178144. lajstromszámú szabadalom • Eljárás agyagos kőzetek felduzzadásának és hidratálódásának megakadályozására szolgáló inhibitor előállítására

178144 MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1977. VI. 28. (VI-1134) Nemzetközi osztályo C 09 K 7/04 Közzététel napja: 1981. VII. 28. Megjelent: 1983. I. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Esterka Frantisek kutató, Sláma Oldrich kutató, Brno, Csehszlovákia Vyzkumny Ustav Geologického Inzenyrstvi, Brno, Csehszlovákia Eljárás agyagos kőzetdk felduzzadásának és hidratálódásának megakadályozására szolgáló inhibitor előállítására 1 2 A találmány tárgya agyagos kőzetek különösen nem-kötött és szétesésre hajlamos palafajták felduz­zadásának és hidratálódásának megakadályozására szolgáló inhibitor előállítást eljárása, melyet a furat öblítőkhöz adunk magas hőmérsékleten és nyo- 5 máson történő fúráskor. Az agyagos és pikkelyszerű kőzetek hidratálő­­dása és felduzzadása következtében különösen az öndiszpergálódó és szétesésre hajlamos agyagos kőzetekben zavar keletkezik a kohézióban fikások 10 esetén, így a fúrólyukfal megpuhul és katlanok képződnek, fennáll annak a veszélye, hogy a fúrólyukfái beomlik, hogy a fúrórudazat beékelő­dik és ezzel a béléscsövezés beépítésekor nehézsé­gek vagy más fúrás-technikai komplikációk lép- 15 nek fel Ezeket a nehézségeket különböző inhibitorok adagolásával lehet kiküszöbölni. A gyakorlatban számos, különböző fajtájú inhibitort használnak. Ismeretesek inhibitorok a szerves polimerek 20 köréből, melyek részben megakadályozzák a pik­kelyek felduzzadását, ilyen például a metilcellulóz, a karboximetilcellulóz, a hidroxietilcellulóz, vagy a keményítő típusú poliszacharidok, a poliakrilát poli­merek stb. 25 Ezeket a polimereket azonban nem lehet a gáz alakú vagy folyékony szénhidrogéneket tartalmazó kőzetek átfúrásához mint furatöblítő folyadékot alkalmazni, mert a kőzet tárolási tulajdonságaiban nem-kívánt változásokat idéznének elő. Az ásványi 30 olajok vagy invertált olajöblítők, melyeket szintén használnak víz érzékeny agyagos kőzetek átfúrására, rendkívül költségesek és használatuk csak ott fize­­tődik ki, ahol mértéken felüli palakő szétesés lép fel és a hőmérséklet a fúrólyukban 200 °C fölé emelkedik. Az 1 443 291 számú nagy-britanniai szabadalmi leírá&an agyagos kőzetek felduzzadásának és hidra­tálódásának megakadályozására szolgáló inhibitor szulfitlúgokból történő előállítását írták le. A bá­­zikus szulfitszennylúgot 50-200 °C-on kálium-hidro­­xiddal kezelik 15 perctől 2 óráig teijedő ideig a hőmérséklet függvényében. A kálium-lignoszulfonát végtermékbe a hőstabili­tás növelése céljából vassókat adagolnak 0,5—4% mennyiségben. Ismeretes továbbá duzzadás és hidratálódás-inhi­­bitor előállítása barnaszén extrakciójával is nátrium­­-hidroxid segítségével (Shnaper B. I., Chimije tver­­dych topHv, 1972, (4), 39—42). A szállítási, hőmérsékleti és levegő nedvesség! viszonyoktól függő hunúnsav-tartalmú barnaszenet 42% nátrium­­•oxiddal kezelik 3 napig 70-90 °C-on nyitott edényben. A fenti eljárások azonban nem kielégítőek A kálium lignoszulfonát vagy ferrolignoszulfonát ha­tásfoka alacsony, 170-175 °C-on bomlik és elveszti gátló hatását. A nátrium-hidroxiddal végzett barnaszén oxidá­ciós kezelés csak alacsony huminsav tartalmú szén 178144

Next

/
Oldalképek
Tartalom