178102. lajstromszámú szabadalom • Rögzítőkengyel segédkarók kifeszített huzalhoz történő rögzítésére, előnyösen szőlőkultúrák számára

MAGTAR nepköztarsasAg SZABADALMI LEÍRÁS 178102 Bejelentés napja: 1979. IV. 11. (SE—1935) Nemzetközi osztályozás: A 01 G 17/04 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Ausztriai elsőbbsége: 1978. IV. 12. (A 2555/78) Közzététel napja: 1981. VII. 28. Megjelent: 1983. I. 31. HIVATAL Seifner Karl, vincellér, Traiskirchen, Ausztria Rögzítőkengyel segédkarók kifeszített huzalhoz történő rögzítésére, előnyösen szőlőkultúrák számára 1 A találmány tárgya rögzítőkengyel segédkarok kifeszített huzalhoz történő rögzítésére, előnyösen szőlőkultűrák számára. Szőlő-, gyümölcs- és hasonló soros növénykul- 5 túráknál általában támoszlopokból és kifeszített hu­zalokból álló támrendszereket alkalmaznak. Ehhez a huzalkerethez igazodva kell a mindenkori kultúr­növény mellé egy-egy segédkarót állítani a talajba, amelyen azután a növényt rögzítik. Ez az intéz- 10 kedés egyrészt az egyenes növekedés biztosítása, másrészt a növények szélkár elleni védelme érdeké­ben szükséges. Egy adott tenyészidőszak alatt azonban, különösen laza talajoknál, a szél a segéd­karókat a kultúrnövénnyel együtt gyakran meg- 15 dönti, sőt kedvezőtlen esetben még el is töri. Ezért minden évben szükségessé válik a segédkarók újra­­beverése, kiegyenesítése, sőt gyakran még a cseré­je is. Soros ültetvények, szőlők és más hasonló kultú- 20 rák kifeszített huzalon történő rögzítésére már is­mertek olyan tartókengyelek, amelynek kampósan visszahajlított végei a huzalon nyitott, rugózó hur­kot tartanak, ahol a növények szára ezen hurokban rugózva a kifeszített huzalhoz van szorítva. Ez a 25 tartókengyel azonban, amely részletesebben a 310 488 sz. osztrák szabadalmi leírásból ismerhető meg, már kis erőkifejtéssel is eltávolítható a kife­szített huzalról, másrészt a segédkarók erősebb szél esetén könnyen kicsúszhatnak a hurokból, így az 30 ilyen tartókengyelek a szóban forgó probléma meg­oldására alkalmatlanok. A találmány által megoldandó feladat olyan rögzítőkengyel kialakítása, amely lehetővé teszi la­zán talajba nyomott segédkarók esetén is azok kifeszített huzalon történő olyan stabil rögzítését, hogy még erős szél se legyen képes a segédkaró megdöntésére vagy a kifeszített huzalról való eltávo­lítására. A kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan rögzítőkengyel segítségével oldjuk meg, amely egy lényegében derékszögben meghajlított acéldrótból áll, amelynek egyik szára mintegy 180°-kal a másik szár irányába vissza van hajlítva és kampóvá hajlított vége átnyúlik a másik száron, míg a másik szár vége szintén 180°-kal vissza van hajlítva és a két szár által meghatározott síkból a kampóval azonos irányban emelkedik ki. A találmány szerinti rögzítőkengyel alkalmazása esetén elegendő a segédkarót lazán a földbe nyom­ni és a kifeszített huzalhoz hozzáerősíteni. A se­gédkaró és a huzal rögzítőkengyel által létesített kapcsolata olyan stabil, hogy még erős szél sem képes a segédkarót megdönteni vagy a huzalról leoldani. Ha a segédkaró bizonyos körülmények hatására mégis megdőlne vagy eltolódna a kifeszí­tett'huzal mentén, ilyen esetben elég a rögzítő­­kengyelt a huzalról csupán egyik oldalon leoldani. Ezáltal megszűnik a segédkaró és a huzal közötti összeköttetés, amely azonban a segédkaró kiegyen-178102

Next

/
Oldalképek
Tartalom