178088. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3,20-dioxo-4,9-dién-21-hidroxi-szteroidok előállítására

11 178088 12 Meghatározzuk „a tríciumozott kötött R tennék g %-os arányát ( —) a nem tríciumozott tennék Bo koncentrációja logaritmusának függvényében. Az így felvett görbe és az előbbi I50 egyenes metszés­pontjaiból meghatározhatjuk a CP és CX értékeket. CP: a nem tríciumozott progeszteronnak az a koncentrációja, amely 50%-ban gátolja a tríciumo­zott R termék rögzítését. CX: a vizsgált vegyületnek az a koncentrációja, amely 50%-ban gátolja a tríciumozott R tennék rögzítését. A vizsgált vegyület relatív affinitása (RLA) az alábbi képlettel számítható: CP RLA= 100 x — CX Eredményeinket az alábbi táblázatban foglaljuk össze: Vegyület , RLA 2 óra RLA 24 óra Progeszteron 100 100 A vegyület 204 688 Amint a táblázat adataiból kitűnik, az A vegyü­letnek sokkal nagyobb a méhben található specifi­kus progeszteron-receptor iránti aktivitása, mint a progeszteroné. Az A vegyület tehát igen erős pro­­gesztomimetikus aktivitással rendelkezik. b) A progesztomimetikus aktivitást meghatároz­tuk Clauberg teszttel is. Oly módon jártunk el, hogy három nemileg éretlen nőstény nyulat előze­tesen szenzitizáltunk napi öt mikrogramm ösztra­­diol szubkután úton történd beadásával öt napon át. Két nappal később a vizsgálandó vegyületet juttattuk be szervezetükbe szubkután úton oly módon, hogy a vizsgálandó vegyületet naponként adtuk be öt napon keresztül. A hatodik napon az állatokat levágtuk és a méhben annak felnyitása után megfigyeltük a méhnyálkahártya szivacsos rétegének fejlődését, ennek foka ugyanis a progesz­tomimetikus hatás fokmérője. Az eredményeket Mac Phail egységekben rögzítettük. A kísérlethez az A vegyületet 5% benzilalkoholt tartalmazó szezámolajai készített oldatban használ­tuk. Eredményeinket az alábbi táblázatban foglaljuk össze: A kezeléshez Napi dózis Mac Phail használt anyag (Mg) egységek * 3 A vegyület 1 2,2 3 3,4 10 3,4 Egy mikrogrammos napi dózis beadása esetén 2,2 Mac Phail egységgel jellemezhető aktivitást ta­pasztaltunk. A vizsgált vegyület tehát igen erős progesztomimetikus aktivitást mutat. II. Az A vegyület antiösztrogén hatásának vizsgá­lata: Az A vegyület antiösztrogén hatását nemileg fejletlen nőstény egéren vizsgáltuk egy olyan módszerrel, amelyet a Rubin-módszer (Endo. 1951. 49, 429) mintájára alakítottunk ki, és amely ha­sonló A Dorfman és munkatársai által ismertetett módszerhez. (Methods in Hormone Research. Dorf­man, 1962, vol. II. 118.) ösztrogén anyagként ösztradiolt használtunk Olyan kísérleti csoportoknak amelyek négy darab 18 napos nőstény egérből álltak, szubkután úton három napig adtunk be vagy ösztradiolt önmagá­ban, vagy egy vizsgálandó vegyületet önmagában, vagy ösztradiolt és egy vizsgálandó vegyületet. Az utóbbi esetben a két szteroidot két különböző helyen injektáltuk a szervezetbe. A negyedik napon az egereket levágtuk, méhüket kiemeltük és meg­mértük. Az ösztradiolt 5% benzilalkoholt tartalmazó sze­zámolajjal készített oldat alakjában alkalmaztuk. Az összdózis 0,27 Mg volt. Minden egérnek 0,1 ml térfogatú injekciót adunk be. A vizsgálandó vegyületet szintén 5% benzilalko­holt tartalmazó szezámolajjal készített oldat alakjá­ban alkalmaztuk. A kísérleti állatoknak 0,3 Mg, 1 Mg, 3 Mg és 10 Mg összdózisokat adtunk be 0,1 nú térfogatú injekciókban. Vizsgálataink eredményeit az alábbi táblázatban foglaljuk össze. A teljes A méh átlagos A vizsgált vegyület dózis (jag) súlya (mg) Kontroll 0 14,4 ösztradiol 0,27 99,3 A vegyület 0,3 14,6 A vegyület + ösztradiol 0,3 + 0,27 80,5 (-19%) A vermiet 1 13,0 A vegyület + ösztradiol 1 + 0,27 59,6 (-39%) A vegyület 3 17,1 A vegyület + ösztradiol 3 + 0,27 38,5 (-61%) A vegyület 10 15,8 A vegyület + ösztradiol 10 + 0,27 39,6 (-60%) Amint az eredmények mutatják, a vizsgált vegyü­let 1 Mg-os dózisban jól megfigyelhető antiösztrogén hatást mutat az ösztradiollal szemben. A gyógyászati készítmények előállítására az aláb­bi példát adjuk meg: Tablettát készítünk az alábbi összetétellel: A vegyület (1. példa 100 Mg tabletta készítési vivőanyag q.s.ad.l00mg Vivőanyagként talkumot, keményítőt és magné­­zium-sztearátot használunk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az I általános képletű vegyületek 2 ÍR és 21S epimerek vagy epimer-keverék alakjában való előállítására, ahol X jelentése hidrogénatom vagy trídumatom, Rí jelentése 1-3 szénatomos alkil-csoport, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom