178269. lajstromszámú szabadalom • Sajtolóberendezés szalagszerű alakban gyártott szerkezeti anyagokhoz, főként forgácslemezekhez
5 178269 6 Ha a 10 hidraulikus nyomóelemek mindegyike közvetlenül lenne összekötve úgy, hogy valamennyiben egyenlő hidraulikus nyomás uralkodna és így egyenlő erőket fejtenének ki a 6 sajtolólap keresztirányban kihajlana, mivel egyik oldalára keresztirányban eltérő, a 25 nyomásgörbének megfelelő eloszlású terhelés hatna, míg másik oldalára a 10 hidraulikus nyomóelemek egyenletes terhelést gyakorolnának. Ennek eredményeképpen pedig az 1 sajtolandó anyag falvastagsága középen nagyobb lenne, mint a széleken. Ezt megelőzendő az egyes nyomóelemekkel kifejthető K erőnek szabályozhatóan állíthatónak kell lenniük. A leírásunkban bemutatott kiviteli változatnál a K4— Kg erők az 1 sajtolandó anyag középrészén egymással egyenlőek, míg a széleken ható Kj—K3, illetve K7—K9 erők megfelelő mértékben csökkentettek azért, hogy az 1 sajtolandó anyag szélei mentén csak alacsonyabb ellennyomás terhelje az anyagot. A K erők szélesség függvényében történő kialakulását a 25 nyomásgörbe szemlélteti. Ennek megfelelően a 6 sajtolólap nem gyakorol hajlítónyomatékot az 1 sajtolandó anyagra, vagyis nyomóereje az 1 sajtolandó anyag szélessége mentén kiegyensúlyozott. A 3. ábrán a sajtoló munkaszakasz felülnézetét tüntettük fel. A 26 homloksík közelében elrendezett és az 1 sajtolandó anyag hossztengelyére merőlegesen elrendezett 10 hidraulikus nyomóelemek nyomóereje pontosan vagy közel pontosan követi a 25 nyomásgörbén feltüntetett nyomáseloszlást. A nyomószakasz további részében olyan nyomáskiegyenlítő hatást gyakorolunk az 1 sajtolandó anyagra, amely a 25 nyomásgörbének lényegében a kiegyenesítését eredményezi. Miközben ugyanis a 26 homloksík szomszédságában az ott elrendezett 10 hidraulikus nyomóelemek segítségével az 1 sajtolandó anyag középrészére gyakorolt sajtolóerőt azért csökkentjük, hogy a 25 nyomásgörbének megfelelő nyomásállapotot érjünk el, a 27 hátsó homloksík mentén ezek nyomását megfelelő mértékben vezérelten növeljük. A 3. ábrán azokat a 10 hidraulikus sajtolóelemeket, melyek vezéreletlenek és teljes sajtolóerejüket fejtik ki „ ft hér” körökként, a névleges sajtolóerejüket viszont csak részben kifejtőket „vonalkázva” rajzoltuk meg. A 3. ábrán feltüntetett 10 hidraulikus nyomóelemek közül az utolsó két sorban elrendezettek nem szabályozottak. A szabályozatlan, illetve a szabályozott, tehát csökkentett nyomóerőt kifejtő 10 hidraulikus nyomóelemeket a 27, illetve 28 határvonalak választják el egymástól. Az adott 1 sajtolandó anyag struktúrája és feldolgozási technológiája függvényében lehet a határvonalakat az 1 sajtolandó anyag haladási iránya értelmében hegyesvagy tompaszögű elrendezésben szükség szerint beállítani. A 4. ábrán egy a találmány szerinti megoldás részét képező 10 hidraulikus nyomóelemeket tüntettünk fel, melynek segítségével az 1 sajtolandó anyagra kifejtett erők adott intervallumban megváltoztathatók. A 10 hidraulikus nyomóelemek 31, illetve 32 külső és belső csészékből vannak összeállítva, melyeknek peremei egymással hidraulikusan tömítve összeillesztett belső és külső 33, 34 palástfelületként vannak kiképezve. A 31 és 32 külső és belső csészék nyitott oldalaikon egymással szembefordítva vannak teleszkópszerűen egybekötve. A 31, illetve 32 külső és belső csészék belsejébe koaxiálisán a 33, illetve 34 belső és külső palástfelületek vannak bevezetve, melyeknek a találmány szerinti berendezésnél 35, illetve 36 belső és külső palástfelületeik vannak. A 35, illetve 36 belső és külső palástfelületek a 31, illetve 32 külső és belső csészékkel összekötött 37, illetve 38 külső és belső gyűrűkként vannak kiképezve. A 35 és 36 belső és külső palástfelületek az előbbieknek megfelelően hidraulikusan tömítve vannak egymással csatlakoztatva. A 31 külső csészében egy 39 belső tápnyílás van kiképezve, melyen keresztül a 35, illetve 36 belső és külső palástfelület által kiképzett 40 belső kamrát nyomóközeggel lehet megtölteni, illetve terhelni. A 33 és 34 belső és külső palástfelület, illetve a 35 és 36 belső és külső palástfelület között elrendezett 41 külső kamrák az előbbiek szerint vannak összekötve. A 10 hidraulikus nyomóelem révén kifejtett nyomóerő megfelel a 39 belső és 42 külső tápnyíláson bevezetett közeggel közölhető és ennek megfelelően a 40 belső kamrán és a 41 gyűrűs kamrán ható erővel. A fentiek révén három erőfokozat adódik, melyek a 40 belső kamrára, a 41 külső kamrára és együttesen a 40 belső kamrára, illetve a 41 külső kamrára adódó erőkből adódnak. Amennyiben a találmány szerinti berendezésnél további hengerpárokat alkalmazunk, úgy további erőfokozatokat érhetünk el. Az 5. ábrán a találmány szerinti berendezés egy olyan kiviteli alakját ábrázoltuk, melynél nem a nyomás hatásfelületét, hanem a nagyságát változtatjuk a kijelölt 10 hidraulikus nyomóelemeknél. A 45 vezetékeken az 5. ábra jobb oldalán elrendezett 10 hidraulikus nyomóelemekre ható nyomások mértéke arányosan változtatható. Az 5. ábra értelmében bal oldalt elrendezett 10 hidraulikus nyomóelemeken az a nyomóerő hat, melyet a 46 résznyomásszabályzó szelepekkel állítunk be. A 46 résznyomásszabályzó szelepekkel egy a 48 összekötő rudazaton keresztül működtetett 47 kétkarú emelőt meneszthetünk. A 47 kétkarú emelő végein a 49 henger teljes kimenőnyomása, azaz az 50 munkahengernek a 46 résznyomásszabályozó szeleppel szabályzott nyomóereje hat. Amennyiben az a nyomóerő eltér a beállított alapnyomásértéktől, úgy az 50 munkahenger dugattyúján olyan mozgás ébred, mely a 48 összekötő rudazaton keresztül a 46 résznyomásszabályzó szelepre adódik át, mely ekkor a kívánt résznyomás értékét visszaállítja. A 47 kétkarú emelő 52, illetve 53 karjaira ható résznyomások értékét ezzel szabályozhatjuk. A 47 kétkarú emelő 54 forgáspontjának mozgásértelmét az 55 kettős nyíllal értelmezzük, ahol a mozgással az 50 munkahenger révén a 49 hidraulikus munkahenger eredő erejét egyensúlyozzuk ki. Az 54 forgáspontok célszerűen minden szabályozandó 10 hidraulikus nyomóelemnél együttesen állítjuk elő. Szabadalmi igénypontok 1. Sajtolóberendezés folyamatosan előállított, lemezszerű anyagok, elsősorban forgácslemezek és hasonlóak sajtolásához, amelynek két, egymáshoz képest állítható, a sajtolandó anyag két oldalán tartókon (7, 8) elhelyezett nyomólemeze (5, 6) van, ahol legalább az egyik nyomólemez (5 vagy 6) és a hozzárendelt tartó (7 vagy 8) között több, a sajtolandó anyag mozgásirányára merőlegesen elrendezett, nyomóközegforrással összekapcsolt hidraulikus nyomóeleme (10) van, azzal jellemezve, hogy középen teljes nyomással, a széleken pedig változtat-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
