178078. lajstromszámú szabadalom • Gyorskapcsoló csőkötés
3 178078 4 O-gyûrût és a rögzítőelemet is megnyomja. A rögzítőelem és az üreg kúppalástja önzáró kúpszöggel van kiképezve, ami azt jelenti, hogy az anyaguk súrlódásától függően olyan, viszonylag kis szöggel, amelynél nemcsak hogy a folyadéknyomás 5 a rögzítőelemet egymaga hatásosan odanyomja az üregfalhoz, hanem ez egyben olyan erővel történik, hogy a szétszereléshez ismét a Salon-kötésnél is alkalmazott, fentebb ismertetett feszítőelem szükséges. 10 Mint látjuk, az ismeretes csőkötések vagy könnyen össze1 és szétszerelhetők, de nem rögzítenek biztonságosan, vagy pedig biztonságosan rögzítenek ugyan és könnyen, gyorsan össze is szerelhetők, de már szétszerelésük nehézkes, hozzá 15 segédeszközre van szükség és arra sem alkalmasak, hogy hibás csövekhez a hálózat megbolygatása nélkül toldóelemül használjuk. A találmány célja olyan gyorskapcsoló csőkötés szolgáltatása, amely mind a tömítést, mind a jó 20 rögzítést, mind pedig a gyors kézi össze- és szétszerelést biztosítja, emellett toldóelemül is alkalmas, többször felhasználható, esetlegesen meghibásodó alkotó elemei cserélhetők, pótolhatók. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy 25 a kúpfelületek záróillesztésénél a jó rögzítéshez szükséges erőt nem kell, hogy alapvetően a folyadéknyomás szolgáltassa, hanem azt mechanikus eszközökkel is előnyösen elő lehet állítani, amihez a folyadéknyomás kiegészítéseképpen járulhat hozzá. 30 Ennek megfelelően a találmány szerinti gyorskapcsoló csőkötés lényege, hogy az összekapcsolandó végrészű csövet befogadó, külső csőfelőli szakaszán kifelé szűkülő kúppalásttal határolt üreggel ellátott, belső (ellentétes oldali) szakaszán a csőhöz 35 simuló hengeres furatú és ebben a furatban tömítőszervet pl. gyűrűs horonyban elhelyezett O-gyűrűt tartalmazó házból, és az üregben elhelyezett, a csövet körülölelő, kifelé szűkülő kúppalásttal határolt rögzítőelemből álló egy vagy több 40 tokrésze van, amely tokrész háza a külső szakaszon a házra támaszkodó feszítőelemmel pl. csavarmenettel csatlakozó anyával van ellátva, rögzítőeleme kúpos szakaszán a csőfelőli fal célszerűen rögzítőfelületként pl. tapadóanyagból vagy a rögzítendő cső 45 anyagánál keményebb anyagú fogazással, továbbá a kúpos szakaszhoz csatlakozó hengeres szakasszal, ennek végén pedig a feszítőelem homlokfalába ütköztethető karimával van kiképezve, mimellett a rögzítődéin és a ház üregének azonos vagy közel 50 azonos kúpfelülete a ház és a rögzítőelem anyaga által meghatározott önzárási kúpszögnél nagyobb kúpszögű. A csőkötés különböző anyagú csövek pl. műanyag és acél cső csatlakoztatása esetén egyetlen 55 tokrészből is állhat, amelynek a belső végén a csatlakoztatandó csővég csavarmenetének megfelelő csavarmenet van kiképezve. Két cső egyenesvonalú csatlakoztatására a csőkötésnek két egyvonalba eső, belső végükből képezett hengeres nyakkal összekö- 60 tött tokrésze van. Kiképezhető azonban a csőkötés két vagy több, belső végükből tetszés szerinti szögű vonalvezetéssel kialakított, illetve leágazással ellátott hengeres nyakkal összekötött tokrésszel is. Ily módon lehet könyökidomokat, elágazó és ke- 55 resztidomokat kialakítani a szükséges merőleges, vagy ferde szögekben. A találmány szerinti gyorskapcsoló csőkötést, annak össze- és szétszerelését a következőkben a mellékelt rajzokra való hivatkozással a csőkötés néhány példaképpeni kiviteli alakjával kapcsolatosan részletesen is megmagyarázzuk. A rajzok közül Az 1. ábra a találmány szerinti csőkötés egyik több tokrészű kiviteli alakja tokrészét alkotó darabjainak tengelymetszete, a 2. ábra ugyanannak a tokrésznek tengelymetszete az összekötendő csővel, de még rögzítetlen állapotban, a 3. ábra a 2. ábrán bemutatott tokrész tengelymetszete az összekötendő csővel, de már rögzített állapotban, a 4. ábra a találmány szerinti egy egytokrészes csőkötés példaképpeni kiviteli alakjának tengelymetszete két különböző anyagú összekötött csővel, rögzített állapotban, az 5—10. ábrák a találmány hat különböző, többtokrészes példaképpeni kiviteli alakjának elrendezési vázlata. Az 1. ábrán külön láthatjuk a tokrész 1 házát a reácsavart, feszítőelemként szolgáló hollandi 2 anyával, valamint a rugalmas anyagú 3 rögzítőelemet, amelynek kúpos 3a szakasza belülről a 4 fogazással van ellátva, míg a 3 b hengeres szakaszhoz a 3c karima csatlakozik. Az 1 ház belső la szakaszának belső fala az összekapcsolandó cső kerületét átölelő kerületű, ami azt jelenti, hogy átmérője a cső átmérőjénél annyival nagyobb, hogy benne a cső elcsúsztatható. A ház középső 111 szakaszán van kiképezve az 5 üreg, amely a 3 rögzítőelem 3a szakaszát határoló kúppalást kúpszögével azonos, az önzárási kúpszögnél nagyobb kúpszögű. A ház 10 szakaszának belső átmérője a csőátmérőnél annyival nagyobb, hogy a cső és a házfal között a 3 rögzítőelem fala lazán elféljen, míg külső fala csavarmenetként van kialakítva, amelyre a 2 anya ráhúzható. Az 1 házhoz tartozik még az a gyűrűs horony, amiben tömítésként a 6 O-gyűrű van elhelyezve. A 2. ábrán a tokrész abban az állapotban látható, amelyben egyrészt helyére nyomtuk a rugalmas anyagú 3 rögzítőelemet, másrészt betoltuk a 7 csővéget is. Ez csak akkor lehetséges, ha a 2 anya legfeljebb kismértékben van még kihajtva úgy, hogy a 3 rögzítőelem 3a kúprésze lazán el tud helyezkedni az 5 üregben, a 4 fogazás hozzásimul a csőhöz. A 6 O-gyűrű már belapult a horonyba. A 3 rögzítőelem 3c karimája és a 2 anya között még hézag maradt. Az összekötendő cső rögzítését, illetőleg a tokrész rögzítő helyzetét mutatja a 3. ábra. A 2. ábrához képest abban mutat eltérést, hogy a 2 anyát kézzel kihajtottuk annyira, hogy a 3 rögzítőelemnek 3c karimájára nyomást gyakorolva a 3a kúprész hozzászorul az 1 ház 5 üregének kúpfelületéhez, ugyanakkor a 4 fogazás erősen megfogja a 7 csövet. Mivel a 3 rögzítőelem anyaga — legalább a 4 fogazás környezetében - keményebb a 7 cső anyagánál, a 4 fogazás rendszerint kissé be is nyomul a 7 cső felületébe és ez még 2
