178098. lajstromszámú szabadalom • Önzáró építőelem, főként csomagolástechnikai célokra
3 178098 4 pul, hogyha egy négyzet-, vagy téglalap alakú síkelem négy oldalán az elem anyagából egymásba szorosan illeszthető szegmenseket és azonos méretű nyílásokat képezünk ki, akkor az egymással szorosan kapcsolódó elemekből igen rövid idő alatt merev, önzáró belső burkolat alakítható ki, melynek geometriája szabályos és különböző méretű termékekhez egyaránt felhasználható. A találmány tehát önzáró négyzet vagy téglalap alakú sík vagy lapelemekből kialakított, az elemek oldalán egymással szorosan illeszkedő szegmenseket és azonos méretű nyílásokat feltüntető, belső és külső burkolásra alkalmas csomagolóeszköz, amelynek anyaga előnyösen habosított műanyag vagy egyéb, a célnak megfelelő rugalmas mechanikus behatások ellen védelmet nyújtó természetes vagy műanyag. A találmányt úgy is ki lehet alakítani, hogy a belső burkolatot képező csomagolóeszköz elemeit négyzethálós kivitelben képezzük ki és a négyzetháló egyes elemei sakktáblaszerűen olyan bemélyedéseket képeznek, amelyek az elem ellenkező felületén kiemelkedéseket alkotva az építőelem felületét adják meg és megfordítva. Az elem síkját képező elem-részekben henger alakú bemélyedések lehetnek kimunkálva, amelyek az építőelem rugalmasságát növelik. Az építőelemek a külső csomagolóeszköz (láda, keménypapír) sarkában két vagy háromdimenziós sarkot is képezhetnek. Az ezen kiviteli példának megfelelő belső rázkódás ellen védő megoldásnál a belső burkolat falait el is hagyhatjuk. A találmányt a leíráshoz mellékelt, különböző kiviteli példákat bemutató rajzok segítségével részletesen is megmagyarázzuk. A rajzokon az 1. ábra a belső csomagolóeszköz egy építőelemét ábrázolja, axonometrikus nézetben, a 2. ábra hasonló, de az előzőtől eltérő szélkiképzéssel elkészített építőelemet mutat be, a 3. ábrán sakktáblaszerű elrendezésnek megfelelő, bemélyedésekkel kialakított építőelemet látunk, a 4. ábra a 3. ábrának megfelelő, az építőelem skját alkotó négyzetekben kimunkált henger alakú üregekkel kiképzett építőelemet mutat be, az 5. ábrán kétdimenziós sarokelem kialakítását, a 6. ábrán háromdimenziós sarokelem kialakítását, a 7—10. ábrákon pedig az építőelemek összeállításának különböző megoldású és méretű példáit szemléltetjük. Visszatérve a rajzokhoz: az 1. ábrán egy négyzet alakú, célszerűen habosított műanyagból készített építőelemet mutatunk be. Ennek négy oldalán egymásba illeszkedő 1 szegmensek és 2 hézagok vannak kialakítva oly módon, hogy a négyzet egyik sarkán egymás mellett két, fűrészfogat képező olyan 2 hézag van, melyek az építőelem sarkán csak két lappal határolt, a saroktól kifelé mutatóan nyitott kockát képeznek, tekintettel arra, hogy az építőelem vastagsági mérete célszerűen az l szegmensek, illetve 2 hézagok nyílásméretével azonos. A négyzetnek e sarokkal átlósan átellenes 3 sarka teljesen ki van töltve, azaz ezen a sarkon nincs fűrészfog alakú kiképzés, a sarok külső határolófelületei a négyzet alakú építőelem két szegmens szélességi méretét kitevő hosszúságban a négyzet oldalsó határolófelületének részét képezik. A fűrészfog alakú képződmény melletti sarok úgy van kialakítva, hogy függőleges irányban két szegmens méretét és köbtartalmát kitevő hasábnak megfelelő tér képezi a sarkot, amely itt tehát csak képzetes sarok. E sarokkal átlósan szemben levő sarok ugyan ilyen kialakítású, a képzetes 4 hasáb azonban az előzőhöz képest 90°-ban el van forgatva. A rajzból is látható, hogy az építőelem aszimmetrikus felépítésű, ezek az építőelemek azonban például az 5., 6., 7., 8., 9. vagy 10. ábra szerint egymással összekapcsolhatók és akár két, akár háromdimenziós belső burkolósarkot, akár két oldalon nyitott, akár egy oldalon nyitott, akár minden oldalon zárt belső vagy külső burkolást lehet belőlük kialakítani. A 10. ábrán azt is látjuk, hogy az ismertetett kialakítású építőelemet tetszőleges méretűre választhatjuk meg, s így különböző nagyságú burkolatot készíthetünk. Valamennyi forma ragasztás, vagy egyéb mechanikus kötőelem nélküli, belső vagy külső burkolásként egyaránt alkalmazható csomagolóeszköz, mely egyaránt alkalmas védő és/vagy térkitöltő elem céljára. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő építőelemet — amennyiben ebből egy célszerű modulméretnek megfelelőt választunk - az építőelemek többszörözése és a találmány szerinti összekapcsolása révén különböző, tetszőleges méretű burkolóeszközként alkalmazhatjuk. A 2. ábrán látható építőelem 1 szegmensei és 2 hézagai méret és alak szempontjából azonosak az 1. ábrabeli kiviteli példán bemutatott építőelem méreteivel és formájával, az eltérés mindössze annyi, hogy a négyzet alakú építőelem azon sarkán, amely átlósan ellentétes a fűrészfog alakú kiképzéssel ellátott sarokkal - az építőelem oldalain levő 1 szegmensekkel azonos szegmensek, illetve a sarkon 2 hézag van kialakítva. A képzetes 4 hasábok a másik két sarkon itt is fellelhetők. További kiviteli példát ábrázoltunk a 3. ábrán. Az itt látható építőelem hasonló a 2. ábrabeli építőelemhez. Ez az építőelem azonban az előzőkkel szemben úgy van módosítva, hogy a négyzet felülete nem sík, hanem sakktáblaszerűen egymással váltakozva minden második kocka a négyzethálón a kocka méretének magasságával a sík felületből 5 kiemelkedő kiugrást, illetve az ezt követő kocka süllyesztett 6 bemélyedést képez. Ennek fordítottja látható a négyzet másik felületén. Ily módon az építőelemek nem csak oldaluk mentén, hanem a négyzet síkja felől nézve is szegmenseket és hézagokat alkotnak, tehát az építőelemek ezeken a felületeken egymással összekapcsolhatók és kétszeres, - illetve tetszőleges vastagságú és ennek megfelelő rugalmasságú burkolatot készíthetünk belőlük. Ha azonban az ilyen építőelemeket csupán széleik mentén kapcsoljuk össze egymással, akkor az egymást követő bemélyedések és kiugrások rendkívül rugalmas légpárnás burkolatot képeznek. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
