178150. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csővezetékek hőszigetelésére
3 178150 4 találmány szerinti eljárás lehetővé teszi ., hogy belső rétegként az olcsó, de jó hőszigetelő, külső rétegként pedig a kissé drágább, de jóval szilárdabb és nagyobb térfogatsúlyú habokat lehessen kombinálni. A két vagy több azonos anyagból készült 5 habréteg kombinálása viszont mind a hőszigetelés, mind a mechanikai védelem szempontjából kedvező szigetelés kialakítását teszi lehetővé, előnyös gazdasági feltételek mellett. A külső-belső rétegek térfogatsúlyának különbsége 10 a csővezeték átmérőjétől, a rétegek egymáshoz viszonyított vastagságától, a kívánt minimális mechanikai szilárdságtól, valamint a csővezeték és a környezet közötti hőmérsékletkülönbségtől függ. Általában azonban a külső réteg térfogatsúlyának legalább 25%-al '5 kell nagyobbnak lenni a belső rétegénél, míg a külső réteg vastagsága a szigetelés teljes vastagságának 5- -30%-a között kell legyen. Amennyiben szükséges, a belső réteg két vagy több, eltérő fizikai tulajdonságú elemi rétegből is állhat. 20 A találmányt a továbbiakban a rajz segítségével részletesen ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a kétréteges hőszigetelés kereszmetszete, a 25 2. ábra háromréteges hőszigetelés keresztmetszete. Az 1. ábrán bemutatott kiviteli változatnál a 10 csővezetéken egy 12 belső réteg van kiképezve 30 rideg poliuretánhabból, melynek térfogatsúlya 0,032-0,096 g/cm3, vastagsága pedig 2,54-15,24 cm között van. A 12 belső rétegen kialakított 14 külső réteg anyaga szintén rideg poliuretán, melynek térfogatsúlya legalább 25%-kal nagyobb az előzőénél, 35 vastagsága pedig a két réteg teljes vastagságának 5-30%-a között van. A találmány szerinti eljárás célszerű változatainál a két réteg nemcsak térfogatsúlyában és ezért hővezetési tényezőjében tér el egymástól, hanem 40 hőmérsékletállóságában is, így a 12 belső réteg maximum 177°C, a 14 külső réteg pedig maximum 93,5 °C hőmérsékletig stabil. A 2. ábrán bemutatott kiviteli változatot 149-177 °C hőmérsékletű közeget szállító 10 45 csővezetékekhez dolgoztuk ki, melynél a belső szigetelés egy 177 °C hőmérsékletig hőálló poliuretánhabból kiképzett 20 belső rétegből és egy szintén alacsony térfogatsúlyú, de mindössze 93,5 °C hőmérsékletig hőálló poliuretánhabból kialakított 50 22 közbenső rétegből van összeállítva. A 24 külső réteg térfogatsúlya legalább 25%-kal nagyobb a két előző térfogatsúlyánál, vastagsága pedig a három réteg teljes vastagságának 5-30%-a között van. Olyan esetekben, amikor a 10 csővezeték 55 —129°C körüli hőmérsékletű kriogén folyadékok szállítására szolgál, a 20 belső réteg rideg helyett félrideg habanyagból van kiképezve, a törékenység és a repedezés megakadályozására. A 22 közbenső és a 24 külső réteg a szokásos rideg habbá van 60 kislâkitvâ A találmány szerinti eljárás gyakorlati alkalmazásakor, az esetek többségében acélból gyártott 10 csővezetéket először megszárítjuk, majd megtisztítjuk a szennyeződésektől, revétől és rozsdától. 55 Tisztításra bármilyen szokásos technológia, így homokfúvás, golyófúvás vagy kefés tisztítás megfelelő. Szükség esetén kombinált tisztítást is ai1ra1m-.Thn tunk. Egyes esetekben a csőfelszínt hőszigetelés előtt korróziógátló bevonattal is elláthatjuk. A korróziógátlás módszere tetszőleges lehet, így tekercselt polietilén-butil ragasztószalag, epoxibevonat, hőaktivált ragasztó vagy aszfalt alkalmazása egyaránt szóba jöhet. A habosodó műanyagelegyet közvetlenül a csőfelszínre vagy a már kialakított korróziógátló bevonatra lehet felhordani. Általában előnyösnek bizonyul, ha a cső hőmérsékletét a környezeti hőmérséklet fölé emeljük, a felmelegítés mértéke egyébként a habosítandó műanyagelegy jellegének és összetételének függvénye. A műanyagelegyet általában szórással hordjuk fel, miközben a csövet forgatva továbbítjuk a szórófejek) mentén. A habosodó műanyagelegy, főként a poliuretánelegy összetétele a végtermék kívánt tulajdonságainak megfelelően választható meg. A műanyagelegyet a legcélszerűbb olyan poliuretánképző reagensekből és szokványos hajtószerből összeállítani, mely a 0,024—0,096 g/cm3 térfogatsúlyú habanyag előállítására alkalmas. A belső réteg(ek)hez használt műanyagelegyet a habosítószerrel szabadon habosítjuk. A belső réteg vastagsága széles sávban változhat a korábban már említett tényezők és az egyes rétegek térfogatsúlykülönbségének figyelembevételével. Az általában 2,54-15,24 cm közötti falvastagság főként a csővezeték átmérőjétől és az abban szállított közeg hőmérsékletétől függ. A külső réteget a belső réteg felszínére hordjuk fel az előbbiekben már leírt hagyományos módszerrel. A külső réteget a belső réteg kihabosodásának befejezését megelőzően vagy azt követően hordhatjuk föl. Célszerű azonban a felhordást még a belső réteg kihabosodása közben megkezdeni. Az eljárás egy kiviteli változatánál a külső és a belső réteg anyagának különbsége mindössze a habosítószer mennyiségében van. A habosítószer mennyiségének különbségét úgy állítjuk be, hogy a külső réteg térfogatsúlya legalább 25%-kal nagyobb legyen a belső réteg térfogatsúlyánál, vastagsága pedig a szigetelés teljes vastagságának 5-30%-a közötti érték legyen. Más változatoknál a külső réteg hőmérsékletállósága alacsonyabb és/vagy szilárdsága nagyobb a belső rétegénél. A hőszigetelés teljes vastagsága, a belső réteg vastagságához hasonlóan, egyebek mellett a vezetékben áramló közeg és a környezet hőmérsékletkülönbségének, a cső átmérőjének és a habanyag térfogatsúlyának függvénye. Ha a hőmérsékletkülönbség 41,5—150 °C között van, akkor a 2,54-15,24 cm vasta^ág megfelelő. Általában minél nagyobb a vezeték és a talaj közötti hőmérsékletkülönbség, annál vastagabb hőszigetelés szükséges. így például a kriogén iparokban 7,6—15,24 cm közötti falvastagságokat használnak a magas hőmérsékletkülönbség következtében. Hevített olajat szállító vezetékeknél a hőmérsádetkülönbség 55,5—89 °C között szokott lenni és ezekhez általában 2,54—6,4 cm falvastagságok szokásosak. Olvasztott ként szállító vezetékeknél a 2
