178343. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szálak képzésére nyújtható anyagból
MAGYAR SZABADALMI 178343 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS Nemzetközi osztályozás: w Bejelentés napja: 1978. VIII. 22. (SA—3130) Elsőbbsége: 1977. VIII. 23. (FR 77 25 691) Franciaország C 03 B 37/06 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1981. VIII. 28. HIVATAL Megjelent: 1983.XII. 31. Feltalálók: Levecque Marcel mérnök, Saint-Gratien Battigelli Jean mérnök, Rantigny Plantard Dominique mérnök, Rantigny Franciaország Szabadalmas: Saint-Gobain Industries, Neuilly Sur Seine, Franciaország Eljárás és berendezés szálak képzésére nyújtható anyagból 1 A találmány tárgya eljárás és berendezés szálak képzésére nyújtható anyagból, nevezetesen eljárás termoplasztíkus anyagok, különösen szerves anyagok, úgymint üveg vagy hasonló vegyületek nyújtására, amelyeket melegítéssel olvadt állapotba hoznak. A találmány vonatkozik bizonyos szerves anyagok, úgymint polisztirén, polipropilén, polikarbonátok vagy poliamidok szálképzésére is, míg a berendezés különös érdeklődésre tart számot az üveg és hasonló termőplasztikus anyagok nyújtásánál. Ezért a leírásban példaként az üveg nyújtását ismertetjük. Ismeretesek már olyan megoldások, amelyek örvényáramokat alkalmaznak olvadt üveg nyújtásával létrehozott szálképzésnél. Különösen a 2 223 318 sz. francia szabadalmi leírás ismerteti az egymással szembeforgó örvénypárok kialakítását a kölcsönhatási szakaszban, amelyet úgy hoznak létre, hogy egy gázsugarat, amelyet szekunder vagy hordozósugámak neveznek, a sokkal nagyobb méretű főgázáramba vezetnek be és ebbe a kölcsönhatási szakaszba olvasztott üvegszálat vezetnek be, hogy ott nyújtsák. Az ennek az eljárásnak a foganatosításához alkalmazott berendezésnél az üveget betápláló nyílás, amely az üvegszálat az így kialakított kölcsönhatási szakasz felé vezeti, a főgázáramhatárnál van elhelyezve. Azonban,amint azt a 75 04 970 sz. francia szabadalmi bejelentésben ismertetik, lehetőség van arra is, hogy az üveget betápláló nyílást a főgázáram határától távolabb helyezzék el, és az üvegszálat a nehézségi erő hatására vezessék a kölcsönhatási szakaszba. 2 Javasoltak olyan megoldást is, amelynél mind az üveget betápláló nyílásokat, mind pedig a szekunder sugarakat kibocsátó nyílásokat a főgázáram határától távolabb helyezték el, és az üvegszálakat ekkor a 5 sugarak maguk vezették be a kölcsönhatási szakaszba, azért, hogy kétlépcsős nyújtást szenvedjenek, egyet a szekunder sugárban, a másikat a főgázáramban. Ilyen megoldást ismertet a 76 03416 sz. és a 76 37884 sz. francia szabadalmi leírás. 10 Ezen leírások szerint a szekunder vagy hordozó sugárban, amely az üveget a főgázárammal való kölcsönhatási szakaszba viszi, lamináris áramlású stabil szakasz kialakítását irányozták elő két ellentétes értelemben egymás felé forgó örvény között. Az üveg- 15 szálat e felé a lamináris szakasz felé vezetik, és azután az örvények szakaszába lép be, amelyek később a hordozósugár alatt összeolvadnak, mielőtt az elérné a főgázáramot. Ily módon a nyújtás első lépcsője az alatt következik be, amíg az üvegszálat a hordozósugár 20 örvénypárjába viszik, és azok hatásának van kitéve, míg a második nyújtási lépcső, amely előnyös, de néha fakultatív, a kölcsönhatási szakaszban megy végbe, miután a hordozósugár abba behatolt és magával vitte a részben nyújtott szálat. 25 A találmány szerinti megoldásnál az egyes szálképző központokhoz tartozó hordozósugár örvényeit és a lamináris áramlási szakaszt a sugár perturbációja hozza létre, amely annak eltérítését okozza. Ezt a zavarást úgy hozzuk létre, hogy az egyes szálképző 30 központokból kibocsátott sugarak pályájába terelő-178343
