178254. lajstromszámú szabadalom • Eljárás megnövelt vízgőzszorpciós képességű, I vagy II szerkezeti modifikációjú dietil-amino-hidroxi-propil-cellulóz származékok előállítására

MAGYAR

népköztársaság

SZABADALMI

LEÍRÁS

178254

Bejelentés napja: 1974. VII. 16. (KA—1419)

Nemzetközi osztályozás :

ORSZÁGOS

TALÁLMÁNYI

HIVATAL

Közzététel napja: 1981. VIII. 28. Megjelent: 1983. XI. 30.

C 08 B 15/00

Feltalálók:

Norejka Rimasz-Kazimerasz Mehiszlovo, mérnöktechnológus, Kaunasz, Musznitszkasz Juozasz-Romanasz Juozo, mérnöktechnológus, Kaunasz, Leszene Jolanta Vlagyimiro, mérnöktechnológus, Kaunasz, Zsdanavihjusz Jonasz Jona, tanár, Kaunasz, Szovjetunió

Szabadalmas:

Kaunasszkij Polityehnyicseszkij Insztyitut, Kaunasz,

Szovjetunió

Eljárás megnövelt vízgőzszorpciós képességű, I vagy II szerkezeti modifikációjú dietil-amino-hidroxi-propil-cellulóz-származékok előállítására

1 2

A találmány tárgya eljárás megnövelt vízgőzszorpciós képességű, I vagy II szerkezeti modifikációjú dietil-amino-hidroxi-propil-cellulóz-származékok előállítására.

Az említett cellulóz-származékok bázikus tulajdonsággal rendelkeznek és a tudomány, valamint technika különböző ágazataiban mint ioncserélők, biokémiai termékek elválasztásához, izolálásához és tisztításához, mint komplex-képzők fémek koncentrálásához és tisztításához, továbbá mint katalizátorok alkalmazhatók.

Ismertek I vagy II szerkezeti modifikációjú dietil-amino-hidroxi-propil-cellulóz-származékok, amelyek az I, illetve II szerkezeti modifikációnak megfelelően legfeljebb 1,6 súly%, illetve 6,3 súly% nitrogént tartalmaznak (lásd R. M. Norejka, I. I. Sdanawitschus, Cellulose Chem. Technoi., 1971, 5, 177; Montegudet G.,Peintures, Pigments, vernis, 1958, 34, 204, 271, 311;

I 130 231 számú francia szabadalmi leírás).

Az I szerkezeti modifikációjú cellulóz-származékok vízgőzszorpciós képessége 20 C° hőmérsékleten 63% relatív nedvesség-tartalom mellett legfeljebb 7,3%, a

II szerkezeti modifikáció vízgőzszorpciós képessége legfeljebb 15%. (A szorpció nagyságát a légszáraz cellulóz súlyára vonatkoztatva számítjuk ki).

Az I vagy II szerkezeti modifikációjú dietil-amino-hidroxi-propil-cellulóz-származékok előállítására ismert eljárások során a cellulózt dietil-epoxi-propil-aminnal kezelik és a végterméket tisztítják, azaz vízzel mossák és szerves oldószerekkel extrahálják. Az I szerkezeti modifikációjú dietil-amino-hidroxi-propil-178254-cellulóz-származékot oly módon állítják elő, hogy a légszáraz pamutcellulózt víz jelenlétében dietil-epoxi-propil-aminnal kezelik. Ezzel az eljárással legfeljebb

1,6 súly% nitrogént tartalmazó terméket kapnak.

5 A II szerkezeti modifikációjú, legfeljebb 6,3 súly% nitrogént tartalmazó dietil-amino-hidroxi-propil-cellulóz-származékot úgy állítják elő, hogy a lúgos kezeléssel kapott alkálicellulózt dietil-epoxi-propil-aminnal kezelik (lásd fenti irodalmi helyeket).

10 Az ismert dietil-amino-hidroxi-propil-cellulóz-származékok hátránya, hogy szerkezetüknél fogva a vízgőzszorpciót megnehezítik. Ezenkívül fenti cellulózszármazékok erős színeződést mutatnak.

A vízgőzszorpciós képesség növelése lehetővé tenné, 15 hogy e termékek minősége javuljon és alkalmazási területe bővüljön.

Az ismert eljárások hátránya dietil-amino-hidroxi-propil-cellulóz-származékok előállítására többek között az, hogy nem állíthatók elő olyan termékek, amc- 20 lyek 20 C° hőmérsékleten, 63% relatív nedvességtartalom mellett az I szerkezeti modifikációjú származékok esetében több mint 7,3% vízgőzt és a II szerkezeti modifikációjú származékok esetében több mint 11% vízgőzt képesek szorpció útján felvenni. Fenti cellulóz- 25 származékok vízgőzszorpciós képessége függ a nitrogéntartalomtól és ezt az összefüggést maximum elérése jellemzi, ugyanúgy mint ahogy más cellulóz-származékok esetében is megfigyelhető (lásd „Fortschritte der Chemie der Zellulose und Stärke” Verlag der aus- 30 ländischen Literatur, Moskau, 1962, 335. oldal).