178313. lajstromszámú szabadalom • Piperazino-metil-ditiokarbamát oligomereket tartalmazó gombaölőszerek és eljárás a hatóanyagok előállítására

3 178313 4 egymás mellett, egyidejűleg képződő szerkezeti izo­merek legjellemzőbbjét. Itt szögezzük le, hogy ilyen értelemben találmányunk nem korlátozódik az itt megadott képletekre, hanem felöleli mindazokat a vegyületeket, amelyek előállítása a találmány szerinti eljárással vagy ennek bármilyen, a szakember számára nyilvánvaló módosításával történik. Az (I) általános képletben n értéke a jelenleg ismert analitikai eljárások egyikével sem állapítható meg pontosan, azonban analóg szerkezetű, ismert vegyü­­letekkel végzett vizsgálatok adatai alapján a megadott határok között valószínűsíthető, a metiram néven ismert oligomer szerkezetű etilén-bisz-(ditiokarbamát)­­-származékhoz hasonlóan [Pesticide Manual, 1971, 322. oldal; Anal. Chem. 23, 1842 (1951)]. A találmány szerinti eljárással előállított piperazino­­-metil-ditiokarbamát oligomerek a mezőgazdaságban és az iparban, elsősorban a növényvédelemben gomba­ölőszerek hatóanyagaiként alkalmazhatók a különböző gombás fertőzések megelőzésére és leküzdésére. Mezőgazdasági felhasználásuk elsősorban talajfer­tőtlenítőszerként, magcsávázószerként, a növények közvetlen kezelésére alkalmas porozó-, szóró- és per­metezőszerként, granulátumként stb. történhet. Ezen­kívül az iparban és a mezőgazdaságban például ter­mények, raktárak, faszerkezetek, bőr-, textil- és papír­áruk védelmére is felhasználhatók. Alkalmazásuk a szokásos készítmények alakjában a felhasználási célhoz igazodva történhet, és alapvető követelmény, hogy ezek a hatóanyag egyenletes el­oszlását biztosítsák. A készítmények oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, nedvesíthető porok vagy granulátumok lehet­nek, és előállításuk ismert módon, például a hatóanya­goknak oldószerekkel és/vagy hígító- és/vagy hordozó­­anyagokkal, adott esetben felületaktív adalékok, így emulgeáló- és diszpergálószerek jelenlétében történő összekeverésével, illetve feloldásával állíthatók elő. Oldószerként például aromás szénhidrogéneket, kló­rozott származékaikat, paraffinokat, alkoholokat, ami­­nokat és vizet használhatunk. Víz használata esetén scgédoldószerként egyéb szerves oldószerek is szá­mításba jöhetnek. A hordozóanyagok közül megemlít­hetjük a természetes és mesterséges ásványi őrlemé­nyeket, például kaolint, talkumot, nagy diszperzitású kovasavat, szilikátokat. Az emulgeálószerek például anionos vagy nem-ionos anyagok, így alkil- és aril­­szulfonátok, polioxietilén-zsíralkohol éterek, a disz­pergálószerek például lignin, metilcellulóz, szulfit­­szennylúg stb. lehetnek, és adott esetben habzást gát­lók, például szilikonok jelenléte is szükséges. A szerek hatóanyagtartalma általában 0,1—95 súly%, előnyösen 0,5—90 súly% lehet. A szerek és az ezekből adott esetben hígítással szokásos módon elő­állított, közvetlenül felhasználható készítmények alkal­mazása ismert módon, például permetezéssel, porlasz­tással, árasztással, csávázással, szórással, porozással stb. történhet. A készítmények egy vagy több, a találmány szerinti oligomert és adott esetben egyéb hatóanyagokat, például gyom- és kártevőirtószereket, növekedést szabályzókat és egyéb gombaölőszereket is tartalmaz­hatnak. Talaj fertőtlenítőszerként történő felhasználás esetén műtrágyába is keverhetők. A következő példák szemléltetik a hatóanyagok előállítását. 1. példa Piperazino-N'.hP-etilén-biszOnetil-ditiokarbamát) oligomer [(II) képlet] 12 g (0,2 mól) etilén-diamin, 16 g (0,4 mól) nátrium­­-hidroxid 240 ml vízzel készült oldatához visszafolyatás, keverés és hűtés közben beadagolunk 30,4 g (0,4 mól) széndiszulfidot úgy, hogy a hőmérséklet ne haladja meg a 35 °C-ot. A keverést addig folytatjuk, amíg homogén oldat nem keletkezik. 17,2 g (0,2 mól) piperazin és 40 ml víz elegyéhez keverés és hűtés közben, 40 °C alatt tartva az elegy hőmérsékletét, 40 g (0,4 mól), 36,5%-os sósavat ada­golunk. Az így kapott oldatot hozzáadjuk a fenti mó­don készült nátrium-etilén-bisz(ditiokarbamát)-oldat­­hoz, ügyelve arra, hogy a hőmérséklet ne emelkedjék 35 C° fölé. Az elegyet 15 percig keverjük, majd hozzá­adjuk 12 g (0,4 mól) formaldehid vizes oldatát. Ez­után 3 órán át erőteljesen keverjük, a szilárd fázist elkülönítjük, vízzel mossuk, majd 80 °C-ot meg nem haladó hőmérsékleten szárítjuk. Halványsárga poralakú termék; kitermelés; 53 g (81%). Olvadáspontja: 135—-142 °C. Elemi összetétel: talált számított C: 37,50% 37,47% H; 5,33% 5,03% N: 17,61% 17,48% S: 40,48% 40,02% 2. példa [(III) képlet] oligomer 12 g (0,2 mól) etilén-diamin, 16 g (0,4 mól) nátrium­­-hidroxid 240 ml vízzel készült oldatához visszafolyatás, keverés és hűtés közben beadagolunk 30,4 g (0,4 mól) széndiszulfidot, úgy vezetve a reakciót, hogy a hőmér­séklet ne haladja meg a 35 °C-ot. Utána az elegyet tovább keverjük, amíg homogén oldat keletkezik. 17,2 g (0,2 mól) piperazin vagy ezzel egyenértékű piperazin-hexahidrát és 40 ml víz elegyéhez hűtés és keverés közben, 40 °C alatt tartva az elegy hőmérsék­letét, 40 g (0,4 mól), 36,5%-os sósavat adagolunk. Az így kapott oldatot hozzáadjuk a fenti nátrium-etilén­­-bisz(ditiokarbamát)-oldathoz, ügyelve arra, hogy a hőmérséklet 35 °C alatt maradjon. Az elegyet mintegy negyed órán át keverjük, majd hozzáadjuk 26,4 g (0,88 mól) formaldehid vizes oldatát, és az elegyet 5 órán át erőteljesen keverjük. A szilárd fázist elkülönít­jük, vízzel mossuk, majd 80 °C-ot meg nem haladó hő­mérsékleten szárítjuk. Halványsárga, poralakú termék; kitermelés: 55 g (82%). Olvadáspontja 135—160 °C. Etanolban, i-propanolban, dioxánban, xilolban gya­korlatilag oldhatatlan, igen kevéssé (3%) oldódik di­­metil-formamidban. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom