178098. lajstromszámú szabadalom • Önzáró építőelem, főként csomagolástechnikai célokra

3 178098 4 pul, hogyha egy négyzet-, vagy téglalap alakú sík­elem négy oldalán az elem anyagából egymásba szorosan illeszthető szegmenseket és azonos méretű nyílásokat képezünk ki, akkor az egymással szoro­san kapcsolódó elemekből igen rövid idő alatt me­rev, önzáró belső burkolat alakítható ki, melynek geometriája szabályos és különböző méretű termé­kekhez egyaránt felhasználható. A találmány tehát önzáró négyzet vagy téglalap alakú sík vagy lapelemekből kialakított, az elemek oldalán egymással szorosan illeszkedő szegmenseket és azonos méretű nyílásokat feltüntető, belső és külső burkolásra alkalmas csomagolóeszköz, amely­nek anyaga előnyösen habosított műanyag vagy egyéb, a célnak megfelelő rugalmas mechanikus behatások ellen védelmet nyújtó természetes vagy műanyag. A találmányt úgy is ki lehet alakítani, hogy a belső burkolatot képező csomagolóeszköz elemeit négyzethálós kivitelben képezzük ki és a négyzet­háló egyes elemei sakktáblaszerűen olyan bemélye­déseket képeznek, amelyek az elem ellenkező felü­letén kiemelkedéseket alkotva az építőelem felü­letét adják meg és megfordítva. Az elem síkját képező elem-részekben henger alakú bemélyedések lehetnek kimunkálva, amelyek az építőelem rugal­masságát növelik. Az építőelemek a külső csomagolóeszköz (láda, keménypapír) sarkában két vagy háromdimenziós sarkot is képezhetnek. Az ezen kiviteli példának megfelelő belső rázkódás ellen védő megoldásnál a belső burkolat falait el is hagyhatjuk. A találmányt a leíráshoz mellékelt, különböző kiviteli példákat bemutató rajzok segítségével részletesen is megmagyarázzuk. A rajzokon az 1. ábra a belső csomagolóeszköz egy építőele­mét ábrázolja, axonometrikus nézetben, a 2. ábra hasonló, de az előzőtől eltérő szélkikép­zéssel elkészített építőelemet mutat be, a 3. ábrán sakktáblaszerű elrendezésnek megfelelő, bemélyedésekkel kialakított építőelemet látunk, a 4. ábra a 3. ábrának megfelelő, az építőelem skját alkotó négyzetekben kimunkált henger alakú üregekkel kiképzett építőelemet mutat be, az 5. ábrán kétdimenziós sarokelem kialakítását, a 6. ábrán háromdimenziós sarokelem kialakí­tását, a 7—10. ábrákon pedig az építőelemek összeállí­tásának különböző megoldású és méretű példáit szemléltetjük. Visszatérve a rajzokhoz: az 1. ábrán egy négyzet alakú, célszerűen habosított műanyagból készített építőelemet mutatunk be. Ennek négy oldalán egy­másba illeszkedő 1 szegmensek és 2 hézagok van­nak kialakítva oly módon, hogy a négyzet egyik sarkán egymás mellett két, fűrészfogat képező olyan 2 hézag van, melyek az építőelem sarkán csak két lappal határolt, a saroktól kifelé mutatóan nyitott kockát képeznek, tekintettel arra, hogy az építőelem vastagsági mérete célszerűen az l szeg­mensek, illetve 2 hézagok nyílásméretével azonos. A négyzetnek e sarokkal átlósan átellenes 3 sarka teljesen ki van töltve, azaz ezen a sarkon nincs fűrészfog alakú kiképzés, a sarok külső határolófe­lületei a négyzet alakú építőelem két szegmens szélességi méretét kitevő hosszúságban a négyzet oldalsó határolófelületének részét képezik. A fűrészfog alakú képződmény melletti sarok úgy van kialakítva, hogy függőleges irányban két szegmens méretét és köbtartalmát kitevő hasábnak megfelelő tér képezi a sarkot, amely itt tehát csak képzetes sarok. E sarokkal átlósan szemben levő sarok ugyan ilyen kialakítású, a képzetes 4 hasáb azon­ban az előzőhöz képest 90°-ban el van forgatva. A rajzból is látható, hogy az építőelem aszim­metrikus felépítésű, ezek az építőelemek azonban például az 5., 6., 7., 8., 9. vagy 10. ábra szerint egymással összekapcsolhatók és akár két, akár háromdimenziós belső burkolósarkot, akár két ol­dalon nyitott, akár egy oldalon nyitott, akár min­den oldalon zárt belső vagy külső burkolást lehet belőlük kialakítani. A 10. ábrán azt is látjuk, hogy az ismertetett kialakítású építőelemet tetszőleges méretűre választ­hatjuk meg, s így különböző nagyságú burkolatot készíthetünk. Valamennyi forma ragasztás, vagy egyéb mecha­nikus kötőelem nélküli, belső vagy külső burkolás­ként egyaránt alkalmazható csomagolóeszköz, mely egyaránt alkalmas védő és/vagy térkitöltő elem céljára. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő építőelemet — amennyiben ebből egy célszerű mo­dulméretnek megfelelőt választunk - az építőele­mek többszörözése és a találmány szerinti össze­kapcsolása révén különböző, tetszőleges méretű burkolóeszközként alkalmazhatjuk. A 2. ábrán látható építőelem 1 szegmensei és 2 hézagai méret és alak szempontjából azonosak az 1. ábrabeli kiviteli példán bemutatott építőelem méreteivel és formájával, az eltérés mindössze annyi, hogy a négyzet alakú építőelem azon sar­kán, amely átlósan ellentétes a fűrészfog alakú kiképzéssel ellátott sarokkal - az építőelem olda­lain levő 1 szegmensekkel azonos szegmensek, il­letve a sarkon 2 hézag van kialakítva. A képzetes 4 hasábok a másik két sarkon itt is fellelhetők. További kiviteli példát ábrázoltunk a 3. ábrán. Az itt látható építőelem hasonló a 2. ábrabeli építő­elemhez. Ez az építőelem azonban az előzőkkel szemben úgy van módosítva, hogy a négyzet felü­lete nem sík, hanem sakktáblaszerűen egymással váltakozva minden második kocka a négyzethálón a kocka méretének magasságával a sík felületből 5 kiemelkedő kiugrást, illetve az ezt követő kocka süllyesztett 6 bemélyedést képez. Ennek fordítottja látható a négyzet másik felületén. Ily módon az építőelemek nem csak oldaluk mentén, hanem a négyzet síkja felől nézve is szegmenseket és héza­gokat alkotnak, tehát az építőelemek ezeken a felületeken egymással összekapcsolhatók és kétsze­res, - illetve tetszőleges vastagságú és ennek meg­felelő rugalmasságú burkolatot készíthetünk belő­lük. Ha azonban az ilyen építőelemeket csupán széleik mentén kapcsoljuk össze egymással, akkor az egymást követő bemélyedések és kiugrások rendkívül rugalmas légpárnás burkolatot képeznek. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom