178091. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbamid előállítására
5 178091 6 felhasználták. A fejtermékként visszanyert ammónia mennyisége lényegesen kisebb volt. A következőkben az 1. ábrára hivatkozva példaként ismertetjük a találmányunk tárgyát képező eljárást, anélkül azonban, hogy találmányunkat erre 5 a példára korlátoznánk. Az ammóniaszintézis N2 -t, H2-t, C02-t, Ar-t, CH4 -t és CO-t tartalmazó nyers gázait az 1 csővezetéken keresztül 2 primer C02 abszorberbe vezetjük, amelynek a tetején 7 tömény ammóniaoldatot 10 vezetjük be, amit az 5 abszorberből az oda bevezetett, a 4 ammónia szintézis reaktort elhagyó 3 ammónia, másrészt pedig 6 víz összevezetése útján nyerünk. A 29 kivezetés az inert gázok elvezetésére szolgál. A 2 primer abszorber aljába a 15 9 készülékből 16 ata nyomáson érkező 8 tömény ammóniumkarbonát-oldatot vezetjük be. Az abszorber alján elvezetett ammóniumkarbamát-oldatot a 10 csővezetéken keresztül all karbamid szintézis reaktorba vezetjük. 2° Az 5 abszorber tetejét elhagyó N2, H2, Ar, CH4 és CO tartalmú gázokat 12 víztelenítőbe hűtéssel és ismételt 14 folyékony NH3 befecskendezéssel dehidratáljuk, majd a 13 szeparátorban elválasztjuk a dehidratált gázokat, melyek a 4 NH3 25 szintézis reaktorba való bevezetés előtt a 12 víztelenítőn haladnak át és a tömény ammóniaoldatot, amit a 11 reaktorba vezetünk, ahol a karbamid szintézis végbemegy. A 2 primer C02 abszorbert elhagyó gázelegyet — amelyből még C02-t és 30 NH3-t kell eltávolítani — a 15 csővezetéken keresztül a 16 szekunder abszorberbe vezetjük, ahol az ellenáramban találkozik a 17 ammóniumkarbonát híg ammóniás oldatával, mely utóbbit a 4 ata nyomáson dolgozó 18 és 19 készülékekből veze- 35 tünk oda. A 16 szekunder abszorbert elhagyó 20 oldatot a 9 készülékbe vezetjük, a 21 desztilláló oszlopból érkező víz, NH3 és C02 kondenzálására és a 8 tömény ammóniumkarbonát-oldat előállítására. 40 A 20 oldatban levő ammónia az ammóniumkarbonát képződésekor felszabaduló hő hatására felszabadul (ammóniumkarbonát képződik a 21 desztilláló oszlop tetejét elhagyó gázok kondenzálásakor), amit a 9 készülékből fej termékként veze- 45 tünk el. Az említett ammóniát folyékony állapotban tápláljuk a 22 csővezetéken át a 11 reaktorba, illetve a 14 folyékony ammónia formájában vezetjük el az ammónia szintézisben recirkuláltatott 50 gázok víztelenítésére. A 16 szekunder abszorber tetejét elhagyó gázáram a 28 készülékbe kerül, amelyben a CO-t eltávolítjuk belőle, majd egyesítjük az 5 abszorber tetejét elhagyó gázárammal, hogy ezután azzal együtt dehidratálhassuk. 55 A 11 reaktorból kilépő, karbamidot tartalmazó 23 anyagáramot a 24 sztrippelőbe vezetjük, amelyben az át nem alakult karbamát C02-re és NH3-ra bomlik, melyet a 25 vezetéken át recirkuláltatunk. A 24 sztrippelőből másrészt még kis mennyiségű 60 karbamátot tartalmazó karbamid-oldatot vezetünk el a 26 csővezetéken keresztül a 21 desztilláló oszlopra (ahol a szétválás végbemegy) 16 ata nyomáson, fejtermékként NH3, C02 és víz keletkezik, ezeket kondenzáltatjuk a tömény ammóniumkarbonát-oldat előállítására, fenéktermékként pedig karbamidoldatot kapunk, melyet a 18 és 19 készülékben tovább desztillálunk, hogy a nem kívánt komponensektől mentes karbamidoldatot kapjunk. A 11 reaktor tetejéről inert gázokat valamint kis mennyiségű C02-t és NH3-t vezetünk el, melyeket a 21 desztilláló oszlopba táplálunk. A 30 szelep a 9 készüléket elhagyó inert gázok elvezetésére szolgál. Szabadalmi igénypont: Eljárás karbamid előállítására, melynek során az ammónia szintézis N2-t, H2-t, C02-t, Ar-t, CH(-t és CO-t tartalmazó nyers gázait egy primer abszorpciós zónába (2) vezetjük, melyben az ammónia szintézist (4) elhagyó ammónia (3) vízben (6) való elnyeletésével nyert tömény ammóniaoldattal C02-t távolítunk el belőle, az eközben képződött ammóniumkarbamátot — mely elválik az ammónia szintézisre szolgáló NH3-t és C02-t még tartalmazó gázoktól - a karbamid szintézis reaktorba (11) vezetjük, majd innen elvezetjük a karbamidot, a reakcióba nem lépett ammóniumkarbamátot, vizet és ammóniát tartalmazó oldatot és a karbamid szintézis nyomásával azonos nyomáson ezt az oldatot sztrippeljük, a karbamát bomlástermékeit (C02 és NH3) fejtermékként elvezetjük és a karbamid szintetizáló reaktorba (11) visszavezetjük, az ugyancsak fejtermékként kapott, még kis mennyiségű ammóniát és reakcióba nem lépett karbamátot tartalmazó vizes karbamidoldatot az első, csökkentett nyomáson végzett desztillációba vezetjük, a fejtermékként kapott vizes ammóniát és C02-t kondenzáljuk, rektifikáljuk, majd tömény ammóniumkarbonát-oldatba és folyékony ammóniába vezetjük, fenéktermékként pedig karbamidoldatot kapunk, melyet egy második desztillációnak vetünk alá még alacsonyabb nyomáson és fejtermékként ammóniumkarbonát NH3-t is tartalmazó oldatát vezetjük el, azzal jellemezve, hogy a koncentrált ammóniumkarbonát-oldatot a primer C02 abszorpciós zónába (2), a kevés ammóniát tartalmazó ammóniumkarbonát-oldatot pedig a szekunder C02 abszorpciós zónába (16) — amelyen át áramlik a primer abszorberből érkező N2, H2, Ar, CH4 és kis mennyiségű nem abszorbeált C02 és NH3 tartalmú gáz - tápláljuk be, a szekunder abszorberből (16) érkező oldattal az első desztillációs műveletnél fejtermékként kilépő NH3, C02 és víz keveréket kondenzáljuk és rektifikáljuk csökkentett nyomáson, a fejtermékként kapott folyékony ammóniát visszavezetjük a karbamid szintetizáló reaktorba (11) illetve a tömény ammóniumkarbonát-oldat előállításához használjuk. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 824522 - Zrínyi Nyomda, Budapest 3
