178266. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lignit-tipusú szenek feljavítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 178266 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja : 1977.1. 10. (KO—2837) • Elsőbbsége: 3976. I. 12. (648,170 sz.) Amerikai Egyesült Államok Közzététel napja: 1981. VIII. 28. Megjelent: 1983. XI. 30. Nemzetközi osztályozás: C 10 L 9/00 Szabadalmas: Edward Koppelman vegyész, Encino, California, Amerikai Egyesült Államok Eljárás lignit típusú szenek feljavítására 1 A találmány tárgya eljárás lignit-típusú szenek, így barnaszenek, lignit és félbitumenes szenek feljavítására. A „lignit-típusú szén” kifejezés a leírásban és az igénypontokban a viszonylag alacsony osztályozású vagy gyenge minőségű széntartalmú anyagok, vagy szenek 5 sorát foglalja magába. Ide tartoznak a lignites szenek, így a lignit és barnaszén, valamint a félbitumenes szenek, amelyek fűtőértékük szerint hagyományosan A, B és C osztályokba vannak sorolva. A lignites szén szcntartalmát tekintve gyenge minőségű szén, amely nem ment át 10 elegendő geológiai változáson ahhoz, hogy jóminőségű kemény szénné, így bitumenes vagy antracitszénné alakuljon át. A lignites szenek a széntartalmú anyagok széles skáláját foglalják magukba a tőzeg és félbitumenes szenek között, az ide tartozó barnaszén a lignitnek egy a 15 tőzeghez közelálló formája. Műszakilag a lignit a széntartalmú anyagok azon osztályába tartozik, amelyeket a szénéhez hasonló rétegekben találnak, és amelyekben a szén és a hidrogén aránya kb. 11,2: 1—9,3 :1. A félbitumenes szenek nagyobb mértékben szenesedett anya- 20 gok mint a lignites szenek, és ezeket az United States Bureau of Mines, Bulletin No. 492, 1951, „Methods of Analyzing Coal and Coke” három osztályba sorolja. E szerint a nedves állapotú fűtőérték az A osztályban 11 000-13 000 BTU (British Thermal Unit, 25 1 BTU=0,251 996 kgkal), a B osztályban 9500—11 000 BTU és a C osztályban 8300- 9500 BTU. Az EgyesUlt Államokban nagykiterjedésű lignites széiirétegek találhatók az északközép-államokban, főképpen Dakota és Wyoming északi és déli részén, és ki- 30 2 sebb mértékben a déli államokban, így Texasban, míg félbitumenes szenek elsősorban Washington, Wyoming és Colorado államokban. Ezek a nagykiterjedésű rétegek a jelenlegi energiakrízis és tüzelőanyag-hiány potenciális megoldását elősegíthetik. A kibányászott lignit-típusú szenek azonban kb. 20— 40% nedvességet tartalmaznak, amelynek legalább egy részét el kell távolítani, hogy a szenet tüzelőanyag céljára alkalmassá tegyék. A nedves lignit-típusú szén részleges vagy teljes szárítása ennek szétmállását eredményezi finomszemcsés részekké és porrá, ami nemcsak az öngyulladásból eredő problémákat jelent, hanem növeli a nehézségeket a szén kezelésénél is a szállítás és a kazánban történő tüzelés során. A fűtőanyag szétmállásának következménye, hogy ha azt a kazánba rakják, egy része áthull a kazán rostélyán, valamint összecsomósodik, így az elégetés! művelet hatásfoka és a szén potenciális fűtőértéke lényegesen csökken. Számos eljárást alkalmaztak már vagy javasoltak, hogy a lignit-típusú szeneket szilárd tüzelőanyagok céljára alkalmasabbá tegyék. Az ismert eljárások szerint általában a kibányászott lignit-típusú szenek részleges szárításával azok nedvességtartalmát csökkentik, ezután az anyafeot brikettezik vagy összetömörítik, hogy jobban ellenálljon az időjárás és a szállítás, tárolás és felhasználás következtében beálló szétmállásnak. A lignit-típusú szenek kezelésére vonatkozóan a technika állását a következő amerikai szabadalmi leírások képviselik: 838,281, 1,205,007, 1,219,155, 1,386,472, 1,477,642, 1,508,617, 1,556,036, 1,577,902, 1,600,065, 1,698,345, 178266