178280. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és mikrorocesszoros helyettesítő berendezés a mikroprocesszoros felhasználói rendszer és felhasználói program ellenörzésére
nálói programok számára nem kihasználható, drága, úgynevezett „csatoló” memóriát használnak. Ez a megoldás ugyan nem vesz igénybe memóriarekeszt a felhasználói programtól, de igen költséges s nem eléggé rugalmas. 2. Az utasítás végének a felderítése néhány mikroprocesszor típus alkalmazása esetén nehézségekbe ütközik. Ha a mikroprocesszor utasításai változó szóhoszszúságúak, vált'ózó számú gépi ciklus időtartamúak, s a mikroprocesszor vezérlő jelei között nem szerepel egy vagy több olyan jel, amely egyértelműen jelzi az utasítás végét (vagy új utasítás kezdetét), akkor az említett nehézségek jelentkeznek. Ilyenkor az egyik ismert eljárás: ROM (csak olvasható memória) használata, amely a vezérlő jelek, valamint az utasításkód tartalma alapján közvetlen vagy közvetett módon jelzi, hogy egy-egy utasítás hány gépi ciklusból áll vagy mikor fejeződik be. Ez a megoldás a ROM alkalmazása miatt költséges, valamint hosszadalmas felderítési munkát igényel, mert az utasítások lezajlásának egyenkénti, alapos áttanulmányozását követeli meg, hogy majd annak alapján a ROM-ba kerülő tartalom meghatározható legyen. 3. Az utasításokkal elérhető belső állapotoknak a mikroprocesszor és programjának a helyettesítése előtti beállítása, és a helyettesítés utáni kijelzése az ismert fejlesztői berendezésekben (úgynevezett „service” programok alkalmazásával) megoldott. Más a helyzet azonban az ily módon nem meghatározható belső állapotokkal. Az említett mikroprocesszor típusoknál a megszakítási módot utasítással nem lehet megállapítani vagy lekérdezni. Az utasítással le nem kérdezhető belső állapotok kijelzésétől az ismert fejlesztőrendszerek általában eltekintenek, vagy pedig azt az állapotot jelzik ki, amit indítás előtt a kezelő előre megadott, ez utóbbi kijelzés azonban nem megbízható, hisz a program futása közben ez az állapot megváltozhat. A találmánnyal célunk a fentiekben vázolt valamenynyi nehézség egyidejű kiküszöbölése, vagyis olyan megoldás kialakítása, amelynél nem kell a memória egy kijelölt helyén néhány rekeszt fenntartani, illetve nem kell 40 drága csatoló memóriát alkalmazni ahhoz, hogy a felhasználói program végrehajtását a kezelő által kijelölt kezdő címről és kezdő belső állapotból elindulva biztosítsuk. Célunk még az is, hogy ROM csak olvasható memória alkalmazása nélkül biztosítsuk az előre meghatározott utasítás befejezése után a leállást. További célunk a mikroprocesszor minden belső állapotának és adatának, még az utasítással nem elérhető belső állapotának megbízható felderítése is. A találmánnyal megoldandó feladatot a fentieknek megfelelően a mikroprocesszoros felhasználói rendszer és felhasználói program ellenőrzésében jelölhetjük meg, aminek keretében az előbbiekben megfogalmazott célok maradéktalanul megvalósulnak. A találmány alapja az a felismerés, hogy a kitűzött feladat egyszerűen megoldódik, ha a felhasználói program végrehajtására a kezelő által kijelölt címről és kezdő belső állapotból történő elindítására, valamint a felhasználói programot vezérlő mikroprocesszor belső állapotainak felderítésére egy külön utasítástároló regisztertömböt alkalmazunk. Ezen utasítástároló regisztertömbbe a felhasználói program indítása előtt, illetve a felhasználói program befejezése után a szükséges utasításokat egy vagy több lépésben, lépésenként két fázis-3 178280 . ■— 4 ban beírjuk, és a helyettesítő berendezés címkimenetein megjelenő címinformáció tartalmától függetlenül, az egyes utasításokat kiolvassuk, majd végrehajtjuk. A találmány szerinti eljárás tehát olyan ismert eljárás 5 továbbfejlesztése, amely alkalmas mikroprocesszoros felhasználói rendszer és felhasználói program ellenőrzésére, a felhasználói és a fejlesztői rendszer közé kapcsolt mikroprocesszoros helyettesítő berendezéssel. Az eljárás során a felhasználói rendszer mikroprocesszorát a mik- 10 roprocesszoros helyettesítő berendezésben elhelyezett azonos típusú mikroprocesszorral helyettesítjük, továbbá cím-, adat- és vezérlő jeleket viszünk át a felhasználói és a fejlesztői rendszer között, a mikroprocesszoros helyettesítő berendezés segítségével. A továbbfejlesztés, 15 vagyis a találmány abban van, hogy a mikroprocesszoros helyettesítő berendezésben egy külön utasítástároló regisztertömböt alkalmazunk. Ezen külön utasítástároló regisztertömbbe a felhasználói program indítása előtt, illetve a felhasználói program befejezése után a szüksé- 20 ges, a helyettesítő mikroprocesszor kezdeti állapotait meghatározó, illetve a helyettesítő mikroprocesszor belső állapotait felderítő utasításokat egy vagy több lépésben lépésenként két fázisban beírjuk, majd a beírt utasításokat kiolvassuk és végrehajtjuk. Az első fázis- 25 ban tehát az utasításokat beírjuk a külön utasítástároló regisztertömbbe, majd a második fázisban a beírt utasításokat a helyettesítő mikroprocesszor címkimenetein megjelenő címinformáció tartalmától függetlenül kiolvassuk és végrehajtjuk. A végrehajtás során ezen ki- 30 olvasott utasításokkal a helyettesítő mikroprocesszor belső tárolójába a helyettesítő mikroprocesszor kezdeti állapotának megfelelő adatokat és vezérlő kódokat beírjuk. Ezután a felhasználói program futását a megadott kezdő címről elindítjuk, illetve a felhasználói program 35 befejezése után a helyettesítő mikroprocesszor cím-, adat- és vezérlőjeleivel a fejlesztői rendszer memóriájába a mikroprocesszor belső állapotait jellemző adatokat beírjuk. Célszerű, ha a felhasználói program indítása előtt a helyettesítő mikroprocesszor kezdeti állapotait meghatározó utasítások végrehajtása során a helyettesítő mikroprocesszor belső címregiszterének tartalmát az általunk kijelölt kezdőcímre állítjuk, majd a további működést a felhasználói program utasításai szerint foly- 45 tatjuk. Célszerű még az is, ha a felhasználói program befejezése után a helyettesítő mikroprocesszor megszakítási módjának megállapítása céljából a helyettesítő mikroprocesszor tiltható megszakításkérés bemenetére adott 50 jel elfogadását a külön utasítástároló regisztertömbbe írt utasítással engedélyezzük, majd a megszakításkérés jel elfogadása után a helyettesítő mikroprocesszor címét egy regiszterbe beírjuk. A találmány szerinti eljárás megvalósítása során tehát 55 az ismert megoldásoktól eltérően a helyettesítő mikroprocesszor adatbemeneteire nemcsak az ismert megoldásoknál alkalmazott két irányból — a fejlesztői és a felhasználói rendszer irányából — viszünk át utasítás információkat, hanem egy további harmadik irányból 60 is. Ezen harmadik irányból az utasítás információkat az előbbiekben már említett külön utasítástároló regisztertömb segítségével biztosítjuk. Az előbbiekben ismertetett találmány szerinti eljárás előnyeit röviden az alábbiakban lehet összefoglalni: 65 A találmány szerinti eljárás egyszerű, és előnyösebb 2
