178324. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üveg hő hatására történő edzésére
9 178324 10 dizáció esetén (ezt az anyag 50 °C-on mért fajhőjéből és az anyag minimális fluidizációnál mért sűrűségéből állapítjuk meg) Tr=az üvegben kialakított középponti húzófeszültség I. táblázat F D S fxm C Ty MPa 1 72,25 1,54 34 0,99 31 2 75,0 1,46 32 0,85 35 3 79,0 1,24 48 0,92 35 4 80,0 1,52 46 1,06 37 5 80,5 2,00 59 1,02 35 6 81,5 1,81 68 1,04 37 7 81,25 1,60 40 0,99 37 8 84,0 1,90 86 1,04 40 9 84,25 1,50 49 1,02 40 10 86,0 1,66 79 1,15 41 11 86,25 1,60 72 1,16 39 12 86,5 1,60 69 1,01 40 13 87,25 1,93 84 1,06 41 14 87,5 1,34 56 1,19 37 15 88,0 1,35 84 1,18 41 16 88,0 1,27 64 1,05 42 17 88,0 1,68 91 1,07 42,5 18 88,0 1,38 67 1,03 36 19 88,75 1,46 74 1,06 37 20 90,21 2,34 119 1,09 40 21 92,0 1,21 80 1,12 42 Az I. táblázatban felsorolt valamennyi y-alumíniumoxid szemcseméret-eloszlása 1,21—2,34, átlagos szemcsemérete 32—119 fxm és folyóképessége 72,25—92 tartományban van. A térfogategységenkénti hőkapacitás minimális fluidizáció esetén 0,85 MJ/m3K és 1,18 MJ/m3K közé esik. Minél nagyobb az átlagos szemcseméret, annál nagyobb a folyóképesség ugyanarra a szemcseméret-eloszlásra, ahogy az 1, 4 és 9 számú y-alumíniumoxidok mutatják. A 10 és 21 jelű két y-alumíniumoxid esetében, amelyek átlagos szemcsemérete azonos, a 21 y-alumíniumoxid kisebb szemcseméret-eloszlásnál nagyobb folyóképességet mutat. Az I. táblázat gázkibocsátó anyagainak a folyóképessége olyan, hogy elég gyorsan cserélődnek egymás között az üvegfelületek szomszédságából származó forró részecskék és az ágy belsejéből jövő hidegebb részecskék, így egy 2,3 mm vastag szóda—mész—sziliciumdioxid összetételű üvegben 660 °C-ról történő hirtelen lehűtéskor a középponti húzófeszültség 31 MPa az alacsonyabb 72,25-ös folyóképesség-határnál, ez a húzófeszültség a folyóképesség növekedésével növekszik és 40 MPa értéket ér el 84 folyóképességnél. A középponti húzófeszültség a 84—92 közötti folyóképesség-tartományban 40 MPa és 42,5 MPa között van. Más kísérletek azt mutatják, hogy 72,25-nél kisebb folyóképességű y-alumíniumoxid az üvegben 30 MPanál kisebb középponti húzófeszültséget létesít. A középponti húzófeszültség értéke gyorsan csökken a folyóképesség csökkenésével, jóllehet ezek a y-alumíniumoxidok hasonló gázfejlesztő tulajdonságokkal rendelkeznek, mint az I. táblázatban megadott y-alumíniumoxidok. 2. példa Az 1. példában leírt módon járunk el és egy 2,3 mm vastag szóda—mész—szilíciumdioxid összetételű üvegből vágott üveglapokat 660 °C-ra hevítünk és gyorsan lehűtünk öt kiválasztott alumíniumtrihidrátban (A1203. .3 H20), amelyeket a II. táblázatban részletezünk. Az alumíniumtrihidrátok hidratált alumíniumoxidok, amelyek kémiailag kötött kristályvizet tartalmaznak, amelynek egy része felszabadul akkor, ha az anyagot hevítjük. A II. táblázatban megadott összes anyag 34,5 súly% vizet tartalmaz, amelyet százalékos súlyveszteséggel mérünk és úgy kapunk, hogy az anyagot 800 °C-on állandó súlyig hevítjük. A szemcsesűrűség 2,3 g/cm3. II. táblázat 1 F D S i*m C MJ/m’K a-y MPa 1 69,5 2,73 62 1,52 45,5 2 75 1,80 76 1,57 45 3 77,25 1,79 78 1,59 46 4 81,25 1,74 74 1,57 47 5 82 1,64 86 1,57 46,5 Ezek az alumíniumtrihidrátok nagyobb középponti húzófeszültséget létesítenek, mint az I. táblázatban felsorolt y-alumíniumoxidok, és a feszültség növekszik a folyóképesség növekedésével. A folyóképességek 69,5- től 82-ig terjedő tartományban vannak. Az elért középponti húzófeszültség 2,3 mm vastag szóda—mész—szilíciumdioxid üvegben 660 °C-ról való hirtelen lehűtés után 45 MPa, ha az anyag folyóképessége 69,5 és 47 MPa, ha az anyag folyóképessége 82 között van. 3. példa Az 1. példában megadott módon járunk el és 2,3 mm vastag szóda—mész—szilíciumdioxid üveglapokat 660 °C-ra melegítünk és utána lehűtünk négy kiválasztott alumíniummonohidrátban (A1203.1 H20), amelyeket a III. táblázatban részletesen ismertetünk. Az alumíniummonohidrát pórusos anyag, amely kristályvizet és a pórusokban adszorbeált vizet tartalmaz. A használt anyagok víztartalma 28 súly'%, amelyet úgy állapítunk meg, hogy mérjük a súlyveszteséget, ha az anyagot állandó súlyig hevítjük 800 °C-on. A kristályvíz az anyag 15 súly%-át, a pórusokban adszorbeált víz pedig az anyag 13 súly%-át teszi ki. Ez az a víz, amely elsősorban fejlődik gázként, ha az anyagot hevítjük. A szemcsesűrűség 1,6 g/cm3. III. táblázat D s c <JT F fim MJ/m* K MPa 1 74 2,78 45 1,176 37,5 2 75,5 1,63 48 1,156 37 3 78,75 1,15 49 1,77 39 4 80 1,18 57 1,181 39 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
