178110. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7, 8- diklór- tetrahidro- izokinolin előállítására

7 178110 8 felett szárítjuk, és súlyállandóságig be pároljuk. A kapott aranyszínű vagy világosbarna olajat feloldjuk 15 ml dietüéter és 10 ml i-propanol elegyében, 0°C hőmérsékletre hütjük és hidrogén-klorid gázt buborékoltatunk át rajta keverés közben. A gázbe­vezetést addig folytatjuk, míg az oldat pH-ja 2-re nem csökken, pH = 4-től kezdve fehér csapadék válik ki az oldatból. A reakcióelegyet ezután még 15 percig keverjük 0 °C hőmérsékleten, szűrjük és a szilárd anyagot hideg dietiléter/i-propanol eleggyel mossuk, majd egy éjszakán át szárítjuk 26 °C hőmérsékleten, 760 Hgmm nyomáson, 1,50 g (az elméletileg számított 86,2%-a) 7,8-diklór-l,2,3,4-tet­­rahidro-izokinolin-hidrokloridot kapunk. Vékonyré­tegkromatográfiás módszerrel vizsgálva a termék csak nyomokban bizonyult szennyezettnek. b) összekeverünk 2,0 g (6 millimól) N-hídroxi­­etil-2,3-diklór-benzilamin-hidrobromidot, 5 g (37,5 millimól) alumínium-kloridot és 0,3 g (5,6 millimól) ammónium-kloridot, és a kapott keveréket az a) részben leírtakkal azonos módon és reakciókörülmé­nyek között kezeljük, 1,19 g (az elméleti 75,3%-a) 7.8- diklór-l ,2,3,4-tetrahidro-izokinolin-hidrokloridot kapunk, melynek tisztasága nagynyomású folyadék­kromatográfiás módszerrel mérve 95,1%. c) A hidroxi-származék-hidroklorid só 2,9 g-jának (7,8 millimól) felhasználásával készített keverékből 1,52 g (az elméleti mennyiség 81,7%-a) 98,7%-os tisztaságú terméket állítliatunk elő. d) összekeverünk 4,0 g (11 millimól) N-brómetil­- 2,3 - d í ki ór-benzilamin-hidrobromidot (előállítása: N-hidroxietil-2,3-diklór-benzilamint 48%-os bróm­­hidrogénsawal forralunk visszafolyatás közben 12 óra hosszat), és 0,5 g (5,1 millimól) ammónium­­-bromidot. A keveréket 167 °C fölötti hőmérsék­letre hevítjük, és összesen 9,6 g (72 millimól) alu­mínium-kloridot adunk hozzá a következő részle­tekben: a reakció megkezdésekor 4 got 1 óra el­telte után újabb 3 got és 3 óra eltelte után továb­bi 2,6g-ot. 0,789 g (az elméleti mennyiség 30,7%-a) nyersterméket kapunk hidrokloridsó for­májában. e) Összekeverünk 2,9 g (7,8 millimól) N-hidroxi­­etil-2,3-diklór-benzilamin-hidrokloridot és 0,13 g (5,1 millimól) nátrium-kloridot. A keverékhez összesen 5,0 g (37,5 millimól) alumínium-kloridot adunk a következő részletekben: a reakció megkez­­désekor 2 g-ot, fél óra elteltével újabb 1 g-ot és 1,25 óra elteltével további 2 got, 1,57 g (az elmé­leti mennyiség 81,7%-a) terméket kapunk, melynek tisztasága gáz-folyadék kromatográfiás módszerrel mérve 97,3%. f) 2,0 g (7,8 millimól) N-hidroxietil-2,3-diklór­­benzilamin-hidrokloridhoz összesen 5,0 g (37,5 mil­limól) alumínium-kloridot adunk az alábbi részle­tekben: a reakció megkezdésekor 2 g-ot, fél óra elteltével újabb 1 g-ot, és 1.25 óra elteltével továb­bi 2 got. 1,62 g (az elméleti mennyiség 87,1%-a), 7.8- diklór-l ,2,3,4-te trahidro-izokinolint kapunk, melynek tisztasága gáz-folyadék kromatográfiás módszerrel mérve 97,93%. 4. példa a) összekeverünk és a 3. példában leírttal ana­lóg módon reagáltatunk 2,0 g (7,8 millimól) N-hidr­­oxietil-2,3-diklór-benzilamin-hidrokloridot és 0,3 g (5,6 millimól) ammónium-kloridot, a keverékhez összesen 5 g (37,5 millimól) alumínium-kloridot adunk a következő részletekben a reakció megkez­désekor 2 g-ot fél óra múlva 1 g-ot és 1,25 óra elteltével újabb 2 g-ot. A reakciót 160 °C hőmérsékleten hajtjuk végre. 1,6 g (az elméleti mennyiség 86%-a) terméket kapunk, melynek tisz­tasága gáz-folyadék kromatográfiás módszerrel mérve 58,4%. b) Az a) részben leírttal analóg módon járunk el azzal a különbséggel, hogy a reakciót 140 °C hőmér­sékleten hajtjuk végre, a kiindulási anyag 82,8%-át (1,54 g) reagálatlan formában kapjuk vissza. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az (I) képletű 7,8-diklór-l,2,3,4-tetra­­hidro-izokinolin előállítására, azzal jellemezve, hogy aj) etanolamint 2,3-diklór-benzaldehiddel reagál­tatunk redukáló körülmények között, majd a ka­pott, X helyén hidroxilcsoportot tartalmazó (II) általános képletű terméket kívánt esetben a meg­felelő, X helyén klór- vagy brómatomot tartalmazó (II) általános képletű vegyületté alakítjuk ismert módon, kívánt esetben a (II) általános képletű vegyületet - ahol a képletben X jelentése klór­vagy brómatom vagy hidroxilcsoport — savaddíciós sójává alakítjuk, majd a (II) általános képletű ve­gyületet — ahol a képletben X jelentése klór- vagy brómatom vagy hidroxilcsoport — vagy annak sav­addíciós sóját alumínium-kloriddal reagáltatjuk szer­ves oldószer kizárásával, 160-210 °C hőmérsékle­ten, kívánt esetben katalitikus mennyiségű szervet­len só jelenlétében, vagy a2) valamely (II) általános képletű - ahol a képletben X jelentése klór- vagy brómatom vagy hidroxilcsoport — vegyületet vagy annak savaddí­ciós sóját alumínium-kloriddal reagáltatunk szerves oldószer kizárásával, 160—210 °C hőmérsékleten, adott esetben katalitikus mennyiségű szervetlen só jelenlétében. 2. Az 1. igénypont szerinti a() vagy a2) eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy (II) általános képletű vegyületként az N-hidroxietil­­-2,3-diklór-benzilamint vagy annak halogénhidrogén­­sawal képzett savaddíciós sóját alkalmazzuk. 3. Az 1. igénypont szerinti a2 ) vagy a2) eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy (II) általános képletű vegyületként az N-hidroxietil­­-2,3-diklór-benzilamint vagy annak sósavval képzett savaddíciós sóját alkalmazzuk. 4. Az 1-2. igénypontok szerinti eljárás fogana­tosítási módja, azzal jellemezve, hogy szervetlen 5 10 15 20 2'5 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom