178237. lajstromszámú szabadalom • Fotoaktív ionizációs nagyfeszültségű pulzátor poralsztós motor gyújtási rendszeréhez
3 178237 4 A pulzátor egyik 2 elektródája ahhoz a gyújtógyertya-kábelhez van kötve, amelyik az elosztóról jön a másik 2 elektróda pedig a gyújtógyertyához. Ilyen módon a pulzátor az elosztó és a gyújtógyertya közötti nagyfeszültségű vezetékbe van beiktatva. A nagyfeszültség keletkezésének periódusában a pulzátor ennek a feszültségnek a növekedését valamely meghatározott korlát alatt tartja, és ekkor a „z” résen keresztül szikraátütés jön létre. A pulzátor ellenállása hirtelen lecsökken, és az így elért nagyfeszültség teljes egészében a gyújtógyertyákra jut. A villamos szikraátütés teljes spektrumú hullámokat bocsát ki (többek között ibolyántúli sugarakat is). Ezek a hullámok gerjesztik a 3 gyűrű fotoaktiv anyagának atomjait, ami a „z” résben keletkezett szikraátütés után hosszú időre ionizálja a 4 belső üregben levő gázt. A 4 belső üregben levő ionizált gáz hasonlóképpen működik, mint egy félvezető eszközben a p-n átmenet — az egyik irányban nagyon nagy áram tud folyni benne, míg a másik irányban áteresztett áram nagysága elhanyagolható. Ilyen módon a pulzátor egy elektroncső tulajdonságával rendelkezik. A pulzátornak az a tulajdonsága, hogy az áramot csak egy irányban ereszti át, valamint, hogy a gyújtógyertya résében a szikrakisülést mindaddig fenntartja, amíg a második (nagy) feszültség meghatározott értékét eléri, többszörösen nagy jelentőséggel bír a porlasztós motorok gyújtórendszere szempontjából. A pulzátor nélkül például a gyújtógyertyán levő égési maradványok — viszonylag jó villamos vezetőképességük következtében — lehetővé tennék, hogy felületi szivárgóáramok jöjjenek létre, és a második feszültség nem tudná elérni teljes értékét e miatt a vezetőképesség miatt. A gyertyán levő szikra gyengébbé válna és időnként kimaradna, ami a gyújtógyertya működésének teljes meghibásodásához vezethetne. A gyenge szikra és a szikra időnkénti kimaradása egyre jobban nehezíti a motor működését, így annak működését gazdaságtalanabbá teszi és hozzájárul a környezetszennyezéshez is. A szekunder oldalon hasonló nehézségeket okozhat a kábelen és a gyújtógyertya szigetelésének külső részén levő szennyeződés és piszok. Az elgázosított keverék hatékony gyújtása, égése és hasznosítása szempontjából egyaránt nyilvánvalóan nagy jelentőségű, hogy a találmány szerinti pulzátor biztosítja, hogy a második feszültség egy meghatározott értékig növekedik. Szintén nagy jelentősége van annak is, hogy a találmány szerinti pulzátor biztosítja, hogy az áram csak 5 egy irányban folyhat. E nélkül a pulzátor nélkül a gyújtógyertya szikráinak következményeként nagyfrekvenciás váltakozó áramok jelennek meg, amelyek az egész nagyfeszültségű áramkörre kiterjednek. Ezek a nagyfrekvenciás áramok rádió-interferenciákat okoz- 10 nak, továbbá a magas feszültséget keltenek a primer áramkörben is a megszakító érintkezők nyitási szakaszában. A megszakító érintkezőn a szikrázás erősebb és hosszabb ideig tart. Ennek következtében az érintkezők fokozottabban „beégnek”, és névleges résük 15 lecsökken, így az egész gyújtási rendszer működését lerontják, mindaddig, amíg annak teljes tönkremenetelét elő nem idézik. A találmány szerinti pulzátor megakadályozza, hogy a szekunder áramkörben nagyfrekvenciás ára- 20 mok jelenjenek meg, továbbá ezeknek fent említett hátrányos következményeit is, tehát ezzel a primer áramkör működése is javul, amit az alkalmazott félvezető alkatrészekkel is elértünk. A találmány szerinti fotoaktív ionizációs nagyfe- 25 szültségű pulzátor felépítése egyszerű, egyszerűen be lehet építeni a meglevő telepes gyújtási rendszerekbe, előállítási költsége alacsony, és előnyös hatása van a motor működésére; ezeknek következtében széleskörű alkalmazást nyerhet a porlasztós motorok gyújtási 30 rendszereiben. Szabadalmi igénypont 35 Fotoaktív ionizációs nagyfeszültségű pulzátor porlasztós motorok gyújtási rendszeréhez, amelynek az elektródái az elosztó és a gyújtógyertya közötti nagy- ' feszültségű vezetékbe vannak iktatva, azzal jellemezve, hogy csőalakú házat (1) foglal magába, amely az 40 egymástól bizonyos távolságban (z) elhelyezett elektródákat (2) tartalmazza a csőalakú házban (1) és az elektródák (2) között gázzal töltött belső üreg (4) van kiképezve, és a csőalakú ház (1) belső falán fotoaktív anyagból készült gyűrű (3) van elhelyezve, amely 45 gyűrű (3) az elektródáktól (2) különállóan van kialakítva. 1 db rajz, 1 ábra A kiadásért felel : a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 83.36.66*4 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős vezető: BenkŐ István igazgató
