178264. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vörösbor előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 178264 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: wt—!m Bejelentés napja: 1979, X. 12. (KI—785) C 12 G 1/02 i&r Elsőbbsége: Magyar Népköztársaság ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. VIII. 28. Megjelent: 1983. XI. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Baráti Péter, vegyészmérnök, Kunfehértó 34% Kiskunhalasi Állami Gazdaság, Kárpáti Ádám, kertészmérnök, Kiskunhalas 33% Kiskunhalas Pap Szekeres József, gépészmérnök, Kiskunhalas 33% Eljárás vörösbor előállítására 1 2 A találmány tárgya eljárás vörösbor készítésére oly módon, hogy kék szőlőből kapott cefréhez az intenzív keveredés biztosítása mellett kénessavanhidridet, kénes­savat vagy borászati célokra használható kénessavas só­kat adunk, kéndioxidra számítva 300—2000 mg/1 kon- 5 centrációban, majd a cefrét felmelegítve 40—85 °C-ra legalább 15 percig ezen a hőmérsékleten tartjuk, majd a törkölytől elválasztott mustot 25—50 °C-on vákuumban besűrítjük és ismert módon kierjesztjük. Ismeretes, hogy a kék szőlőből történő vörösbor készítés általánosan el- 10 terjedt, hagyományos, ún. „héjon erjesztési” eljárásai mellett elterjedtek a korszerű, melegítéses vörösbor ké­szítő eljárások (Gasquet, Imeca, Rosenblad, Dionyso stb. — rendszerek) (Borgazdaság, XXIV. évf., 1976., 2. szám, 60—64. és 65—67. oldalak; Borgazdaság, XXV. 15 évf., 1977., 3. szám, 90—96. oldal; Borgazdaság, XXV. évf., 1977., 4. szám, 133—143. oldal; Borgazdaság, XXVII. évf., 1979., 2. szám, 49—56. oldal), amelyek közös jellemzője, hogy a zúzott, bogyózott szőlőcefrét enyhe kénezést követően (50—250 mg/1 kéndioxidot al- 20 kalmazva) teljes egészében, vagy a must egy részétől el­választva, egy vagy két lépcsőben 50—85 °C-ra felmele­gítik, ezen a hőmérsékleten tartják 30—120 percig, majd melegen, vagy a cefre visszahűtése után a mustot elvá­lasztják a törkölytől. Az ily módon kapott mustot az ál- 25 talánosan ismert eljárások alapján kierjesztik, a kapott vörösbort ismert módon kezelik. A melegítéses vörösbor készítő eljárások a hagyomá­nyos héjon történő erjesztéses eljáráshoz képest szám­talan előnnyel rendelkeznek : a) a kék szőlőben levő színanyagot a héjon erjesztés­nél elérhető 20—30%-os kinyerési hatásfokkal szemben 40—60%-os hatásfokkal ki tudják nyerni (Balogh Zol­tán diplomamunkája, kézirat, 1979. március 26.); b) a jobb kioldás következtében növekszik a borok extrakt- és alkoholtartalma; c) megvalósítható a nagyüzemi feldolgozás. Jelentős hátrányuk viszont, hogy: a) a módszernél alkalmazott indirekt fűtés következ­tében a hőcserélő falánál a cefre könnyen túlhevülhet, esetleg odaéghet, ezáltal a bor kellemetlen, ún. „főtt íz”-t kap, a hőmérséklet csökkentésével ugyan ez a hiba­forrás kiküszöbölhető, viszont 65 °C alatti hőmérsék­leten az oxidáz enzimek aktivitása nő és elroncsolja a szőlő színanyagát; b) a cefre, illetve must hőfokon tartása után igen fon­tos a gyors visszahűtés 30 °C alá, mert elégtelen vissza­­hűtés esetén fennáll a tejsavas erjedés veszélye; c) a 40—60%-os színanyag-kinyerési hatásfok az alacsony vagy közepes színanyagtartalmú széles körben elterjedt kék szőlő fajtáknál (Kadarka, Kékfrankos stb.), különösen kedvezőtlen évjárat esetén még mindig nem kielégítő. Találmányunk szerinti eljárással az eddigi eljárások hátrányait sikerült kiküszöbölni: Az alkalmazott magas kéndioxid koncentráció miatt az általunk alkalmazott hőmérsékleten az oxidáz enzi­mek hatástalanításával meg tudtuk akadályozni a szín­anyag roncsolását, ugyanakkor a tejsavbaktériumok el- 30 pusztításával kizártuk a tejsavas erjedés lehetőségét. 178264

Next

/
Oldalképek
Tartalom