178308. lajstromszámú szabadalom • Térhatású axonográf rajzsablon axonometrikus ábrázolású rajzok készítéséhez
7 178308 8 skálájú lyukakként és lyukívekként, 02—075 mm mérettartományban. A koncentrikus lyuksorozatok az 5, 5', illetve 5" axonometriatengelyre vannak fűzve. Az azonos nagy (1 : 3) tengelyarányú 4 és 4" körvetületsorozatok egymás tükörképeit adják az eltérő léptékű tengelyek koordinátasíkjain. Mindkét körvetületsorozatcsoport ábrázolását indokolja a kiváló optikai hatás, a körvetületek kis helyigénye, négy helyett két pozíciónak megfelelően kevesebb tengely-jelölés, továbbá az az előny, hogy a rajzsablon elforgatásával, de annak megfordítása nélkül megrajzolható az ábrázolandó tárgy és annak tükörképe is. A rajzsablon hat 1, 1', 2, 2', 3, 3' oldalélé —• amelyek közül az 1 és 1', a 2 és 2', valamint a 3 és 3' oldalél egymással párhuzamos — egy „r” sugarú kört érint, s így a rajzsablon körvonala érintőhatszög-alakú síkidom. Valamennyi oldalél megfelelő mérőskálával van ellátva. A rajzsablon középpontjában helyezkedik el az axonometria-tengelykereszt, melynek axonometria-tengelyei egymással sorrendben a=97° 10'; [i=y= 131° 25'nagyságú szöget zárnak közbe. Ebből adódik, hogy az 5, 5', illetve 5'' axonometria-tengelyek a velük párhuzamos 1, r, 3, 3', illetve 2, 2' oldalélektől azonos „r” távolságban vannak. Az 5. ábrán olyan, dimetrikus axonometriához használható rajzsablont mutatunk be, ahol csak a nagy (1:3) tengelyarányú 4 körvetületek vannak kialakítva, 02 és 0150 mm mérethatárok között. A rajzsablon oldaléléi közül az 5 axonometriatengellyel párhuzamos 1 és 1 ' oldalélek mérőskálával vannak ellátva. A 4 körvetületek középpontjaikkal forgástengelyeikre fűzött lyukak és koncentrikus lyukívsorozatok formájában vannak ábrázolva oly módon, hogy a legnagyobb lyukak sorozata és a legkisebb /lyukívek középpontjaikkal a rajzsablon közepén áthaladó, az 1 és 1' oldalélektől „r” távolságban levő 5 axonometria-tengelyre illeszkednek, míg a legnagyobb koncentrikus lyukívcsoportok forgástengelyei az 1, illetve 1 ' éltől r,távolságban helyezkednek el. Ezáltal a rajzsablon gyárthatósága biztosított. A 6. ábrán látható, szintén dimetrikus axonometriához alkalmazható rajzsablonban csak a kis (1: 1,13) tengelyarányú körvetületek vannak kialakítva, 02— 0 150 mm mérettartományban. Ennek megfelelően csak az 5' axonometria-tengellyel párhuzamos 3 és 3' oldalélek vannak mérőskálával ellátva. A 4' körvetületek lyuk- és lyukívsorozatokként vannak ábrázolva oly módon, hogy a koncentrikus lyukívsorozatok középpontjaikkal a rajzsablon közepén áthaladó 5' axonometria-tengelyre illeszkednek. A rajzsablonokon célszerű ún. tájolóábrákat elhelyezni, amely bemutatja az adott ábrázolási mód geometriai összefüggéseit, továbbá segíti a rajzsablon használóját a kívánt sablonhelyzet megkeresésénél. Ilyen tájolóábrákat a 2—6. ábráinkon láthatunk. Ugyancsak előnyös a sablonélek találkozásánál az ezen élek által közrefogott harmadik tengelyirány feljelölése a rajzsablonra, mivel ezáltal a rajzsablon pontos beállítását könnyíthetjük meg. A 7. ábrán bemutatjuk a rajzsablonoknál alkalmazható célszerű kiegészítést, amely a sablonélen levő mérőskála mindkét végénél kialakított 7 jelölőhomyokból, valamint az ezen 7 jelölőhomyoktól indított, az eredeti mérőskálával ellentétes irányban haladó — reciprok — számskálából áll. Ezen kiegészítés segítségével a rajzsablonok minden, mérőskálával ellátott éle használható lesz mérésre, párhuzamvonalzóhoz illesztésük esetén is, továbbá azokban a helyzetekben, amikor a sablon szemben levő mérőéle pl. kívül esik a rajz síkján és így nem volna mérésre használható. A 7 jelölőhornyokkal és reciprok skálával ellátott sablon használata úgy történik, hogy a mindenkori 7 jelölőhoronyba helyezett rajzeszközzel a rajzlapon tájolójelet készítünk, majd a sablont úgy mozdítjuk el, hogy a reciprok skálán az elmozdítás mértékének megfelelő jelzés a tájolójellel essen egybe. A találmány szerinti rajzsablonok használata az alábbiak szerint történik : A megrajzolandó tárgy függőleges koordináta-irányának kijelölése után a rajzsablon mérőskálával ellátott oldaléleinek segítségével megszerkesztjük és megrajzoljuk az ábra egyenes éleit, vonalait, illetve tengelyeit. Ezután megjelöljük a lyukakkal rajzolható körvetületek középpontjait. A görbe megrajzolásához elegendő a rajzsablon bármelyik csúcsát ezen középpontra illesztve kijelölni a körvetület átmérőpárjának, vagy egyik átmérőjének és forgástengelyének irányát, majd ezt követően a kívánt átmérőjű lyukat a jelölt irányokra illesztve, a görbeív megrajzolható. A lyukívekkel rajzolható körvetületek középpontjainak meghatározása után, a megfelelő lyukív középpontjának illesztésével a körvetület megrajzolható. Teljes görbévé történő kiegészítése is egyszerűen és pontosan végezhető : mivel a tengelykereszt tengelyei, melyekre a lyukívek illeszkednek, egyenlő távolságban haladnak a velük párhuzamos oldalélektől, így a körvetület középpontjának ismeretében az egyik ilyen oldalél mellett segédegyenest rajzolva, s ezt követően a rajzsablont 180°-kal elforgatva a lyukív középpontja körül, a szemben levő oldalélt a segédegyeneshez illesztve a rajzsablon a kívánt helyzetbe kerül és a görbe kiegészítő íve pontosan megrajzolható. Segédegyenes rajzolása helyett segédeszközként vonalzót is használhatunk. Mint látható, a találmány szerinti rajzsablonok egyszerűek és könnyen kezelhetők, rendelkeznek a forgalomban levő hasonló célú rajzsablonok minden előnyös tulajdonságával, de kiküszöbölik azok hibáit és hiányosságait, ugyanakkor több, eddig még nem alkalmazott megoldás jelentős előnyt biztosít a rajzsablon használójának. Ezek az előnyök a következők : — a rajzsablonok „térszerű” kialakításával, a görbesereg optimális elhelyezésével a leggazdaságosabb helykihasználás mellett kiváló optikai hatás kelthető; — mindegyik rajzsablon önálló szerkesztő eszközként használható, amit a mérőskálákkal ellátott tengelyirányú oldalélek tesznek lehetővé, ugyanakkor az ábrázolandó tárggyal azonos méretű valóságos kép szerkeszthető ; — minden körvetület mérhetően eltolható forgástengelyének irányában, ami a forgástestek szerkesztésének egyszerűbb, gyorsabb és pontosabb módját biztosítja; — a lyukívekkel adott körvetületek teljes görbévé való kiegészítése minden eddiginél egyszerűbben lehetséges; — a körvetület-nagyság izometrikus axonometriában az eddigiek kétszerese, a körvetületek száma dimetrikus axonometriában az eddigiek másfélszerese; — valamennyi rajzsablon azonos tárolási alapmérettel, s kedvező méretarányokkal készíthető; — dimetrikus axonometriában a körvetületek minden koordinátasikon azonos méretsorozatúak. A találmány gyakorlati jelentőségét az alkalmazás széles köre mutatja; a tanuló számára térszemlélet-fej-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
