178227. lajstromszámú szabadalom • Eljárás homoktalajok javítására csatornaiszap felhasználásával
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 178227 # Bejelentés napja: 1979. III. 16. (FO—818) Közzététel napja: 1981. VIII. 28. Nemzetközi osztályozás: A 01 N 7/00 A 01 C 21/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI » HIVATAL Megjelent: 1983. XI. 30. Feltalálók : Szabadalmas : Zsoldos László vegyészmérnök, 35% Fővárosi Csatornázási Müvek, Odor István építészmérnök, 25% Budapest Pólyák Dezső kertészmérnök, 25% Palágyi Tivadarné kertészmérnök, Budapest 15% Eljárás homoktalajok javítására i A találmány tárgya: eljárás homoktalajok javítására szervesanyag-tartalmú egy, vagy több réteg kialakítása útján. A hazai gyakorlatban a homoktalajok javítására tőzeget, lápföldet használnak. A javító anyagot egy- 5 szerűen belekeverik a szántott rétegbe. Király (157.509 sz. szabv. 1969.) szenes anyagok, szénbányák meddőinek hasonló beszántását javasolja. Homoktalajok javítására használnak bitumen emulziót is. Néha a talaj felszínére permetezik, a homok- 10 fúvás csökkentésére. Berkenfeld (1542.932 NSZK szabv. 1965.) a bitumen emulziónak a talaj szántott rétegébe keverését javasolja. Sárosi, Székely (H 660 sz. bej. 1970.) eljárása szerint bitumennel és bentonittel az altalajban „kolloid gél 15 membrán rétegeket” alakítanak ki, föléjük műanyagcsöveket helyeznek és a csöveken vizet, vagy trágya szuszpenziót vezetnek a talajba. A „membránrétegek feladata a folyadék egyenletes elosztása és a viz visszatartása”. 20 Ismeretes, hogy a laza homoktalajokba behelyezett szervestrágya rétegek (istállótrágya, tőzeg) ugyanolyan mennyiségű trágya egyszerű beszántásnál nagyobb termésfokozó hatást eredményeznek, ami nemcsak a talaj jobb tápanyaggazdálkodásra vezethető 25 vissza, hanem arra is, hogy e rétegek a talaj vízgazdálkodási tulajdonságait is előnyösen változtatják meg, hatásukra növekszik a felettük levő homokréteg természetes vízkapacitása, illetve beázáskor csökken a talaj kapilláris potenciálja. Maguk a rétegek még 30 csatornaiszap felhasználásával 2 nagyobb vízkapacitásúak, a kedvező víztartalom mellett tápanyagtartalmuk is magasabb, ezért a gyökerek a részükre optimális szervesanyag-tartalmú rétegeket nemezszerűen átszövik. A szervestrágya rétegek bomlása miatti szervesanyag veszteséget a gyökérszövedékek részben pótolják, így a réteg hatásosságát hosszabb ideig megtartja (Egerszegi S.: MTA Arg. Oszt. Közi. XXI. kot. 1—2 sz. 113/1962.). Ezt a homokjavítási eljárást szilárd állapotú trágyaszerek, így istállótrágya, zöldtrágyák, istállótrágya bentonit keverékének stb. felhasználására dolgozzák ki. A rétegeket úgy alakították ki, hogy nagyméretű ekével széles, mély barázdát nyitottak, és a barázda mellett haladó járműről a barázda fenekére szórták a trágyaszert, majd a barázdát beszántották, és mellette új barázdát nyitva az előzőt betemették. E megoldás hátránya, hogy a trágyaszer elhelyezését nem tudták megfelelően gépesíteni, és emiatt az eljárás a gyakorlatban nem terjedt el. Az eljárás további hátránya, hogy nem teszi lehetővé egyenletes és összefüggő réteg kialakítását, és így nem csökkenti a kívánt mértékben a talaj vízáteresztő képességét. A találmány célja az előbbi ismert megoldás hátrányainak kiküszöbölésével olyan eljárás biztosítása, amely gyakorlatilag könnyen kivitelezhető módon teszi lehetővé homoktalajokon egy, vagy több egyenletes szerkezetű és összefüggő szervesanyag-tartalmú réteg kialakítását. A találmány az alábbi felismeréseken alapul. — A fenti cél maradéktalanul megvalósítható első-178227
