178143. lajstromszámú szabadalom • Illesztő berendezés különösen mátrix szervezésű fénykijelző táblákhoz
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 178143 Bejelentés napja: 1977. IV. 26. (VI—1123) Nemzetközi osztályozás: G 09 F 9/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. VII. 28. Megjelent: 1983. I. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Szalai József okleveles villamosmérnök, Magos Gábor okleveles villa- Villamos Berendezés és Készülék mosmérnök, Kovács László okleveles villamosmérnök, Budapest Művek, Budapest Illesztő berendezés, különösen mátrix szervezésű fénykijelző táblákhoz 1 A találmány tárgya illesztő berendezés, különösen mátrix szervezésű fénykijelző táblákhoz, amely berendezés léptetőregiszterekkel van megvalósítva, ahol a léptetőregiszterek adatbemenete kapurendszeren át a berendezés jelbemenetére, a 5 léptetőregiszterek kimenete logikai ÉS-kapun át a berendezés párhuzamos kimenetére van csatlakoztatva. A hagyományos kijelző táblák általában mátrixhálózat csomópontjaiban elrendezett fényforrások- 10 ból állnak, fényforrásonként egy-egy tárolóelemmel, amely tárolja a mátrixsíneken át közölt információt és ennek függvényében kapcsolja a fényforrás áramkörét. A tárolóelemek általában lassú működésűek, pl. öntartó relék. 15 Az ilyen felépítésű kijelző táblák általában nem elégítik ki az igényeket egyrészt azért, mert a korszerű adatbeviteli eszközökhöz képest túlságosan lassú működésűek, másrészt azért, mert egyre inkább igény van különböző méretű karakterek, álló vagy 20 mozgó képek megjelenítésére. Az ismert mátrix szervezésű fénykijelző táblák általában speciális adatbeadó egységgel működnek együtt Vannak olyan fénykijelző táblák is, amelyek vezérlése számítógépről történik. 25 A fénykijelző táblák nem egységesek sem a fényforrások száma tekintetében (oszlopok és sorok száma), sem az adatbeadás rendszerében. így vannak fénykijelző táblák, amelyeknél az adatbeadás raszterpontonként sorosan történik, egy másik 30 2 megoldásnál raszteroszloponként párhuzamosan történik adatbeírás, de van olyan is, ahol a tábla karaktermezőkre van osztva és a beírás karaktermezőnként, karaktermezőn belül oszloponként történik. Az egységesség hiánya miatt az ismert fénykijelző táblák csak azzal az adatbeadó egységgel működtethetők, amelyhez készültek, illetve amely adatbeadó egység speciálisan az adott kijelző táblához készült. Eddig megoldatlan műszaki feladat a mátrix szervezésű fénykijelző táblák tetszőleges adatbeadó egységről történő működtetése. A fénykijelző táblák beírási és kijelzési sebességének növelése érdekében készülnek olyan fénykijelző táblák is, amelyek fényforrásokat kapcsoló tárolóelemei nem statikus, hanem dinamikus jellegű tárolóelemek, amelyekben a tárolt információt ciklikusan fel kell frissíteni. Ezekkel már megvalósítható olyan nagy kijelzési sebesség is, amely televíziós képek visszaadására is alkalmassá teszi azokat. A dinamikus jellegű tárolóelemekkel megépített ismert fénykijelző táblák hiányossága, hogy az adatbeadó egységgel - pl. számítógéppel - csak „on-line” kapcsolatban működtethetők, állandóan lekötik az adatbeadó egység kapacitását Az ismert fénykijelző táblák általában nem alkalmasak televíziós kamerával történő közvetlen együttműködésre, mert beírási sebességük kisebb a szükségesnél és mert a legelterjedtebb mátrixszervezésű fénykijelző táblák felépítése raszteroszlopon-178143
