178062. lajstromszámú szabadalom • Halgazdasági halkiemelő berendezés
3 178062 4 Ha a berendezés szállítható egységgé van kiképezve, arra is alkalmas, hogy több tóegyflfept egymás után kiszolgálhasson. A következőkben a találmányt a berendezés egy példaképpeni kiviteli alakjával kapcsolatosan a mellékelt rajzokra való hivatkozással részletesebben is megmagyarázunk. Az ábrák közül az 1. ábra a berendezés zsilipkamráját alapütemében, a 2., 3. és 4. ábra további működési ütemében, mind a négy esetben hosszmetszetben ábrázolja. Az 1. ábrán látható alaphelyzetű berendezés az 1 pitvarral csatlakozik pl. a halágy legmélyebb szintjéhez. A 2 bemenőnyílás nyitására vagy elzárására szolgál a 3 zárótestű elülső tolózár. A 2 bemenőnyíláshoz csatlakozik az esetünkben körkeresztmetszetű 4 munkakamra, amit az 5 nyílásokkal áttört 6 fal által elválasztott 7 övezőtér vesz körül. A 4 munkakamra a 8 kivezetőnyílást nyitó-záró 9 zárótestű hátsó tolózárban végződik, folytatásában van a 10 felszálló-vezeték, amely a magasabb szinten levő, nem ábrázolt munkahelyhez pl. válogatóasztalhoz vezet. A berendezéshez tartozik a munkakamrába torkolló, 11 szeleppel ellátott 12 nyomóvezeték és a 7 övezőtérből kiágazó, 13 szeleppel ellátott 14 szívóvezeték is. Az ábrán nem ábrázolt, a 4 munkakamra űrtartalmának megfelelő löketterű dugattyús szivattyú a 14 szívóvezetéken és a 7 övezőtéren át megszíyja a vizet a 4 munkakamrából, a 12 nyomóvezetéken át pedig vizet nyom bele. A berendezés működését az 1—4. ábrákkal kapcsolatosan ismertetjük. Az 1. ábra a berendezést az alaphelyzetében, a működés első ütemében mutatta be. A 2. ábrán a második ütem állapotát látjuk: a 9 zárótestű hátsó tolózár és a 11 szelep zárva, a 3 zárótestű elülső tolózár és a 13 szelep nyitva van, ugyanekkor a szivattyú dugattyúja befelé mozogva megszíyja a vizet az 5 nyílásokon, a 6 övező és a 14 szívóvezetéken át a 4 munkakamráből. A kiszívott víz pótlására a nyitott 2 nyíláson át a halágyból beáramlik a halakkal telített víz. Az ütem befejezése után a 3. ábrán ábrázolt 3. ütemben a berendezés ismét az 1. ábrán bemutatott helyzetét veszi fel, de most a 4 munkakamra már telítve van halakkal. A 3. ütemet a 4. ábrán ábrázolt helyzetű negyedik ütem követi, amelyben a 3 zárótestű elülső tolózár és a 13 szelep van zárva és a 9 zárótestű hátsó tolózár és a 11 szelep nyitva, most a szivattyú dugattyúja kifelé mozogva a 12 nyomóvezetéken át kinyomja a nyitott 8 nyíláson át a 10 felszállóvezetékbe a 4 munkatérben levő, halakkal telt vizet. Mivel a szivattyú löketterét azonosra választottuk a munkatér űrtartalmával, ez a víz a teljes halakkal töltött vizet kiszorítja és vele együtt távoznak a halak is, amelyekből legfeljebb egy kisebb rész maradhat a 4 munkakamrában. Ezután a leírt négy ütem újra kezdődik és mindaddig ismétlődhetik, amíg a halágy valamennyi hátát a 10 felszállóvezetéken át a kívánt felsőbb szintre emeltük és ott megfelelő vezetéken át pl. a válogatóasztalra juttattuk. A 10 felszállóvezetékben szakaszos felfelé áramlás alakul ki, amely a vezeték átmérőjétől és a legyőzni kívánt szintkülönbségtől függő számú szakaszban éri el a felső szintet. A halak ily módon a vízzel együtt utaznak fel az alsó szintről a felsőre, természetes közegükben, minden sérülés nélkül. Az 5 nyílásokkal áttört 6 fal megakadályozza őket abban, hogy a 14 szívóvezetékbe jussanak, a 7 övező tér a 14 szívó vezetékbe kerülő vízáramot amúgy is annyira megosztva veszi át a 4 munkakamrából, hogy az S nyílások szívóhatása minimális. Ahol a 14 szívóvezeték szívóhatása jobban érvényesülne, abban a környezetben hiányoznak az 5 nyílások. Az egyes ütemek között a tolózárak zárótesteinek mozgását úgy kell vezérelni, hogy a 3, illetve 9 zárótest meginduljon még a szivattyú dugattyújának a holtponthoz érése előtt, a zárása befejeződjék a holtpontra éréskor és ekkor nyisson a 13, illetve 11 szelep. A tolózárak záróteste mozgás közben érintheti a halak egyikét-másikát. A halakat ez az érintés a függőleges zárótest-mozgás esetén nem téríti ki útjából, csak meglegyinti és általában minden sérülés nélkül tovább haladhat. Ennek a sérülésnek a veszélyét tovább csökkenti, ha a zárótest éle rugalmas anyagból készül. Ha pedig történetesen olyan helyzet is előállna, hogy egy hal pontosan a zárótest és az érmtkezőfelület közé kerül, akkor — ha ezek rugalmas anyagból készülnek — a halat nem nyomják agyon, hanem csak körülveszik. Dugattyús szivattyúk alkalmazása esetén az egyes ütemek meglehetősen gyorsan pl. negyed-félpercenként váltogathatják egymást, s így a halak magasabb szintre futtatása meglehetősen gyorsan, tehát nagy teljesítménnyel történhetik. Az egész berendezést pl. műanyag falakkal viszonylag kis súllyal és megfelelően pl. 2—3 m hosszal és 60—80 cm átmérővel méretezve hordozható kivitelben is el lehet készíteni, ami különösen előnyös a több tóegységet magában foglaló központi halággyal nem rendelkező halgazdaságok kiszolgálására. Szabadalmi igénypontok: 1. Halgazdasági halkiemelő berendezés, azzal jellemezve, hogy a választott alvízhez pl. a halágy vagy lecsapoló csatorna legmélyebb szintjéhez csatlakoztatott elülső és hátsó zárószeikezet pl. tolózár (2, 15 és 9, 16) által közrevett munkakamrája (4), a munkakamrát körülvevő övező tere (7), a munkakamrába torkolló nyomóvezetéke (12), az övező térből kiágazó szívóvezetéke (14), ezekhez tartozó szivattyúja, a hátsó zárószeikezethez csatlakoztatott felszállócsöve (10) van, mimellett a munkakamra és az övező tér közötti fal (6) a szívóvezeték (14) környezetét kivéve kisebb vagy nagyobb részben nyílásokkal (5) pl. perforációval van ellátva. 2. Az 1. igénypontban meghatározott berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy zárószerkezetei függőleges irányban mozgatott zárótestű (3,9) tolózárak. 3. A 2. igénypontban meghatározott berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tolózárak 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
