178226. lajstromszámú szabadalom • Tartórendszer talajfelszín szilárdítására vagy talajfelszín menti műtárgyak kiképzésére
5 178226 6 két esetben megemlítendő az, hogy egyrészt ez az építési mód rendkívül munkaigényes, másrészt pedig a beton teljes kötéséig a szerkezet nem terhelhető. Egy további előnye a találmány szerinti tartószerkezetnek az is, hogy gyors építése ellenére méretpontos műtárgyakat lehet kialakítani. Adott esetben nagyobb műtárgyaknál a víz eltávolítására elegendő csak a legalsó sor 3 modulelemeiben 9 vízelvezető furatokat kiképezni. A találmány szerinti tartószerkezettel kiképzett és a 3. ábrán bemutatott partvédő műtárgy falazata teljes mértékben azonos az 1. ábrán feltüntetett rámpa baloldali falazatával. Kézenfekvő, hogy ebben az esetben is egy viszonylag magasabb falazatnál is a falazat vastagsága a mélységtől függetlenül állandó. A partvédő műtárgy 10 falazatától balra feltüntettük all vizet. A 10 falazat jobb oldalán eredetileg a meder 12 partfala terül el. Mivel a 12 partfal az adott esetben túl meredek ahhoz, hogy a tartószerkezetnek az 1. ábrán feltüntetett rámpánál ismertetett jobb oldali falazata is felépíthető legyen, a 7 szőnyegek jobboldali széleit más módon kell rögzíteni. így ebben az esetben a 7 szőnyegek jobboldali szélei főként betonból készült rögzítőelemekben vannak kihorgonyozva. A rögzítő elemek egy 13 és egy 14 gerendából vannak összeállítva. A 7 szőnyegeknek a kötésére a 13 és a 14 gerendák a 3 modulelemek kapcsán már ismertetett rögzítő kiképzéssel vannak ellátva. Magától értetődik azonban, hogy a rögzítő elemeket bármilyen más rögzítő elemekkel is el lehet látni vagy adott esetben kötőelemekkel, például csavarokkal össze lehet feszíteni. A 10 falazat alapozása a mederbe bevert 15 cölöpökből van kiképezve. A 4. ábrán kis teherbírású altalajon létesített töltés megerősítéséhez felhasznált tartószerkezet metszetét tüntettük fel. A találmány szerinti tartószerkezet ebben az esetben két-két 13 és 14 gerendából van összeállítva, melyek az altalajon vannak elrendezve. A 7 szőnyeg a már ismertetett módon van közöttük kifeszítve. Az 5. ábrán a találmány szerinti tartószerkezetnek egy töltéskorona megerősítéséhez használt kiviteli alakját mutatjuk be, melynek kiképzése azonos a 4. ábrán bemutatott változattal, azzal a különbséggel, hogy a szerkezet a töltéskorona síkjában van elrendezve. A 6. ábrán a találmány szerinti tartószerkezetnek egy kövezett útszerkezet szegélyköveinek rögzítésére használt kiviteli változatát mutatjuk be. A szerkezet kiképzése azonos a 4., ill. az 5. ábrán bemutatott változatok kiképzésével, azzal az eltéréssel, hogy a 13 gerendák lényegében az útpadka széleként vannak beépítve. A 7. ábrán a találmány szerinti tartószerkezetnek egy domboldal lejtős talajának megcsúszás elleni biztosítására kiképzett változatát tüntettük fel. Az ebbe a szerkezetbe beépített 7 szőnyeg felső széle a már ismertetett módon kiképzett 13 és 14 gerendák között van kihorgonyozva. Amennyiben az adott vagy várható terhelési viszonyok a 7 szőnyeg több ponton, ill. több vonal mentén való rögzítését is indokolttá teszik, pl. azért, mert a 7 szőnyeg szélessége nem elegendő a talajerőknek súrlódással való kiegyenlítésére, akkor a 7 szőnyeg geotechnikailag meghatározott rétegmagasságokként általában egymástól azonos távolságban elrendezett 16 kiegészítő gerendapárokkal is ki van horgonyozva. Összegezve a találmányunkról a részletes leírásban mondottakat megállapíthatjuk, hogy a találmány szerinti tartószerkezet az előregyártott, könnyen szállítható és szerelhető 3 modulelemekből gyorsan és gazdaságosan valósítható meg különféle műtárgyak, így rámpák, rakpartszerkezetek, támfalszerkezetek, útpadkák, gátutak, mederfalak létesítésére, ill. megerősítésére. A találmány oltalmi köre azonban nincs korlátozva a leírásunkban mutatott példakénti kiviteli alakokra, mivel a találmány szerinti tartószerkezet oltalmi körünkön belül még további kiviteli alakokban is megvalósítható. így pl. a szomszédos elemeket egymáshoz kötő kiképzések egészen mások lehetnek olyan esetben, amikor a falazat elemei nem betonból, hanem valamilyen más szerkezeti anyagból vannak kiképezve. Hasonlóképpen helyettesíthető az elemek tájolására felhasznált külön-külön behelyezett rudak az elemekbe beépített tájolócsapokkal, ill. az ezeket befogadó nem átmenő tájoló furatokkal. A beépített szőnyegek vonatkozásában meg kell jegyezni, hogy azokat például szintetikus szálak, főként poliészter alapú szintetikus szálak helyett korrózió álló fémhuzalokból szőtt hálókkal is helyettesíthetjük. A szőnyegekre vonatkozó általános követelményeket abban foglalhatjuk össze, hogy ki kell elégíteniük a nagyfokú rugalmasság követelményét és terhelés hatására nem szabad elcsúsznia. Mivel a találmány szerinti tartórendszerek összköltségében a teljes költségek nagyobb részét a szőnyeggel kapcsolatos költségek veszik föl, gazdaságossági szempontból célszerű ott, ahol a geotechnikai feltételek megengedik kevesebb szőnyeget beépíteni, mint amennyit a falelemek sorai közé egyébként be lehetne építeni. Az építés meggyorsítására folyamatos szövedékként kiképzett szőnyeg használata is célszerű lehet, mivel ebben az esetben a szőnyegvégek különkülön való kihorgonyzása helyett a szőnyeget körül lehet vezetni az egyes sorokhoz tartozó elemeken és folytatólagosan le lehet teríteni a betöltött földre, majd a másik oldalon az elemeken áthajtva lehet folytatni a terítést. Szabadalmi igénypontok 1. Tartórendszer talajfelszín szilárdítására vagy talajfelszín menti műtárgyak kiképzésére,' amely legalább egy, a talajfelszín alatt a talajfelszínnel párhuzamosan vagy közel párhuzamosan elrendezett, korrózióálló fém- vagy műanyaghálóként kiképzett hajlékony, szövetszerű szőnyeget tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a szőnyeg (7) mindegyik széle főleg vasbetonból készült két, egymás fölött elrendezett modulelem (3) vagy gerenda (13, 14) között van kihorgonyozva, amely modulelemek (3) vagy gerendák (13, 14) közé a szőnyeg (7) szélei be vannak szorítva és az egymás fölött elrendezett modulelemek (3) vagy gerendák (13, 14) érintkező felületei profilosan kialakították és az elemek kapcsolatát szilárdító, a közbeszorított szőnyegszélek tartóképességét növelő alakzáró kapcsoló elemeket alkotnak, míg előnyösen az alakzáró kapcsoló elemek a modulelemek (3) vagy gerendák (13, 14) hosszirá-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
