178221. lajstromszámú szabadalom • Láncdob

3 178221 4 külső élei egy-egy foghézag tartományában húzódnak. Az ilyen kialakítás esetén csak a lánckerék tartomá­nyában van szükség alámetszésre. A fennmaradó hossztartományban a láncdob tengelyfuratfalának teljes felülete kihasználható felfekvő felületként. Mindezeken túl az is lehetővé válik, hogy magát a dobkarima ten­­gelyfuratfalát vagy más láncdobrészek hengeres furat­­falát is tömítőfelületként kihasználjuk, mivel ezeknél sincs szükség alámetszésre. A találmány egyik előnyös kiviteli alakja értelmében vagy a dobkarimafelek, vagy a lánckerék osztási felü­letei a kerület irányába eltoltan helyezkednek el, ami azt eredményezi, hogy az egymással összekötött részek az osztási felületek egymáshoz képest eltolt helyzete következtében egyidejűleg tengelyirányban egymással szemben reteszelve vannak. Ez a megoldás biztosítja, hogy a dobkarimafeleket nem kell alámetszeni a lánc­kerék tartományában végrehajtott kisméretű alá­­metszés a két lánckerékszakasz egyik pedig nem okoz semmiféle hátrányt. Egy további célszerű kiviteli alak értelmében sem a dobkarimafeleknél, sem pedig a lánckerékszakaszoknál nincs szükség alámetszésre. Ez a gyártástechnológia szempontjából igen nagy előny; igaz, hogy ennél a kialakítási módnál viszont számításba kell venni, hogy nincs biztosítva a részek egymással szembeni tengelyirányú reteszelése. Ez a megoldás tulajdonképpen egy önmagában ismert, előnyös lehetőség dob-, illetve lánckerékszakaszok olcsó előállítására. A találmányt részletesebben rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány két példakénti kiviteli alakját tüntettük föl. A rajzon az 1. ábra találmány szerinti láncdobot tüntet fel oldalnézetben, részben metszetben, széthúzott lánc­­dobrészekkcl ; a 2. ábra az 1. ábra szerinti láncdob elölnézete; a 3. ábra a találmány szerinti láncdob másik példa­kénti kiviteli alakja, oldalnézetben, részben metszet­ben, széthúzott láncdobrészekkel. Az 1. illetve 3. ábrán látható kettéosztott 1 láncdob páratlan számú, jelen esetben hét darab foggal van ellátva. Amint az a 2. ábrán is látható, az 1 láncdob lényegében 2 lánckerékből és kétoldalt ezen lánckerék­hez csatlakozó 4 és 4’ dobkarimákból áll. A 4 és 4’ dobkarimák 3 furatokkal vannak ellátva, amelyek a rajzon föl nem tüntetett összekötő csapok befogadására vannak kialakítva. Az 1. ábrán látható kiviteli alaknál a 4 és 4’ dobkarimák, valamint a 2 lánckerék tengely­­irányban ketté vannak osztva. Az 1. és 2. ábrákon a 4, 4’ dobkarimák osztási felületeit 5 hivatkozási szám­mal, a 2 lánckerék osztási felületeit pedig 7 hivatkozási számmal jelöltük. Az 5 és 7 osztási felületek úgy vannak kialakítva, hogy legalább a 4, 4’ dobkarimák 5 osztási felületei 9 belső éleikkel a rajzon föl nem tüntetett láncdobtengely 10 hosszanti felezősíkjához csatlakoz­nak és legalább a 2 lánckerék 7 osztási felületeinek 11 külső élei egy-egy 12 foghézag tartományában húzód­nak. Ez értelemszerűen érvényes a 3. ábrán látható ki­viteli alakra is, az 1. és 2. ábrák szerinti kiviteli alak vonatkozásában a 13, 13’ hivatkozási számokkal jelölt dobkarimafelek 5 osztási felületei a 2 Iánckerék 7 osztási felületeihez képest a kerület irányában el vannak tolva. Az 1. és 2. ábra szerint az 5 osztási felületek a láncdob 10 hosszanti felezősíkjában helyezkednek el, míg a 2 lánckerék 7 osztási felületei a kerület irányában úgy vannak eltolva, hogy a lánckerék 12 foghézagainak tartományában legyenek elrendezve. így tehát a 4, 4’ dobkarimak 5 osztási felületei az 1 láncdob 10 hosszanti felezősíkjában húzódnak, míg a 2 lánckerék 7 osztási felületei ezzel párhuzamos 15 síkban helyezkednek el. Az 1. ábra szerinti kiviteli példánál rendkívüli előnyt jelent, hogy a forgó láncdob és az álló dob­ágyazás közötti érintkezési felületek tartományában, vagyis az ottani tömítés tartományában nincs szükség alámetszésre. Ezzel szemben a 3. ábra szerinti kiviteli alaknál a forgó dobrészek és az álló ágyazás közötti érintkezési felületek tartományában — mégpedig pontosan az átfedési tartományban — a nagyobbik körívszakaszt képező dobrész és a dobágyazás között szükséges lenne az alámetszés. Ezért a 3. ábra szerinti kiviteli alak akkor előnyös, ha a forgó dobrészek és az álló dobágyazat között semmiféle vagy csak igen csekély mértékű tömítettségre van szükség. A 3. ábrán látható kiviteli példa vonatkozásában olyan kiviteli alakot választottunk, amelynél a 4, 4’ dobkarimák 6 osztási felületei és a 2 lánckerék 8 osztási felületei tengelyirányban egyvonalba eső 16 síkokban húzódnak. így a képsíkot tekintve felül elhelyezkedő lánckerék-, illetve dobkarimaszakaszok osztási felü­letei tompaszöget, míg az alsó lánckerék-, illetve dob­karimaszakaszok osztási felületei hegyesszöget zárnak be, ahol azonban az osztósíkok, ellentétben a már is­mertetett korábbi megoldással, nem a lánckerék forgás­­tengelyében metszik egymást. Mindkét találmány szerinti kiviteli alak biztosítja, hogy legalább a dobkarfmareieK, illetve dobkarima­szakaszok vagy más láncdobrészek (a lánckerék kivé­telével) tartományaiban nincs többé szükség alámet­szésre. A 3. ábra szerinti kiviteli alaknál az alámetszés már a lánckerék tartományában sem szükséges, ahol azonban számításba kell venni, hogy elmarad a lánc­kerék és a dobkarima közötti tengelyirányú reteszelés. Természetesen az ismertetett kiviteli példák nem zárják ki a leírt ismérvek több lánckerékkel, például két kívül elhelyezkedő lánckerékkel rendelkező lánc­doboknál történő alkalmazását. Szabadalmi igénypontok 1. Tengelyirányban megosztott, páratlan fogszámú láncdob, különösen bányaüzemekben alkalmazott lán­cos kaparókhoz, amely láncdobnak az összekötő csapok befogadására furatokkal ellátott, szintén ten­gelyirányban megosztott dobkarimái vannak, azzal jellemezve, hogy a dobkarimák (4, 4’) osztási felületei (5, 6) illetve a lánckerék (2) osztási felületei (7, 8) olyan elrendezéssel vannak kialakítva, hogy legalább a dobkarimák (4,4 ) osztási felületei (5,6) belső éleikkel (9) a láncdobtengely hosszanti felezősíkjához (10) vannak csatlakoztatva, és legalább a lánckerék (2) osztási felületeinek (7, 8) külső élei (11) egy-egy fog­hézag (12) tartományában húzódnak. 2. Az 1. igénypont szerinti láncdob kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a dobkarimafelek (13, 13’) osztási felületei (5) a lánckerék (2) osztási felületeihez 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom