kiviteli alakját tüntetik fel. Az 1. ábra a találmány szerinti szálképző berendezés és a szálakat befogadó berendezés fő elemeit mutatja vázlatosan elölnézetben, ahol egyes részek metszetben láthatók. A 2. ábra az 1. ábra szerinti száfképző berendezés működését ábrázolja perspektivikusan és vázlatosan nagyobb léptékben. A 3. ábra a szálképző központ elemeit ábrázolja a sugarakat kibocsátó nyílások síkjában, függőleges metszetben, nagyobb léptékben. A 4. ábra a 3. ábra IV—IV vonala mentén vett keresztmetszet. Az 5. ábra a szálképző berendezés fő elemeit ábrázolja metszetben, ahol különböző méreteket adtunk meg, amelyeket figyelembe kell venni, ha a találmány szerinti eljárás előnyös foganatosítási módját kívánjuk létrehozni. A 6. ábra egy részlet metszetben, amely a szomszédos sugarakat kibocsátó nyílások méreteit mutatja. A 7. ábra a nyújtható anyagot betápláló fúvóka keresztmetszetét ábrázolja, ahol a figyelembe veendő méretek vannak megadva. Először az 1. ábrát vesszük figyelembe, amelyen vázlatosan a főgázáramot létrehozó 8 generátor látható, amely égő lehet, és amelyhez 9 cső csatlakozik, és ez megközelítőleg vízszintesen 10 főgázáramot bocsát ki. Ez a főgázáram természetesen más irányban is kibocsátható. A 13 gyűjtő, amely 12 csatlakozócső segítségével a sugarakat kibocsátó 11 forráshoz van csatlakoztatva, ezt sűrített gázzal, pl. sűrített levegővel látja el. A 2. és 3. ábrákon is látható, hogy a sugarakat kibocsátó 11 forrás egy pár 14 és 15 nyílást tartalmaz a sugarak kibocsátására. Az egymást követő nyíláspárokat 14a—15a, 14b—15b, 14c—15c, 14d—15d, 14e—15e hivatkozási számokkal, az ezeken a nyílásokon át kibocsátott sugarakat pedig a számok megfelelő betűjével jelöltük. A 2. ábrán perspektivikusan három pár sugarat, míg az 1. és 3. ábrákon egyetlen a-a sugárpárt ábrázoltunk. Mindegyik sugárpárhoz egy szálképző központ tartozik. Mindegyik szálképző központnál egy párhoz tartozó sugarak, pl. az a-a sugarak közös síkjukban egymásnak ütköznek, és az 1. ábrán A-val jelölt kombinált sugarat képeznek, amelyben a nyújtható anyagból levő szál húzásának első lépcsője végbemegy, azaz a szál primer nyújtást szenved. A kombinált hordozosugár lefelé halad és behatol a 10 főgázáramba, és ez utóbbival kölcsönhatási szakaszt hoz létre, amelyet a nyújtás második lépcsőjéhez használunk fel. Az ábrákon látható az üveget betápláló 16 forrás, amely 17 szálképzőfejet tartalmaz, és ezen egy sorozat 18 fúvóka van egymástól bizonyos távolságra elhelyezve, és mindegyik üveget betápláló 18 fúvókán üvegbetápláló 18a nyílás, és fölötte 19 adagolónyilás van. Az üveget ily módon G buborék formájában vezetjük be, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
