178338. lajstromszámú szabadalom • erendezés szilárd szemcsés anyag jellemzőitől eltérő jellemzőket mutató tömör alkotórészek kiválasztására
5 178338 6 reaktorszakaszban, helyükön maradnak. így a 15 terelőlapok a tömör, nehéz alkotórészek számára egyirányú ajtókat, kapukat képeznek. A 19 belső nyílásoknak az a feladata, hogy a 15 terelőlap két oldalán — a 21 kerületi nyílással kombinációban — segítsék a két oldali szemcseágy szintjének kiegyenlítését, azaz a szemcséket átbocsássák, azonban számba vehető mennyiségű tömör, illetve nehéz alkotórészt ne hagyjanak áthaladni. A 2. ábra a 15 terelőlap dúsulási irányban nézett nézetét mutatja. A kétlapátos 13 és 14 lapátkerekek a 15 terelőlap hátsó, illetve első oldalfelületei mentén vannak elhelyezve. A 21 kerületi nyílás a 15 terelőlapban csonka körcikk alakjában van kiképezve és a 21 kerületi nyílás egyik oldala egy vonalban van a 13 lapátkerék egyik oldalával. A 21 kerületi nyílás a 13 lapátkerék egyik lapátja mentén olyan hosszon nyúlik el, hogy a tömör, nehéz alkotórészek és a szemcsék a kerületi nyíláson könnyen keresztül tudnak haladni a dúsulás, koncentrálódás irányában. A 19 belső nyílás is csonka körcikk alakú, azonban a kerülettől a forgástengely, 10 hajtótengely felé eltolt helyzetben van kiképezve. A 15 terelőlap elülső oldalán levő 14 lapátkerékhez viszonyítva a 19 belső nyílás úgy van elhelyezve, hogy szintező eszközként szolgál, amely a 15 terelőlap két oldalán levő reaktor-szakaszokban elhelyezkedő ágyak magasságát segíti szintbe hozni, kiegyenlíteni. A szemcseágyon keresztülhaladó 14 lapátkerék által mozgásba hozott tömör, illetve nehéz alkotórészek és szemcsék hajlamosak arra, hogy a 14 lapátkerék lapátjairól visszaessenek arra a helyre, ahonnan a lapát ezeket fölemelte. A találmányt a következőkben példákkal kapcsolatban ismertetjük. E példák csupán ismertetés céljára szolgálnak és a szakember a következő példákon sokféle változtatást, módosítást tud végezni úgy, hogy ezek a változtatások és módosítások a találmány igénypontokban meghatározott alapgondolatán belül maradnak. 1. példa Egy 92 cm hosszú és 61 cm átmérőjű edényt alkalmaztunk, amelyben egy motor révén forgatott hajtótengelyen kétlapátos lapátkerekek voltak egymás mellett fölerősítve. Mindegyik lapátkerék két lapátja egymáshoz viszonyítva 180°-kal elfordítva volt elhelyezve, és mindegyik lapátkerék a közvetlenül szomszédos lapátkerekekhez viszonyítva 90°-os szöggel volt elfordítva. Mindegyik lapát szélessége körülbelül 15 cm volt és a lapátok végei a reaktor, illetve edény belső felületének közvetlen közeiéig nyúltak. Ugyanabba a terelőlapba két négyzet alakú kerületi nyílás és két négyzet alakú belső nyílás volt vágva és ezek mindegyikének mérete körülbelül 7,6 x 7,6 cm volt. A két kerületi nyílást úgy vágtuk ki, hogy egyik oldaluk egyvonalban volt a hátul levő lapátkerék egyik lapátjának oldalával, másik oldala pedig a terelőlap kerületének folytatásában volt. A két belső nyílás úgy volt kivágva, hogy ezek elülső lapátkerékhez közelebbi oldala körnegyedében körülbelül 7,6 cmnyire volt az elöl levő lapátkerék sík felületétől, e sík felületre merőlegesen mérve. így a terelőlap mind a négy körnegyedébe egy nyílás volt vágva. Az edényben, illetve reaktorban hét kétlapátos lapátkerék volt, amennyiben a két rögzítettet a terelőlaphoz számítottuk. A terelőlap a hajtótengelyhez a negyedik és ötödik lapátkerék között volt erősítve. , Az edényt mindig körülbelül félig töltöttük szemcsés politénnel, a szemcsék szitamérete 40 és 70 között volt, és óránként körülbelül 27 kg politént adagoltunk az edénybe. A politénből ugyanilyen mennyiséget bocsátottunk ki folyamatosan az edényből azáltal, hogy az edény egyik végén elhelyezett bukógát fölött átömlesztettük és egy az edény alján elhelyezett csőszerelvényen keresztül eltávolítottuk. A szemcseágy hátsó szakaszában kezdetben 12 olvadt, illetve összeforrott politén alkotórész volt. A hajtótengelyt percenként körülbelül 15 fordulattal forgattuk. Táblázat Idő (perc) A szakaszok köSött áthaladó tömör, illetve nehéz alkotórészek száma 6 2 15 6 30 7 60 8 120 11 Az előbbi vizsgálatot hasonló módon megismételtük azzal az eltéréssel, hogy ebben az időben valamennyi tömör, illetve nehéz alkotórész az elülső, bukógát felé levő szakaszban volt. Azt találtuk, hogy 30 perc után még valamennyi nehéz alkotórész ugyanabban az edényszakaszban van. 2. példa Az 1. példánál alkalmazott berendezést használtuk azzal az eltéréssel, hogy az elülső lapátkerékhez tartozó, kiegyenlítő belső nyílások elülső lapátkerékhez közelebbi oldalai 7,6 cm helyett körülbelül 5,1 cm-re voltak az elülső lapátkerék-sík felületétől. Az alábbi táblázatban levő mindegyik sorszám egy külön kísérletet jelöl. Táblázat Sorszám Idő (perc) A szakaszok között áthaladt nehéz alkotórészek %-a 1 6 17 2 15 50 3 30 58 4 60 75 5 120 92 A fenti kísérletet hasonló módon ismételtük, azzal az eltéréssel, hogy ekkor a tömör, nehéz alkotórészek az elülső, bukógáthoz tartozó szakaszban voltak. A hátsó szakaszban 30 perc után nem volt nehéz alkotórész. 3. példa Az 1. példában ismertetett berendezést alkalmaztuk, a77al az eltéréssel, hogy a tömör alkotórészek kevésbé voltak nehezek, mint az 1. és 2. példáknál. Ezek a „burgonyaszelet”-alkotórészek könnyű, pelyhes anyagok 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3