178341. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szálak előállítására nyújtható anyagból
7 178341 8 sához használunk, de azonkívül ahhoz is, hogy a részben nyújtott szálat a sugár és a főgázáram kölcsönhatási szakaszába vezessük. Annak érdekében, hogy ezeket az ellentétes értelmű örvényeket létrehozzuk, a találmány a 40 terelőlemez létrehozását javasolja, amely egy csoport hordozósugarat kibocsátó nyílással van társítva. Abban az esetben, ha a sugarak csopoi tokra vannak osztva, és minden csoport egy 20 hordozósugárforrással van társítva, akkor mindegyik forrás előnyösen egy 40 terelőlemezt tartalmaz. Amint különösen a 7. és 8. ábrákon jól látható, ez a terelőlemez előnyösen hajtogatott lemez, amelynek egyik része befedi a hordozósugár-forrást, amelyhez rögzítve van, másik részének a 21 kibocsátó nyílásból kibocsátott sugarak belsejében az áramlás irányában szabad 41 széle van. A terelőlemez szabad 41 széle előnyösen a kibocsátó nyílások tengelyvonalát metsző vonalba esik. A 40 terelőlemez és 41 szélének ilyen elhelyezése mindegyik sugarat nekiütközteti a 40 terelőlemez belső felületének, ami a sugarak szétterülését eredményezi, így a 7. ábrán ábrázoltuk az a, b, c és d nyílásokból kilépő négy sugarat, és látható, hogy mindegyik oldalirányban szétterjed, amikor a 40 terelőlemez 41 széléhez közeledik. A találmány értelmében a hordozósugarak 21 kibocsátó nyílásai eléggé közel vannak egymáshoz, és a terelőszerkezet úgy van elhelyezve, hogy amikor a sugarak oldalirányban szétterülnek, a szomszédos sugarak egymásnak ütköznek a 41 szél tartományában. Előnyösen, amint a 7. ábrán látható, a szomszédos sugarak a 40 terelőlemez szabad 41 széléhez legközelebb eső helyen ütköznek egymáshoz. Ebből következik, hogy az a, b és c nyílásokon át kibocsátott három sugár mindegyikénél egymással szembeforgó örvénypárok jönnek létre. Annak érdekében, hogy az örvénysugarak kialakulását elemezzük, különösen a b nyílásból jövő sugárhoz tartozó 42b és 436 örvényekről beszélünk. Megállapítható, hogy ezeknek az örvényeknek a csúcsa a 40 terelőlemez 41 szélénél helyezkedik el annak a szakasznak a szomszédságában, amelyben a sugarak szétterülésük folyamán nekiütköznek az a és c nyílásokból kibocsátott szomszédos sugaraknak, amelyek szintén szétterülnek. A 426 és 436 örvények ellentétes értelemben forognak, amint a 10. ábrán ábrázoltuk, és haladásuk során fokozatosan növekednek, amíg a terelőlemez 41 szélétől áramlásirányban lefelé egymással nem találkoznak. A 426 és 436 örvényeknek áramlásirányban lefelé mutató összetevője is van. Annak következtében, hogy az örvények képzésének pontjai, azaz a 426 és 436 örvények csúcsai között távolság van, és hogy fokozatosan növekednek, a 40 terelőlemez 41 széle és az örvények között egy megközelítőleg háromszög alakú 446 szakasz képződik. Ebben a háromszög alakú 446 szakaszban a nyomás viszonylag kicsi, és jelentős mennyiségű indukált levegő áramlik bele, azonban az áramlás kvázilamináris marad. Ebbe a szakaszba vezetjük be az olvadt üveget vagy más nyújtható anyagot, és mivel ebben a háromszög alakú szakaszban az áramlás lamináris, az üvegszál nem törik össze, hanem a nyújtás folyamán egységes szál alakjában a két örvény közötti szakaszba vezetődik. Fel kívánjuk hívni a figyelmet arra a tényre, hogy a 426 és 436 örvényekben az áramok forgásiránya ellentétes, a 426 örvény a 7. ábrán ábrázolt kivitelnél az óramutató járásával egyező értelemben forog, míg a 436 örvény azzal ellentétes értelemben forog. így ebben a két örvényben az áramok az örvények felső részén egymáshoz közelednek, majd ezután lefelé irányulnak a központi, vagyis a lamináris 446 szakasz felé. Az a nyílásból jövő sugárhoz tartozó 45a és 46a örvényeknél ezeket a forgásirányokat nyilakkal jelöltük. Az a nyílásból jövő sugár áramlásának ábrázolásakor a lamináris 44a szakasz alsó végénél levő metszetben ábrázoltuk az örvényeket, vagyis annak a szakasznak a szomszédságában, amelyben a két örvény, miután megnőtt, kezd összeolvadni. Ez a jelenség fokozatosan folytatódik az áramlás irányában lefelé. Az említett ábrán világosan látható az is, hogy az a nyílásból jövő sugár nemcsak a 45a és 46a örvénypárt tartalmazza, hanem egy másik 47a és 48a örvénypárt is. A két örvénypár forgásiránya egymással ellentétes értelmű, amint az a 7. és 10. ábrákon látható, de ebben az esetben a 7. ábra bal oldalán levő 47a örvény forog az óramutató járásával ellentétes irányban, míg a 48a örvény, amely jobboldalt helyezkedik el, az óramutató járásával egyező értelemben forog. Ilyen kettős örvénypár keletkezik mindegyik sugárnál és tartozik mindegyik sugárhoz. A sugár alsó örvénypárjainak kialakulása különbözik a sugár felső örvénypárjainak kialakulásától, amint azt majd a későbbiekben a 8. ábra kapcsán ismertetni fogjuk. Ami a 7. ábrát illeti, meg kell még jegyeznünk, hogy amikor az áramlás folytatódik, attól a síktól kezdve, amelyben az a nyíláshoz tartozó örvényeket ábrázoltuk, a négy örvény igyekszik összeolvadni és egy kevéssé jellegzetes áramlást képez, amint az a c nyílásból jövő sugárhoz tartozó örvényen át vett 49c metszetben látható. Az örvényáramok intenzitása csökken és az áramlás maga, beleértve a központi szakasz lamináris áramlását is, a 49c metszetben összekeveredik, és a sugarak a 18 főgázárarr irányába haladnak lefelé. A 7. ábrán az ábra világosabbá tétele érdekében az áramlások különböző részeit ábrázoltuk metszetben. Például a keletkezésüktől egy kissé áramlásirányban lejjebb levő metszetben az egyes sugarakban képződő örvénypárok kissé távol vannak a szomszédos sugárban képződő örvénypártól, bár a valóságban ezek a különböző örvények összefüggőek. A 8. ábrán ábrázolt szálképző központ az a központ, amely a 7. ábra 6 sugarának kibocsátó nyílásának felel meg. Látható ezen az ábrán a 436 örvény és a lamináris 446 szakasz. Az alsó örvénypár a 40 terelőlemez alatt levő helyről származik, és a 8. ábrán csak az also 486 örvényt ábrázoltuk, amely a 446 szakasz mögött keletkezik. Az alsó örvények forgása a hordozósugámak a 40 lemez belsejére ható hatásából és a sugárhoz csatlakozó indukált légáramok hatásából keletkezik. Ennek a forgásnak, úgy tűnik, nincs hatása a nyújtható anyagszál továbbvitelére, míg a felső örvénypárok iránya erőteljesen befolyásolja a nyújtás folyamatát a szál előzetes vezetése alatt a lamináris szakaszban, majd ezt követően a sugár áramlásában attól a ponttól lejjebb, ahol az örvények összeolvadnak. A lamináris szakaszban és az örvénypárokban, különösen mindegyik csoport felső párjában a sugár áramlásának alakja következtében, ha a nyújtható anyagból levő S szálat bevezetjük a szálképző központba, amely a 6 nyílást tartalmazza, a sugár a szálat a központi lamináris szakaszba vezeti be. Ez a nyújtás egy olyan 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
