178172. lajstromszámú szabadalom • Klímaberendezés különösen állattartó helyiségekhez és hőcserélő elsősorban ilyen klímaberendezésekhez

178172 4 van iktatva egy olyan csappantyús szerkezet, amelynek segítségével változtatható arányban kever­hető friss levegő a ventillátor által fenntartott áramlási körben szállított levegőhöz. Ebbe az áram­lási körbe van iktatva egy hőcserélő, amelyben lévő fűtőcsövek téli időben egy külön energiaforrással működő kazánban termelt meleg vizet vezetik és így a hőcserélő a körfolyamat levegőjét melegíti. Ugyancsak ebben a hőcserélőben — esetleg egy másik hőcserélőben - hűtőberendezéshez tartozó csővezeték van, amely nyáridőben a hűtőberendezés által folyamatosan visszahűtött közeg vezetésére szolgál és ezzel a körfolyamatban áramló levegő lehűthető. A vázlatosan ismertetett klímaberen­dezéshez tartozik még egy nedvesítő szerkezet is, amely lamellás nedvesítőként van kialakítva és ez szintén a már említett körfolyamat egyik elemét képezi. A helyiségben a klímaberendezés üzeme során túlnyomás áll elő és ennek hatására egy légkibocsátó szerkezet kivezető nyílása szabaddá válik. Ezen keresztül áramlik ki a helyiségből a túlnyomást kiváltó levegőmennyiség. Az előbbi ismertetés tárgyát képező klímaberen­dezés energiagazdálkodási szempontból igen hát­rányos, mert a légkibocsátó szerkezeten keresztül a helyiségből kiáramló levegő hőtartalmát semmi­képpen nem hasznosítja, ugyanis a légkibocsátó szerkezeten keresztül a szabadba áramlik a helyiség levegőjének egy része. Ez a körülmény tekintélyes hőmennyiség-veszteséget jelent. További hátránya ennek az ismert klímaberendezésnek, hogy a jelen­tős beruházási összeget igénylő fűtőberendezés és hűtőberendezés évi hihasználási óraszáma igen ala­csony. Ezek a berendezések az év túlnyomó részében kihasználatlanul állnak, de ennek ellenére gondoskodni kell azok üzemképességének fenntartá­sáról. Az ismert klímaberendezések egy másik jelleg­zetes példája a 158 788 számú magyar szabadalmi leírásban található. E berendezés alkalmazása esetén a szellőző levegő a helyiség tetőgerincén át jut egy ventillátor révén a helyiségbe. A helyiségből a padlószint közelében levő légkibocsátó nyíláson ke­resztül vezetik a szabadba az elhasznált levegőt. A légkibocsátó nyílás adott esetben a trágyaelvezető csatorna oldalfalában lehet. Szükség esetén a helyi­ségbe irányuló levegőáram útjába van iktatva egy nedvesítő szerkezet és a nedvesítés során kicsapódó cseppek felfogására szolgáló gyűjtőtálca. Ez a be­rendezés sem hőközlő, sem hűtőeszközöket nem tartalmaz. A 158 788 számú magyar szabadalom szerinti klímaberendezés hátránya, hogy nem teszi lehetővé, még kis mértékben sem, a helyiségbe szállított szellőzőlevegő felmelegítését vagy hűtését. Ez a berendezés tehát tulajdonképpen csak szellőztetési célok elérésére szolgál. Állattartó helyiségek szellőztetésére s a helyiség­ből kürányított levegő hőtartalma egy részének hasznosítására szolgáló megoldást ismertet az FR 1 539 903 számú szabadalmi leírás. Ennél a megol­dásnál az épület tetőszerkezete és alapozása vala­mint az oldalfalak némelyike is sajátos kialakítású kell, hogy legyen, mert a levegőcsatornák illetve a légáramot szabályozó szervek ezekben az épületré­3 szekben vannak — a szokásostól teljesen eltérő módon - kiképezve. Ez a megoldás tehát sajátos építészeti kialakítást igényel, így nem lehet szó arról, hogy szokványos épületek esetében, vagy már meglévő épületekkel kapcsolatban alkalmazzák. További hátránya ennek a megoldásnak, hogy az állattartó helyiségbe juttatott levegő lehűtésére semmiféle lehetőséget nem nyújt, holott erre nyáron igen nagy szükség van. Az ismert klímaberendezésekben legelterjedteb­ben csőköteges, hőcserélőket alkalmaznak. Ezek rendszerint egymással párhuzamos csöveket foglal­nak magukba, amelyeknél legfeljebb a csövek külső felületei bordázottak. Az ilyen rendszerű hőcse­rélők kielégítőek a hőátszármaztatás szempontjából - az ismert klímaberendezéseknél — mert ott a hőcserében résztvevő egyik közeg folyadék. Ezt a folyadékot vezetik a csövek belsejében és a levegőt a csövek külső oldalai mellett. A csövek belső falánál érvényesülő hőátadási tényező a csőben áramló folyadék áramlási képe — gyakorlatilag a folyadék áramlási sebessége - révén optimálisra állítható be. Ha azonban gáz/gáz - gyakorlatilag levegő/levegő — hőcserélőről van szó, akkor az is­mert kialakítású csőköteges hőcserélők falának bel­ső felületére vonatkozó hőátadási tényező igen alacsony értékű és emiatt a hőcserélő hőátszár­­maztatási tényezője is kedvezőtlen. E helyzet javí­tása érdekében szükséges lenne, hogy a csövek belsejében is turbulencia alakuljon ki. Születtek olyan megoldások - ilyen ismerhető meg pl. az FR 2 009 762 számú szabadalmi leírásból - amelyeknél a csövek falát hullámosították. A cső hullámosítását hengerléssel vagy görgőzéssel végez­ték. Amellett, hogy az ilyen megoldások rendkívül drágák, hőtechnikai szempontból sem kielégítőek. A hullámos csőfal nem nagymértékben javítja a belső hőátadási tényezőt, viszont a hengerlés vagy görgőzés miatt a cső falvastagsága lényegesen na­gyobbra választandó mint amit az üzemi szilárdsági követelmények igényelnek s ez a vastag fal kedve­zőtlenül növeli a hővezetési ellenállást. További hátrány, hogy a hullámos falú csövek külső bor­­dázása csaknem lehetetlenné válik, vagy csak je­lentős többletköltséggel biztosítható. Ez a körül­mény — mármint a bordázás elmaradása — azt je­lenti, hogy a csőfal külső felülete mentén leromlik a hőátadási tényező. A találmány tárgyát képező klímaberendezés az ismert hasonló célú klímaberendezések műszaki és gazdasági hátrányait csaknem maradéktalanul ki­küszöböli és alkalmazása révén helyiségek levegőjé­nek kondicionálása kielégítő mértékben biztosít­ható, anélkül, hogy külön energiahordozót fel­használó fűtőberendezésre, vagy hűtőgépre lenne szükség. A találmány tárgyát képező klímaberen­dezés létrehozását az a felismerés alapozta meg, hogy télen a helyiségből kiszállított levegő hőtartal­mának értékes része felhasználható a helyiségbe szállított levegő melegítésére, nyáron pedig a helyi­ségből kiszállított levegőt vagy a helyiségbe szállí­tott levegőáramtól elkülönített friss levegőáramot adiabatikus nedvesítéssel lehűljük és az így lehűtött levegő szolgálhat a helyiségbe szállított levegő 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom