178133. lajstromszámú szabadalom • Fürdő aktivált fémfelületű, nemvezető anyagok kémiai rezezésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1978. VII. 19. (VI—1200) 178133 Nemzetközi osztályozás: C 25 D 3/40 Közzététel napja: 1981. VII. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent; 1983. I. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Füzesi István okleveles vegyész, Kerkay Andorné okleveles vegyész, Molnár VIDEOTON Rádió- és Televíziógyár, Béláné okleveles vegyészmérnök, Pap László okleveles vegyészmérnök, Száraz Székesfehérvár Lászlóné vegyésztechnikus, Székely Ferenc okleveles vegyészmérnök, Székesfehérvár Fürdő aktíváit felületű, nem vezető anyagok kémiai rezezésére 1 ö A találmány tárgya fürdő aktivált felületű, nem vezető anyagok kémiai rezezésére. Közelebbről, a találmány olyan rézfűrdőre vonatkozik, amely alkalmas megfelelő módon előkészített (aktivált) nem vezető anyagok, így például kerámia, műanyagok, 5 nyomtatott áramköri alaplemezek kémiai rezezésére. A találmány szerinti fürdőből megfelelő sebességgel fényes és finomszemcsés szerkezetű rézbevonat választható le. A kémiai rézfürdővel szemben a gyakorlati al- 10 kalmazás során támasztott főbb követelmények az alábbiak: minél hosszabb élettartam, nagy stabilitás, világos, lehetőleg fényes, pórusmentes, beépült 15 réz-oxidtól mentes, finomszemcsés, duktilis, egy tengelyű metallurgiai szerkezetű bevonat létrehozása, (szűrés, analízis stb.), tartományon belüli 20 hőmérsékletingadozással szemben, egyszerű javíthatóság, minél kevesebb komponens adagolásával, 0,1—4 dm2/liter leterhelés mellett egyenletes teljesítmény. 25 A gyakorlatban és az irodalomban számos kémiai rézfürdő található. Ezek az ismert fürdők a fenti követelményeknek azonban csak részben tesznek eleget. Leglényegesebb hibájuk a rövid élettar- 30 egyszerű üzemeltethetőség érzéketlenség a 15-30 °C tam, a nem kielégítő bevonat minőség és a nehézkes üzemvitel. Ez utóbbi abban nyüvánul meg, hogy egyrészt szűk a működési hőmérséklet-tartomány, másrészt, nehézkes a fürdő javítása. A javításkor, másszóval a felújításkor, minimum három komponenst kell adagolni, amelyek közül az úgynevezett stabilizátor nem adagolható analízis szerint, csupán tapasztalati úton. Ennek gyakorlati következménye lehet a túladagolásból eredő fürdőellenállás, még gyakrabban pedig a hiányos adagolás következtében előálló fürdő elbomlás. A rezező fürdőkkel szembeni követelményeket az eddig ismertetett publikációk szerint általában úgy igyekeztek kielégíteni, hogy valamilyen stabilizátort, például cianidot, nedvesítőszert, például foszfát-típusú nedvesítőszert adagoltak a fürdőhöz, és megfelelő, általában szobahőmérséklet feletti üzemeltetési hőmérsékletet alkalmaztak. A hőmérséklet megemelésére elsősorban azért van szükség, mert a fürdő megfelelő stabilitásának biztosításához szükséges mennyiségű cianid alkalmazása esetén szobahőmérsékleten nagyon lassú a leválási sebesség, és nem megfelelőek a rézbevonat metallurgiai tulajdonságai. A hőmérséklet növelésével növelhető ugyan a leválási sebesség, és javíthatók a képződött bevonat tulajdonságai, optimális, gyakorlati célra alkalmas bevonatok azonban csak igen szűk hőmérséklet-tartományban, és igen behatárolt cianid-koncentráció mellett alakíthatók ki. 178133