178111. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szerves hulladékanyagok feldolgozására
MAGTAR NÉPKÖZTARSAS AG SZABADALMI LEÍRÁS 178111 0 Bejelentés napja: 1977. XI. 30. (SO—1203) Franciaország-beli elsőbbsége: 1977. VIII. 04. (77-23999) 1977. XI. 16. (77-34427) Nemzetközi osztályozás: F 23 J 5/02 F 26 B 11/04 F 27 B 7/10 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1981. VII. 28. HIVATAL Megjelent: 1983. I. 31. Feltalálók: Trouillard Charles mérnök, Nantes, Poussier Claude mérnök, Lamballe, Franciaország Szabadalmas: Société d’Exploitation des Procédés MAD, Neuilly, Franciaország Berendezés szerves hulladékanyagok feldolgozására 1 2 A találmány tárgya berendezés különféle szerves hulladékanyagok (állati trágya, vágóhídi hulladék, növényi részek stb.) feldolgozására, aminek eredményeképpen olyan átalakított szerves anyagokat nyerünk, amelyek állatok takarmányozására, a talaj s tápanyagainak dúsítására stb. egyaránt felhasználhatók. Szerves hulladékanyagok feldolgozására különféle berendezések már ismertek. Példaképpen említhetjük a 3 596 890 lajstromszámú amerikai szaba- 10 dalmi leírást, amely függőleges helyzetű, henger alakú tartályt ismertet, amelyen levegőáram halad keresztül, s ez a tartályban levő anyagot kiszárítja. A tartályon belül, a tartályt lezáró fedél alatti tartományban túlnyomás, míg a tartály aljánál levő 15 tartományban a légköri nyomásnál kisebb levegőnyomás uralkodik. A tartály levegőjét részben a tartályt felmelegített levegővel ellátó hőforráshoz vezetik. Ennek a rendszernek a hátránya az, hogy a 20 felmelegítés folytán a tartályba ömlesztett szerves hulladékanyagból felszabaduló gázok nem égnek el teljes egészében, azok jelentős része a környezetbe távozik. További hátránya az, hogy a levegő befúvásához külön energiára van szükség. Mivel pedig a 25 hulladékot tartalmazó tartály függőleges helyzetű, a tartály szükséges forgatása kedvezőtlen feltételek között történhet. A 2 202 922 lajstromszámú francia szabadalmi leírás finomra őrölt szerves hulladékanyagból nyert 30 produktum kalcinálására ad kitanítást. Eszerint a kalcinálás három fázisban zajlik le, éspedig: — szilárd fázisban (elszenesítés), — folyadék fázisban, amely lényegében két részből áll: az első szerint a vizes folyadékot a szilárd részektől elválasztva elvezetik, a második szerint nem vizes, hanem olajos folyadékot állítanak elő, amely egyedül értékesíthető, végül — gáz-fázisban, amely abban áll, hogy a felszabaduló gázokat visszavezetik és elégetik. Ennek a módszernek nagy hátránya az, hogy az anyagot előzőleg finomeloszlású részekre kell felaprítani, a szennyezett vizet, és a kalcinált terméket szétválasztva ki kell vonni, és a visszamaradó anyagnak csupán egy egész csekély hányadát, mégpedig az olajat lehet felhasználni. Szerves hulladékanyagok víztelenítésére alkalmas további ismert berendezés úgy van kialakítva, hogy függőleges helyzetű kazántérben az anyagot keverő és meleg levegő keringetését végző szerkezet van elrendezve, amely ugyanakkor a levegőnek a környezetbe történő kijuttatását is végrehajtja. Ennek a berendezésnek hátránya az, hogy a szerves hulladékanyagban, például trágyában, vagy növényi szemétben mindig vannak szilárd testek, például kő, vagy fémdarabok, amelyek a keverőszerkezetet rongálják, sok esetben működését leállítják. 178111
