178122. lajstromszámú szabadalom • Lemez vagy térbeli idom, különösen bútor- és építőipari célokra, valamint eljárás annak előállítására
5 178122 6 nésű anyaggá dolgozható föl, amely a faiparban szokásos módszerekkel könnyen és egyszerűen megmunkálható. Kedvező az is, hogy a szintetikus szálasanyagok hőre lágyuló tulajdonsága miatt a tennék előállítá- 5 sához semmiféle adalékanyag hozzáadása nem szükséges. A gyártási eljárás ugyancsak egyszerű és olcsó, hiszen csak hőenergia és nyomóerő alkalmazására van szükség. Az elvégzett vizsgálatok szerint poliamid esetében pl. a termék szilárdsága mellett10 kellő rugalmasságú, karcolásálló, kedvezően ellenáll a különböző kémiai hatásoknak, a víznek, a szintetikus mosószereknek, sőt a lokális hirtelen hőhatásoknak (pl. parázs) is. A találmányt kiviteli példák kapcsán az általunk15 elvégzett kísérletek egy részének ismertetésével mutatjuk be. 1. példa 20 Alapanyagként lánchurkolt poliamid kelmék hulladékanyagát használtuk. Az anyag női fehérneműt földolgozó konfekció üzemben keletkezett, ahol kardkéses szabászgépekkel nagy mennyiségű egy- 25 másra halmozott kelmerétegből szabták ki a ruházati termékeket A hulladék kelme vastagsága, továbbá színe és felületi tömege nem volt azonos. A hulladékanyagot rétegesen fölhalmozva vályúszerű terelőtorkon keresztül vezettük egy 30 vágógépbe, ahol lencse nagyságú darabokra aprítottuk. Az aprított anyagot szétterítettük, és henger segítségével mintegy 20 mm vastagságúvá össze...ürítettük, majd kb. 230 °C hőmérsékletű fényes felületű fémlemezek közé továbbítottuk, ahol 35 12 percig kb. 23 kp/cm2 erővel összesajtoltuk. Ezzel a módszerrel kb. 8 mm végső vastagsággal bíró fényes felületű sima lapokat állítottunk elő. Az így elkészített lapokat különböző vizsgálatoknak vetettük alá. A lemez a hő hatására felület- 40 változást nem szenvedett, 50 g és 100 g közötti karcoló erő hatására sérülést nem szenvedett, ütő-hajlító szilárdsága 8,1 cmkp/cm3 értékűnek mutatkozott. Érzéketlen volt a vízgőz, a cigaretta parázs és egy sor vegyszer hatására. így pl. nem45 hagytak nyomot a felületén a 10%-os töménységű citromsav, borkősav, ecetsav, az 50%-os etilalkohol, továbbá néhány szerves oldószer, mint pl. terpentin, benzin, triklóretilén, butilacetát stb. A termék fajlagos súlya 8,52 kp/m2 volt. 60 Az így készített lemezt nedves helyiségek padozatának borítására használtuk, mégpedig oly módon, hogy vakpadló jellegű lécekhez lecsavaroztuk. A padozat több hónapos intenzív használat után sem mutatott kedvezőtlen elváltozást. 55 2. példa Alapanyagként az 1. példával megegyező hőre 60 lágyuló poliamid alapú hulladékot használtunk, amelyből az 1. példánál ismertetettel azonos módszer segítségével vékonyabb lemezeket állítottunk elő. A fémlemezek között 23 kp/cm2 sajtoló nyomásnak tettük ki a mintegy 15 mm vastagsá- 65 gúvá előtömörített anyagot. A sajtoló nyomást 230°C-on 15 percen át alkalmaztuk. A végső vastagság 5 mm-nek, a termék fajlagos súlya 4,45 kp/cm2 -nek adódott. A lemezek fizikai és kémiai viselkedése megközelítőleg az előbbivel azonosnak adódott. Az így előállított lemezanyagból ugyancsak nedves helyiség számára készítettünk csempét pótló falborítást. Káros elváltozást itt sem lehetett megállapítani. 3. példa Az 1. és 2. példáéval azonos anyagból és technológiával, kb. 230 °C hőmérsékletű fémlemezek között 12mm-re előtömörített anyagvastagságból állítottunk elő 3 mm végső vastagsággal bíró sima lapokat, 23 kp/cm2 nyomás és 10 perc sajtolási idő mellett. A termék fajlagos súlya 2,16 kp/m2 volt. A fizikai és kémiai viselkedés megközelítőleg azonos volt, érdekes módon azonban ezúttal 450 g erőhatárig nem mutatott az anyag felülete karcolódást Nagyobb volt az ütő-hajlító szilárdság is, mint az előbbi esetekben, kereken 10,0 cmkp/cm2. Az 1. példában említett vegyszerek nem hagytak nyomot a felületen, és füst hatására sem szenvedett semmiféle elváltozást eredeti színéhez képest. Ebből a vékony lemezből fiókokat és szekrény hátlapokat állítottunk elő. Ezeket a bútorok egyéb részeivel szögezés segítségével erősítettük össze. Mindhárom termékféleségnél közönséges faipari szerszámokat - többek között fűrészgépet - használtunk az elemek méretre szabásához, illetve további megmunkálásához. 4. példa Az első három példában ismertetett alapanyag felhasználásával kisebb-nagyobb vödröket állítottunk elő. A sajtoláshoz két részből álló présszerszámot használtunk. A présszerszám alsó ún. negatív része a termék külső palástfelületének kialakítására szolgáló csonkakúp alakú üreggel rendelkezett, a fölső pozitív szerszámrész pedig ebbe dugattyú módjára bele tudott süllyedni. A termékgyártás során először polipropil anyag, később poliamid hulladékát használtuk. Mindegyiket kisméretű szemcsékké aprítottuk. A szinte porszerű anyagot beleszórtuk a negatív szerszámfélbe. A szükséges mennyiségű anyag beszórása után a pozitív szerszámfelet a negatívba belenyomtuk. A két szerszámfél között hézagon ekkor föltorlódott a negatív szerszám - térbe beszórt alapanyag. Ezután alkalmaztuk a hőhatást, mégpedig polipropil esetében 160 °C, poliamid esetében 200 °C-ra való hevítés formájában. Az olvadék kialakulása után a termék homogén egységgé állt össze. Ezután a szerszámot szétryitottuk, és a kész terméket eltávolítottuk. Tapasztalatunk szerint bonyolult alakú terméket nem érdemes ezzel a módszerrel készíteni, mert akkor több oldalról kell nyomóerőt kifejteni. 3
