178276. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémtriciddel szennyezett alkatrészek, pl. iongetter szivattyúk vagy neutrongenerátor alkatrészek sugármentesítésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY 178276 JÉ|| Bejelentés napja: 1977. XII. 28. (MA—2942) Nemzetközi osztályozás: G 21 F 9/00 Közzététel napja: 1981. VIII. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1983. XI. 30. Feltaláló: Szabadalmas: Bíró János tudományos munkatárs, Budapest MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, Budapest Eljárás és berendezés fémtriciddel szennyezett alkatrészek, például iongetter szivattyúk vagy neutrongenerátor alkatrészek sugármentesítésére 1 A találmány tárgya eljárás és berendezés fémtriciddel szennyezett alkatrészek, például iongetter szivattyúk vagy neutrongenerátor alkatrészek sugármentesítésére. Mint ismeretes, a neutrongenerátoroknál alkalmazott vákuumszivattyúknál a titán gázelnyelőképességét használják fel a nagyvákuum előállítására. A titán a szenynyező gázokkal együtt a neutrongenerátorokban felhasznált tríciumgázt is elnyeli, így a vákuumszivattyúk belső falán lecsapódó titánréteg 3,7 • 109—3,7 • 10'2 s-1 aktivitású tríciumot tartalmaz. A szivattyúkat 30— 100 üzemóra után tisztítani kell. A nagy fajlagos radioaktivitású titánréteg eltávolítását mechanikusan vagy fluorsavval történő maratással végzik. A művelet elvégzése ezért sugárveszélyes, 3,7 • 109 s~1 aktivitású sugárszennyezés alatt csak „C” szintű, 3,7- 109 s'1 sugárszennyezés felett csak „B” szintű izotóplaboratóriumokban történhet. Azonban mindkét esetben fennáll a fémtricid emberi testbe jutásának (inkorporációjának) potenciális veszélye. A neutrongenerátorok egységeinek, szivattyúinak és egyéb alkatrészeinek sugármentesítésével számos cikk és leírás foglalkozik. William T. Beeman, Robert A. Wessman and Leon Leventhal „Experience in reconditioning ion pumps contaminated by tritium during neutron generator use” című cikkben a szerzők felhívják a figyelmet a sugármentesítési művelet veszélyére. Szerintük a sugármentesítést csak a külön e célra létrehozott központi laboratóriumban lehet biztonságosan elvégezni, ahova a leszerelt szivattyúkat légmentes csomagolásban, radioaktív anyagként kell szállítani. Az International 2 Atomenergy Agency Vienna 1976-ban megjelent „Radiological safety aspects of the operation of neutron generators” című kiadványa szerint: „Nagy mennyiségű trícium épül be az elektromos iongetter vákuumszi- 5 vattyúkba. Ezen szivattyúk karbantartása és javítása a megfelelő biztonsági körülmények megteremtése és gyakorlott személyzet nélkül keresztülvihetetlen. Potenciálisan halálos mennyiségű trícium lehet a szivattyúk belső felületén.” 10 A neutrongenerátorok vákuumszivattyúinak és egyéb alkatrészeinek sugármentesítésére ezideig alkalmazott központi laboratórium hátrányai a következők: A nagy mennyiségű tríciumot tartalmazó alkatrészeket le kell szerelni, légmentesen kell becsomagolni, és egy erre a 15 célra létesített központi laboratóriumba kell szállítani, ahol az alkatrészek felületéről a tríciumot tartalmazó titánréteget mechanikusan — csiszolás, köszörülés, marás — vagy vegyi úton fiuorsavval történő maratással kell eltávolítani. Az alkatrészek leszerelése és szállítása 20 jelentős időt és költséget igényel, végrehajtása bonyolult, a központi laboratórium sugárvédelmi képzettséggel rendelkező gyakorlott személyzetet igényel. A találmánnyal célunk a fentiekben vázolt valamenynyi nehézség egyidejű kiküszöbölése, és olyan eljárás és 25 berendezés kialakítása, amellyel a neutrongenerátor alkatrészeket vagy iongetter szivattyúkat az üzemeltetés helyén, annak tartozékát képező egyszerű berendezésben gyorsan, biztonságosan, külön sugárvédelmi képzettséggel nem rendelkező személyzettel gazdaságosan 30 lehet elvégezni. 178276
