178062. lajstromszámú szabadalom • Halgazdasági halkiemelő berendezés

3 178062 4 Ha a berendezés szállítható egységgé van kiké­pezve, arra is alkalmas, hogy több tóegyflfept egy­más után kiszolgálhasson. A következőkben a találmányt a berendezés egy példaképpeni kiviteli alakjával kapcsolatosan a mel­lékelt rajzokra való hivatkozással részletesebben is megmagyarázunk. Az ábrák közül az 1. ábra a berendezés zsilipkamráját alapütemé­ben, a 2., 3. és 4. ábra további működési ütemében, mind a négy esetben hosszmetszetben ábrázolja. Az 1. ábrán látható alaphelyzetű berendezés az 1 pitvarral csatlakozik pl. a halágy legmélyebb szintjé­hez. A 2 bemenőnyílás nyitására vagy elzárására szolgál a 3 zárótestű elülső tolózár. A 2 bemenőnyí­láshoz csatlakozik az esetünkben körkeresztmetszetű 4 munkakamra, amit az 5 nyílásokkal áttört 6 fal által elválasztott 7 övezőtér vesz körül. A 4 munka­kamra a 8 kivezetőnyílást nyitó-záró 9 zárótestű hátsó tolózárban végződik, folytatásában van a 10 felszálló-vezeték, amely a magasabb szinten levő, nem ábrázolt munkahelyhez pl. válogatóasztalhoz vezet. A berendezéshez tartozik a munkakamrába torkolló, 11 szeleppel ellátott 12 nyomóvezeték és a 7 övezőtérből kiágazó, 13 szeleppel ellátott 14 szívóvezeték is. Az ábrán nem ábrázolt, a 4 munka­kamra űrtartalmának megfelelő löketterű dugattyús szivattyú a 14 szívóvezetéken és a 7 övezőtéren át megszíyja a vizet a 4 munkakamrából, a 12 nyomó­­vezetéken át pedig vizet nyom bele. A berendezés működését az 1—4. ábrákkal kap­csolatosan ismertetjük. Az 1. ábra a berendezést az alaphelyzetében, a működés első ütemében mutatta be. A 2. ábrán a második ütem állapotát látjuk: a 9 zárótestű hátsó tolózár és a 11 szelep zárva, a 3 zárótestű elülső tolózár és a 13 szelep nyitva van, ugyanekkor a szivattyú dugattyúja befelé mozogva megszíyja a vi­zet az 5 nyílásokon, a 6 övező és a 14 szívóveze­téken át a 4 munkakamráből. A kiszívott víz pótlására a nyitott 2 nyíláson át a halágyból be­­áramlik a halakkal telített víz. Az ütem befejezése után a 3. ábrán ábrázolt 3. ütemben a berendezés ismét az 1. ábrán bemutatott helyzetét veszi fel, de most a 4 munkakamra már telítve van halakkal. A 3. ütemet a 4. ábrán ábrázolt helyzetű negyedik ütem követi, amelyben a 3 zárótestű elülső tolózár és a 13 szelep van zárva és a 9 zárótestű hátsó tolózár és a 11 szelep nyitva, most a szivattyú dugattyúja kifelé mozogva a 12 nyomóvezetéken át kinyomja a nyitott 8 nyíláson át a 10 felszállóve­zetékbe a 4 munkatérben levő, halakkal telt vizet. Mivel a szivattyú löketterét azonosra választottuk a munkatér űrtartalmával, ez a víz a teljes halakkal töltött vizet kiszorítja és vele együtt távoznak a halak is, amelyekből legfeljebb egy kisebb rész ma­radhat a 4 munkakamrában. Ezután a leírt négy ütem újra kezdődik és mindaddig ismétlődhetik, amíg a halágy valamennyi hátát a 10 felszállóveze­téken át a kívánt felsőbb szintre emeltük és ott megfelelő vezetéken át pl. a válogatóasztalra juttat­tuk. A 10 felszállóvezetékben szakaszos felfelé áram­lás alakul ki, amely a vezeték átmérőjétől és a le­győzni kívánt szintkülönbségtől függő számú sza­kaszban éri el a felső szintet. A halak ily módon a vízzel együtt utaznak fel az alsó szintről a felsőre, természetes közegükben, minden sérülés nélkül. Az 5 nyílásokkal áttört 6 fal megakadályozza őket abban, hogy a 14 szívóve­zetékbe jussanak, a 7 övező tér a 14 szívó vezetékbe kerülő vízáramot amúgy is annyira megosztva veszi át a 4 munkakamrából, hogy az S nyílások szívó­hatása minimális. Ahol a 14 szívóvezeték szívóhatása jobban érvényesülne, abban a környezetben hiányoz­nak az 5 nyílások. Az egyes ütemek között a tolózárak zárótestei­nek mozgását úgy kell vezérelni, hogy a 3, illetve 9 zárótest meginduljon még a szivattyú dugattyújának a holtponthoz érése előtt, a zárása befejeződjék a holtpontra éréskor és ekkor nyisson a 13, illetve 11 szelep. A tolózárak záróteste mozgás közben érintheti a halak egyikét-másikát. A halakat ez az érintés a függőleges zárótest-mozgás esetén nem téríti ki útjából, csak meglegyinti és általában minden sérülés nélkül tovább haladhat. Ennek a sérülésnek a veszé­lyét tovább csökkenti, ha a zárótest éle rugalmas anyagból készül. Ha pedig történetesen olyan hely­zet is előállna, hogy egy hal pontosan a zárótest és az érmtkezőfelület közé kerül, akkor — ha ezek rugalmas anyagból készülnek — a halat nem nyom­ják agyon, hanem csak körülveszik. Dugattyús szivattyúk alkalmazása esetén az egyes ütemek meglehetősen gyorsan pl. negyed-félpercen­­ként váltogathatják egymást, s így a halak magasabb szintre futtatása meglehetősen gyorsan, tehát nagy teljesítménnyel történhetik. Az egész berendezést pl. műanyag falakkal vi­szonylag kis súllyal és megfelelően pl. 2—3 m hosszal és 60—80 cm átmérővel méretezve hordoz­ható kivitelben is el lehet készíteni, ami különösen előnyös a több tóegységet magában foglaló központi halággyal nem rendelkező halgazdaságok kiszolgá­lására. Szabadalmi igénypontok: 1. Halgazdasági halkiemelő berendezés, azzal jel­lemezve, hogy a választott alvízhez pl. a halágy vagy lecsapoló csatorna legmélyebb szintjéhez csatlakoz­tatott elülső és hátsó zárószeikezet pl. tolózár (2, 15 és 9, 16) által közrevett munkakamrája (4), a munkakamrát körülvevő övező tere (7), a munka­­kamrába torkolló nyomóvezetéke (12), az övező térből kiágazó szívóvezetéke (14), ezekhez tartozó szivattyúja, a hátsó zárószeikezethez csatlakoztatott felszállócsöve (10) van, mimellett a munkakamra és az övező tér közötti fal (6) a szívóvezeték (14) környezetét kivéve kisebb vagy nagyobb részben nyílásokkal (5) pl. perforációval van ellátva. 2. Az 1. igénypontban meghatározott berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy zárószerkezetei függőleges irányban mozgatott zárótestű (3,9) toló­zárak. 3. A 2. igénypontban meghatározott berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tolózárak 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom