178190. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízzel hígitható reaktív társoldószert tartalmazó hőre keményedő lakkok v bevonóanyagok előállítására
178190 MAGTAB népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1979. VI. 06. (BU—940) Nemzetközi osztályozás: C 08 L 67/02 C 09 D 3/66 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. VIII. 28. Megjelent: 1983. II. 28. Feltalálók: Szabadalmas: Filipszky János oki. vegyészmérnök 15%, Bényi Győző oki. vegyészmérnök BUDALAKK Festék- és 15%, Major Ottó oki. vegyészmérnök 15%, Maschek Otmár oki. vegyészmér- Műgyantagyár, Budapest nők 15%, Szabó Lajos oki. vegyészmérnök 15%, Szathmári Ferenc oki. vegyészmérnök 15%, dr.Váradi Tibor oki. vegyész 10%, Budapest Eljárás vízzel hígítható, reaktív társoldószert tartalmazó hőre keményedő lakkok vagy bevonóanyagok előállítására 1 A találmány eljárás reaktív társoldószert tartalmazó, vízzel hígítható olyan hőrekeményedő lakkok vagy bevonóanyagok előállítására, amelyek vízzel hígítható poliésztert gyantát és vízzel hígítható éterezett aminoformaldehid gyantát tartalmaz- 5 nak. Ismeretes, hogy vízzel hígítható hőrekeményedő bevonóanyagokat vízzel hígítható poliészter gyantából és vízzel hígítható éterezett aminoformalde- 10 híd gyantából állítanak elő és kívánt esetben ezek pigmenteket, töltőanyagokat és egyéb adalékanyagokat tartalmazhatnak. Az erre a célra alkalmazott poliészter gyantákat 15 a viszonylag magas, általában 30-90 mg KOH/g közötti savszám jellemzi. A gyantákat úgynevezett társoldószerekben oldják, amelyek vízzel elegyedő alkoholok, glikoléterek. Az így nyert oldatot aminokkal semlegesítik és vízzel hígítják. 20 A bevonóanyagokban alkalmazott vízzel hígítható éterezett aminoformaldehid műgyantákat általában karbamidból, melaminból állítják elő formaldehides kondenzációval és az éterezésre Ci—C4 25 szénatomszámú alkoholokat használnak. A két gyantatípust elegyítve a bevonat térhálósodási mechanizmusa a beégetés során gyakorlatilag azonos az oldószeres rendszerekével, azaz 30 2 részben az alkalmazott amingyanta önkondenzációja, részben a két gyantatípus közötti ko-kondenzáció történik a funkciós csoportokon keresztül. Hasonló jellegű megoldást ismertet a 161 820 számú magyar szabadalmi leírás is, amelynél a cél különösen jó tárolóképességgel rendelkező kompozíciók előállítása. Ilyen eljárásokat ismertet Dr. H. Kittel a „Lehrbuch der Lacke und Beschiehtungen” (Berlin, 1974.) című könyvében is. Az ismert megoldások hátránya, hogy mind a vízzel hígítható műgyanták, mind a belőlük előállított késztermékek drága, esetenként egészségre ártalmas oldószereket, általában glikolétereket tartalmaznak mintegy 10-30 súly% mennyiségben. A glikoléterek alkalmazását a fejlett ipari országokban már korlátozzák. [Lásd: Industrie-Lackierbetrieb 41. N. 3. p.: 101-104. (1973)] Ez a probléma korlátozza a vízzel hígítható hőrekeményedő festékek széles körű alkalmazását. A probléma megoldása a festékipar fejlesztési kérdéseinek középpontjában áll. A hagyományos vizes diszperziós kötőanyagok (pl. a polivinilalkohol, stirol-akrilát polimerek) társoldószereket nem tartalmaznak, viszont termo-178190
