178193. lajstromszámú szabadalom • Lyukasztó- és tekercselőgép magok előállítására főleg elektromechanikus készülkekhez
7 178193 8 107 lyukak ügy helyezkedjenek el, hogy a 120 hornyok szög alatt helyezkedjenek el, vagy sugárirányúak legyenek, amint az a 17. ábrán látható. Amikor a 103 lyukasztott szalagból a 102 hengert alakítottuk, azt találtuk, hogy az is kívánatos, hogy a 102 hengert kúpos alakzattal alakítsuk ki azáltal, hogy a 104 tekercselőmagnak csúszó mozgást biztosítsunk a 191 tengelyen, amely hajtja és tartja a 104 tekercselőmagot. Ez a hajtott 191 tengely állandó hajtókapcsolatban áll a 104 tekercselőmaggal egy ék következtében. A 104 tekercselőmag 126a csonkkal van ellátva, amely kapcsolódik a 127a alakos lap felületével, hogy ezáltal a 104 tekercselőmagot elmozgassa. A 127a alakos lap felületet a 128 tag felső felülete határozza meg, a 128 tag csuklósán van szerelve 112 főállványra. A 127a alakos lap felső felületének szögét 129 szabályozó lap határozza meg, amely 130 állító csavarral van kapcsolatban és ez rögzíti a 128 tag helyzetét és eközben meghatározza a 102 henger kúpos alakzatát. Az ábrázolt elrendezésnél a 110 bélyeg működtetése szelektíven történik 133 csúszka segítségével, amely szelektíven csatlakozik az ide-oda mozgó 134 laphoz, amely függőleges irányban mozgatható. Egy első helyzetben a 133 csúszka a 110 bélyeget függőlegesen mozgatja azáltal, hogy a 135 ütközőket a 132 bélyegrész és a függőlegesen mozgó 134 lap közé helyezi. Egy második helyzetben a 136 hornyokban helyezkedik el a 135 ütközők és ezáltal a 110 bélyeget leválasztják a függőlegesen mozgó 134 lapról. A 133 csúszka mozgása a fent említett két helyzet között azáltal alakult ki, hogy alkalmazunk 139 szolenoidot, amely vagy elektronikusan, vagy mechanikus büty- 1 köstárcsávái és ezáltal működtetett mikrokapcsolóvál vezérelhető. Az 5. ábrára hivatkozva, a mechanikus 137 bütyköstárcsa szinkronizálható a 106 tekercselőegységgel. Ismételten hivatkozva az 5. ábrára, a 137 bütyköstárcsát szinkronizmusban forgatjuk 104 tekercselőmaggal, a 137 bütyköstárcsa aktiválja a 138 kapcsolót. A 138 kapcsoló ekkor jeleket ad egy vagy több 139 szolenoid felé és 147 impulzuselosztó útján aktiválja a 140 csúszkát vagy csúszkákat. Ez a változat tartalmaz egy függőlegesen ide-oda mozgatható 141 lapot. A 140 csúszkának 142 hornya van, ebben helyezkedik el a 143 bélyeg felső vége olyankor, amikor azt nem kell aktiválni. Amikor azonban a 140 csúszkát mozgatjuk úgy, hogy a 143 bélyeg már nem nyúlik a 142 horonyba, hanem a 144 homlokfelülettel kapcsolódik, olyankor a 143 bélyeg rákényszerül arra, hogy az alatta elhaladó szalagot lyukassza. A 140 csúszkát az említett két helyzet között 139 szolenoid mozgatja, amely 145 rugó hatásával szemben működik. A 147 impulzuselosztó 146 kimenetei összeköthetők más 139 szolenoidokkal is, amelyek további bélyegeket aktíváinak. A 2. és 3. ábrán az 1. ábra szerinti gép változataként 151 gép van ábrázolva. A 151 gép tartalmaz egyrészt 152 lyukasztóegységet, másrészt 153 tekercselőegységet. A 152 lyukasztóegység több 154 bélyeget és több 155 matricát tartalmaz, és ezek 156 vezetőrudak útján csatlakoznak egymáshoz, hogy lehetővé tegyék a 154 bélyegek függőleges irányú ide-oda mozgását a 155 matricákhoz képest. A 154 bélyegek és a 155 matricák úgy vannak szerelve, hogy a 158 főállványhoz képest elcsúsztathatok a 159 szalag iránya mentén. A 154 bélyegek és a 155 matricák mozgását szabályozható 160 alakos lapok felületei vezérlik, amelyek 161 bütykösgörgőkhöz csatlakoznak, amelyek viszont a 162 kar függőleges mozgásának eredményeként mozognak. A bélyegek egyedenként lehetnek rögzítve a 158 főállványhoz, megfelelő 190 állítócsavarok segítségével. A 154 bélyegek függőleges irányban ide-oda mozgó 163 taghoz vannak csatolva, amely csúsztathatóan van vezetve a 158 főállványon belül és amelyet 164 forgattyú ide-oda mozgat függőleges irányban 166 összekötőrúd segítségével. A 166 összekötőrúd excentrikusán csuklósán van szerelve 164 forgattyúra 165 csuklós csap útján. A 164 forgattyút 167 lendkerék hajtja, amelyet viszont 168 szíjhajtás hajt, amely villamos motorra csatlakozik. A 153 tekercselőegység 169 keretet tartalmaz, amely 171 vezetékben függőleges irányban elcsúsztathatóan mozgatható 170 rudakkal való kapcsolata segítségével. A 153 tekercselőegység, amely a 169 keretet tartalmazza, forgathatóan elhelyezett 192 tekercselőmagot hordoz. A 171 vezetékek a 173 segédkeret részét képezik, amelyet a 158 főállványhoz rögzített 174 rudak csúsztathatóan tartanak. A 174 rudak szelektíven csúsztathatóan vannak vezetve 171 vezetékekben is és ezáltal lehetővé teszik a 173 segédkeret vízszintes mozgását a 158 főállványhoz képest. A 173 segédkeret elő van feszítve úgy, hogy bal irányban mozogjon 175 rugó következtében. A 173 segédkeret szelektíven rögzíthető a 158 főállványhoz 172 állítócsavarok úlján. A 169 keret elő van feszítve, hogy függőleges irányban mozogjon 176 ellensúlykar következtében, amely 177 csap körül forgatható és egyik végére 178 súlyok vannak rögzítve. A 176 ellensúlykar 179 csap útján a 169 kerethez rögzített 181 összekötőrész 180 hornyával kapcsolódik. Változatképpen a 176 kár függőleges mozgásra lehet előfeszítve kettős hatású 182 dugattyú útján. Figyelembe kell venni, hogy a 169 keretre a 176 ellensúly kar útján gyakorolt erőnek lényegében konstansnak kell lennie ahhoz, hogy a feszültséget viszonylag konstans értéken tartsa a 159 szalagban. Az egyetlen változás abban, hogy 176 ellensúlykart és 178 súlyokat használunk, hogy a tekercselt 183 henger súlya növekszik. Amint az 1. ábra szerinti 101 gépnél említettük, annak érdekében, hogy a lyukasztott nyílások egy vonalba rakását vezéreljük, szüséges, hogy — eltekintve az adagolási sebesség növelésétől, amely a tekercselt 183 henger átmérőjének növekedéséből ered - növelni kell az adagolás sebességét azáltal is, hogy a 192 tekercselőmagot távolabbra mozgassuk a 154 bélyegtől és a 155 matricától. Ez a viszonylagos mozgás elvégezhető a 184 mozgásvezérlő eszköz és/vagy a 185 mozgásvezérlő eszköz segítségével. Ezen 184 vagy 185 mozgásvezérlő 5 10 15 20 2’5 30 35 40 45 50 55 60 65 4
