178227. lajstromszámú szabadalom • Eljárás homoktalajok javítására csatornaiszap felhasználásával
178227 sorban kommunális szennyvíziszap felhasználásával, mert szennyvíziszapból finoman szálas, nemezszerű és sokkal egyenletesebb réteg alakítható ki, mint a hómokjavításra eddig alkalmazott szervestrágyákból. Ez a felismerés azért meglepő, mert az volt várható, hogy 5 a hígfolyós szennyvíziszap a talajban szétfolyik, és nem alkalmas összefüggő réteg kialakítására. — A szennyvíziszap bevitelével egyidejűleg megoldható a talaj termőképességének fokozásához szükséges minden egyéb anyag bevitele is. 10 — A hígan, vagy sűrűbben folyós szennyvíziszap talajba helyezésének gépesítése a hagyományos szervestrágyákénál sokkal könnyebben megoldható. — Az iszap a talajbavitelekor a növényi tápanyagokat legnagyobb részben vízben nem oldódó formában tar- 15 talmazza, ezek a talajban bekövetkező mineralizáció alatt lassan válnak vízoldhatóvá és a laza homoktalajokban hosszú ideig, egyenletesebb tápanyagellátást biztosítanak, mint a hagyományos szervestrágyák. Ezért a laza homoktalajokba vitt iszapadagokból 20 kevesebb nitrát kerül a talajvízbe, mint a hasonló mennyiségű hagyományos szervestrágyáktól. Ez a vízminőség szempontjából lényeges. — A kommunális szennyvizet feldolgozó szennyvíztisztítók iszapjának elhelyezése, vagy megsemmisítése 25 mind nehezebb lesz. Az iszap anyagainak hasznosítása a talajon keresztül oldható meg. A környezet védelme érdekében úgy kell az iszapot a talajba vinni, hogy az a külső levegővel ne érintkezzen. Fentiek alapján a találmány eljárás homoktalajok 30 javítására szervesanyag-tartalmú egy, vagy több réteg kialakítása útján. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a szervesanyag-tartalmú réteget szennyvíziszap, előnyösen kommunális szennyvíziszap és adott esetben adalékanyagok bevitelével alakítjuk ki. 35 A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módja szerint a szennyvíziszapot egymás után, vagy egyidejűleg, két rétegben visszük be a homoktalajba. Adalékanyagként célszerűen műtrágyát, talajfer- 40 tőtlenítő-szereket és/vagy rétegjavító adalékokat, előnyösen bitumen-emulziót használunk. A bitumenemulzió esetleges használatának célja a réteg mikrobiológiai bomlásának lassítása. A találmány értelmében a szennyvíziszapnak a javí- 45 tandó homoktalajba való beviteléhez megfelelően átalakított szárnyas altalaj-műtrágyázó gépet, vagy hasonlóan működtethető speciális berendezést használunk olyan módon, hogy az altalaj-műtrágyázó gépből kiszereljük a szilárd anyag továbbítására szolgáló mecha- 50 nikus szerkezetet (például szállítócsigát) és ennek helyén a pépes, vagy folyékony anyagot sűrített levegővel nyomjuk át. A találmány szerinti eljárás főbb előnyei a következők: < 55 a) A homoktalajokban egyenletes és összefüggő szerkezetű szervesanyag-tartalmú réteg egyszerű kialakítását teszi lehetővé, aminek révén nemcsak a talaj tápanyaggazdálkodása javul jelentős mértékben, hanem a talaj vízvisszatartó képessége is kedvezően meg- 60 növekszik. b) Az ilyen módon történő homokjavítás gépesítése viszonylag könnyen megoldható. c) A szervesanyagként felhasznált szennyvíziszap olyan hulladékanyag, melynek kezelése mostanáig 65 nehezen megoldható problémát jelentett mind környe_ zetvédelmi, mind elhelyezési szempontból. A találmány ezen anyagnak nemcsak az elhelyezését és az elhelyezés környezetvédelmi téren felmerülő nehézségeit oldja meg, hanem egyúttal lehetővé teszi az eddigi káros hulladékként kezelt anyagnak nagy népgazdasági haszonnal való alkalmazását is. d) Finoman szálas szerkezet következtében a szennyvíziszap V4—*/s mennyiségével azonos eredményt lehet elérni, mint egységnyi mennyiségű, szilárd állapotú trágyaszerrel, így például istállótrágyával. e) A fajlagosan felhasználandó kisebb mennyiség következtében és mivel a talajba vitelekor nitrátot nem tartalmaz, a szennyvíziszap lényegesen kisebb nitrátterhelést okoz a talaj számára, mint a hagyományos szervestrágyák. A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi kiviteli példákat adjuk meg. 1. példa Szántóföldi művelésre használt laza homoktalaj javítása szikkasztott kommunális szennyvíziszappal. A javítandó táblához zárt tartályú gépkocsikkal szállítjuk a kb. 40% szárazanyagtartalmú erjesztett, szikkasztott csatornaiszapot. Rába—180-as erőgéppel vontatott altalajtrágyázó segítségével alakítjuk ki a nagy szervesanyag-tartalmú réteget olyan módon, hogy a szállító gépkocsi a munkagép mellett halad, és a munkagép tartályába folyamatosan, a felhasznált anyagnak megfelelő ütemben fejtjük át az iszapot. A munkagép 45 cm mélységben 100—120 cm széles rétegben viszi be az iszapot. így folyóméterenként kb. 0,03 m3 iszapot viszünk a talajba. Ebből a víz nagy részének beszivárgása után mintegy 1 cm vastag, vizet visszatartó, tápanyagdús réteg keletkezik. Az eljárást egy vagy két év múlva 30 cm mélységben bevitt réteggel megismételhetjük. A kiegészítő P-, K- és indító N-mütrágyát a növény igényeinek megfelelően a feltalajba forgatjuk be. 2. példa Laza homokon telepítendő szőlő talajának javítása kommunális híg szenny víziszáppal. A kiterjesztett, híg, 8—10% szárazanyag-tartalmú iszapot állandó csővezetékbéh •'visszük az elosztó helyre. Itt keverjük hozzá a harmonikus növénytápláláshoz szükséges folyékony műtrágyákat* valamint a réteg tartósságát növelő bitumen-emulziót. A folyékony műtrágyák mennyiségét a talajvizsgálatok alapján kiállított telepítési okmány írja elő. A 30 súlyszázalékos vizes bitumen-emulziót 5 súlyszázalékos mennyiségben adjuk az iszaphoz. Az elosztóhelyről könnyen áttelepíthető öntözőcső-vezetókben nyomjuk a keveréket a javítandó tábla szélére: ■ • ' A javító anyag talajba juttatása előtt a talaj alsó rétegeinek meglazítására 70 cm mély altalajlazítást alkalmazunk. Az iszap talajba juttatását két szárnyas késes thunkagéppel végezzük. Az egyik kés szárnyai 45 cm, a másik késé 30 cm mélyen járnak. A kések 100 cm szélességben 2
