178094. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nyújtható anyagnak szálas anyaggá való átlalkítására

3 178094 4 ellenirányban forgó örvénypárokat tartalmaznak és az egyes kölcsönhatási szakaszokba nyújtható anyagszálat vezetnek be, hogy a szálat az örvények hatásának tegyék ki és azt megnyújtsák. Megállapítottuk azonban, hogy ennél az eljárás­nál néha rendkívül nehéz megfeleló'en ellenó'rizni azokat a termikus viszonyokat, amelyek a nyújt­ható anyag betápláló forrása szomszédságában ural­kodnak, különösen magas olvadáspontú termoplasz­­tikus anyagok, mint például üveg esetében. Való­jában a főgázáram határának elhelyezkedése követ­keztében és azáltal, hogy az olvadt üveget és a hordozósugarat bevezető szerkezetek egymáshoz közel vannak elhelyezve nem lehet hatékonyan csökkenteni ezen elemek hőmérsékletének kölcsönös befolyását. Azonkívül az eljárás foganatosításához az olvadt anyag betáplálásán^ lejjebb egy lapot alkal­maznak és a szálak ehhez a laphoz könnyen hozzá­tapadnak és gátolják a gyártást. A találmány feladata az előbb említett 2 223 318 sz. francia szabadalomban ismertetett el­járás tökéletesítése és az abban észlelt hiányosságok kiküszöbölése. Másrészt célja, hogy a berendezés különböző elemei hőmérsékletének egymásra való kölcsönhatását kiküszöbölje és így lehetővé tegye, hogy a főgázáram a hordozósugár és az olvadt anyagot betápláló forrás hőmérsékletét könnyebben lehessen ellenőrizni, továbbá hogy hosszú és finom szálakat lehessen képezni nagy egységes szálhozam­mal (egy lyukból kijövő anyaghozam). A találmány további célja, hogy hosszú és finom szálakat lehes­sen képezni olyan anyagokból, amelyeknek olvadás­pontja nagyon nagy, nagyobb, mint a szokásos üvegé. Azonkívül növelni szeretnénk a szálak fi­nomságát és egyenletességét, ami a találmány to­vábbi célja. A találmány szerinti szálképző eljárásnál ugyan úgy, mint a 2 223 318 sz. francia szabadalomban ismertetett eljárásnál legalább egy hordozósugár be­hatol az erre keresztirányú, nagyobb méretű főgázáramba és a hordozósugár egységnyi térfogatra eső kinetikai energiája nagyobb, mint a főgáz­áramé, hogy ez utóbbiban legalább egy kölcsön­hatási szakaszt képezzen és az anyagszálak nyújtását létrehozza valamennyi kölcsönhatási sza­kaszban, de a különbség a kettő között és a találmány szerinti eljárás jellemzője, hogy egyrészt az egyes anyagszálakkal társított hordozósugarat a főgázáramtól adott távolságban bocsátjuk ki és az olyan pályát követ, amely az anyagszál pályáját metszi, másrészt, hogy az anyagszálat először a hordozósugár által indukált áramokba vezetjük be, hogy azokban primer nyújtást szenvedjen és a részben megnyújtott anyagszálat hordozósugara ma­gával viszi és a főgázáramra keresztirányban kölcsönhatási szakaszba vezeti be, ahol második nyújtásnak van alávetve és szálas anyaggá alakul. A találmány szerinti eljárás foganatosítására al­kalmazott berendezés egy tápforrást tartalmaz, amely nyújtható anyagszálakat bocsát ki, generá­lt, amely az anyagszálra keresztirányban őgázáramot bocsát ki és legalább egy hordozósuga­rakat kibocsátó fúvókát, amelyen a főgázáram ki­bocsátónyílásánál kisebb méretű kiömlőnyílások vannak és a hordozósugarak kiömlőnyílásai a főgázáram határától távolságban vannak elhelyezve oly módon, hogy a hordozósugarakat a főgáz­áramra keresztirányban bocsássák ki. A nyújtható anyagot kibocsátó nyílások úgy vannak elhelyezve, hogy az anyagszál pályája a megfelelő hordozó­sugár pályáját metssze és az anyagszálakat először a hordozósugarak által indukált gázáramokba vezet­jük be. Ezek az új jellemzők, nevezetesen a hordozósu­gár és a főgázáram közötti távolság, a hordozósu­gár és az anyagszál egymáshoz viszonyított pályája és az a mód, ahogyan a nyújtható anyagot beve­zetjük a gázáramokba, lehetővé teszik, hogy a találmány elé tűzött feladatokat megoldjuk és a következőkben említett eredményeket és előnyöket eléljük. A különböző eszközök egymástól távolság­ban való elhelyezése nem csak azt az előnyt adja, hogy a szerkezet szerelése egyszerűbb, de a működés közbeni ellenőrzést, különösen a hőmérsékletek beállítását is megkönnyíti és lehe­­tővé teszi, hogy egy kétlépcsős nyújtást valósítsunk meg, amelynek eredményeképpen hosszú, finom és szabályos szálakat kapunk nagy egységes szálho­zammal, amint azt már az előzőekben említettük. A találmány előnyös kivitele szerint a hordozó­sugarak is bizonyos távolságban vannak a nyújtható anyagot betápláló forrástól és az anyagszálak a nehézségi erő hatására haladnak a hordozósugarak felé. A betáplálóforrás és az anyagszál és hordozó­sugár találkozási pontja közötti távolság lehetővé teszi, hogy az anyagkibocsátó nyílások átmérője nagyobb legyen, mivel a szálak a nehézségi erő és a felületi feszültség hatására szabadesést követő pályájukon elvékonyodnak. Az, hogy az anyagbe­tápláló nyílások méretét növelni lehet anélkül, hogy a szál végső átmérője is növekedne, meg­könnyíti különböző típusú olvadt anyagok alkalma­zását, mint például üvegsalaknak vagy bizonyos üvegkeverékeknek az alkalmazását, amelyek nem folynak egyformán, ha túl kis méretű nyíláson bocsátjuk ki azokat. A találmány további előnye, hogy a szálképző­­fejben nagyobb hőmérsékletet alkalmazhatunk, ami lehetővé teszi azt, hogy nagy hőmérsékleten nyújtható anyagokból is tudjunk szálat képezni, mivel az anyagszál kissé lehűl, annak következté­ben, hogy a környező levegővel érintkezik és így megfelelő hőmérsékleten van ahhoz, hogy a hordo­zósugarakban primer nyújtást szenvedjen. Annak következtében, hogy az olvadt anyagnál nagyobb hőmérsékleteket és nagyobb méretű ki­bocsátónyílásokat alkalmazhatunk, egyenletes szál­képzés és anyagellátást biztosíthatunk még olyan anyagok esetében is, amelyek ezen feltételek nélkül ezzel a technikával nem lennének nyújthatók. Ezenfelül a szálképző berendezés különböző szerkezeteinek találmány szerinti különleges elren­dezése lehetővé teszi, hogy olyan hordozósugarat ákalmazzunk, amelynek hőmérséklete viszonylag kicsi, előnyösen gyakorlatilag azonos a környező levegő hőmérsékletével. Ez egy rendkívül fontos előny, mert így a hordozósugarat kibocsátó nyílásokat közönséges sűrített levegővel lehet táplálni, csökkenteni lehet a deformáció veszélyét, 5 lü 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom