178341. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szálak előállítására nyújtható anyagból

11 178341 12 II. táblázat A hordozósugarat kibocsátó nyílás és a terelőlemez Jel Legkedvezőbb érték (mm, fok) Értéktartomány dj lj yd 2 0,5—4 7 1— közel az értékhatár kb. 3—kb. 4 1d alsó végéhez 4 2-10 hu 0 —0,06—+1 dj aJD (mm, fok) 45 35—55 aJB 10 0—45 Zjd 3 2—5 Ljd 3 2—5 Ami az viszonyra vonatkozó értékeket illeti, a dj zérus érték jelenti azt a helyet, amikor a terelőlemez legalsó része a hordozósugarak tengelyére esik, a nega­tív értékek annak a helyzetnek felelnek meg, amikor a terelőlemez széle a hordozósugarak tengelye fölött helyezkedik el. III. táblázat A főgázáram Jel Legkedvezőbb érték (mm) Értéktartomány 10 IV. táblázat 5—20 A különböző szerkezetek egymáshoz viszonyított helyzete Jel Legkedvezőbb érték (mm, fok) Értéktartomány ZjF 8 3—15 Z,B 17 12—30 XßJ —5 —12—1-13 Xjf 5 3—8 aDB 45 35—55 Ami az XBJ jelet illeti, megjegyezzük, hogy a negatív értékek a 11. ábrán ábrázolt esetnek felelnek meg, amelyben a főgázáramot kibocsátó csatorna kiömlő­nyílása a szekunder sugarak kibocsátó nyílásaitól áramlásirányban feljebb helyezkedik el a főgázáram haladási irányához viszonyítva. Amint a fentiekben említettük, a találmány értel­mében a hordozósugaraknak eléggé közel kell egy­máshoz lenniük, hogy egymásnak ütközzenek, és így mindegyik szekunder sugárban örvények jöjjenek létre. Annyi szálképző központot lehet létesíteni, amennyit csak kívánunk, és mindegyiket el kell látni egy nyújt­ható anyagot betápláló fúvókával és egy hordozó­sugárral. Annak következtében, hogy mindegyik sze­kunder sugárnak mindkét oldalán ütköznie kell egy másik sugárral, látható, hogy a nyújtható anyagot betápláló fúvókák számához még kettőt hozzá kell adni és ezt a két kiegészítő sugarat a sugársorozat két szélénél kell elhelyezni. A nyújtható anyagot betápláló fúvókát helyettesíthetjük a főgázáramra keresztirány­ban elhelyezett réssel is. Ebben az esetben a nyújtható anyagszálak és a kúpok a nyílástól kiindulva képződ­­nek az egyedi szekunder sugarak hatására. Ebben az esetben is, éppúgy, mint az előzőben a sugársor két szélére két kiegészítő sugarat kell helyezni. A szálképző központok száma elérheti a 150-et, de egy általános, üvegszálat, vagy termoplasztikus anyag­­ból levő szálat előállító berendezésnél egy megfelelő szálképzőfej 70 fúvókát tartalmaz. Ebben az esetben 72 sugárra van szükség. Meg kell jegyeznünk még azt is, hogy a találmány szerinti rendszer üzemeltetési feltételei különböző tényezők függvényében, például a képzendő anyag karakterisztikáitól függően változnak. Amint már említettük, a találmány a nyújtható anyagok rendkívül széles skálájára alkalmazható. Üveg vagy más szervetlen termoplasztikus anyag esetében a szálképzőfej, vagy betápláló fúvóka hő­mérséklete az előállítandó szál anyagjellegzetességeitől függően fog változni. A hőmérséklethatár 1400 és 1800 °C között lehet. Az általánosan alkalmazott üveg esetében a szálképzőfej hőmérséklete kb. 1480 °C. Az egységnyi hozam 20 és 150 kg/nyílás/24 óra között változhat; az 50—80 kg/nyílás/24 óra egy tipi­kus érték. A hordozósugár és a főgázáram bizonyos értékeinek is jelentősége van, amint azt az V. és VI. táblázatokban megadtuk, ahol a jelek a következőket jelentik: T=hőmérséklet p=nyomás V=sebesség p =térfogattömeg V. táblázat Sugár Jel Legkedvezőbb érték Értéktartomány Pj (bar) 2,5 1-4 T, (°C) 20 =§—1500 Vj (m/sec) 330 200—900 pjV2j (bar) 2,1 0,8—3,5 VI. táblázat Főgázáram Jel Legkedvezőbb érték Értéktartomány Pb (mb) 95 30—250 Tb (°C) 1450 1350—1800 VB (m/s) 320 200—550 PbV2b (b) 0,2 0,06—0,5 Ami a hordozósugarat és a főgázáramot illeti, a ta­lálmány értelmében az eltérített sugarat egyedül is fel lehet használni arra, hogy bizonyos anyagok esetében a nyújtást elvégezze, anélkül, hogy hatását a főgáz­áraméval kombinálnánk. Amikor egy főgázáramot és egy sugarat használunk, ez utóbbinak a keresztirányú keresztmetszete kisebb, mint a főgázáramé és behatol abba, hogy kölcsönhatási szakaszt képezzen, amelyben a nyújtás második lépcsője végbemegy. Ebből a célból a hordozósugár térfogategységre eső kinetikai energiájá­nak nagyobbnak kell lennie a főgázáraménál abban a szakaszban, ahol együttműködnek. A hordozósugár kinetikai energiája 1,6—60-szorosa lehet a főgázáratné­­nak. Egy célszerű viszony a 10/1 viszony, azaz: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom