178048. lajstromszámú szabadalom • Eljárás enzimszegény lisztek javítására

11 178048 12 2% lisztjavítószer adagolásával. Ezenkívül elvégeztük - kontrollként - a lisztjavítószer alkalmazása nélküli sütéseket is. Az eredményeket a 3. és 4. táblázatban tüntettük fel. Az 1976-os száraz esztendőben a nagyadagú műtrágyával (700kg/ha 5 és 500 kg/ha NPK műtrágya hatóanyagban) ter­mesztett és átlagosan 60%-ra kiőrölt búzafajták esetében a lisztjavítószer kenyértérfogat-növelő ha­tása kitűnőnek bizonyult. Az adatokból látható, hogy a lisztjavítószer a kenyér minőségét az egyik 10 kísérletben azonos, a másik kísérletben pedig na­gyobb mértékben javította, mint az NSZK-ban elő­állított és forgalomba hozott Meister Grass. 3. Megvizsgáltuk a lisztjavítószer adagolás hatá- 15 sát a farinográfos vizsgálat szerint „A” minősítésű, de enzimszegény külföldi búzafajták lisztjéből készített kenyér térfogatára. A kísérleti eredmé­nyeket az 5. táblázatban tüntettük fel. A táblázat adatai szerint az enzimszegény lisztek 20 fajtára jellemző sütőipari értéke lisztjavít ószer ada­golásával sokkal jobban megítélhető, mint lisztjaví­tószer adagolása nélkül. A minőségjavulás mértéke fajtánként igen különböző. A lisztjavítószer adago­lásának hatása több esetben független volt az esési 25 szám értékétől. 4. A lisztjavítószer adagolás hatását műtrá­­gyázási kísérletekben is megvizsgáltuk. 1976-ban a száraz időjárás és a növekvő műtrágyaadagok hatására a megváltozott enzimaktivitású fajták lisztjéből sütött kísérleti kenyerek térfogata fo­kozatosan kisebb lett. A kísérletek során a ke­nyértérfogat növekedését vizsgáltuk 15 fajta átla­gában, 2%-os lisztjavítószer adagolás hatására. Az eredményeket az 1. ábrán tüntettük fel: az x ten­gelyen az egyes kezelések sorszámát, az y tenge­lyen pedig az átlagos kenyértérfogatot tüntettük fel. A szaggatott vonal a lisztjavítószer nélküli, a folytonos vonal pedig a lisztjavítószert is tartal­mazó kenyérre vonatkozik. A 2%-os lisztjavítószer adagolás hatására a műtrágyával nem kezelt kont­roliból (1. kezelés) sütött kenyér térfogata 13,2%-kal, a kisebb adag műtrágyával (300 kg/ha nitrogén-foszfor-káliműtrágya, 2. kezelés) kezelt búzák lisztjéből sütött kenyér térfogata 29,7%-kal, a nagy adag műtrágyával (600 kg/ha nitrogén-fosz­for-káliműtrágya, 3. kezelés) kezelt búzák lisztjéből sütött kenyér térfogata pedig 37,9%-kal növeke­dett. Ezekből az adatokból világosan látható, hogy minél nagyobb volt a műtrágyázás következtében kialakult distressz hatás, annál jobban érvényesült az enzimekben gazdag lisztjavítószer feloldó hatása. 6. táblázat Őszi búzafaiták kenyérminőségének változása a 2% „lisztjavítószer” adagolás hatására, és az esési szám Martonvásár, 1978—1976 1978 1976 Sor- Fajták szám megnevezése esési szám kenyér­térfogat növekedés % bélzet­­minős ég­javul ás % esési szám kenyér­térfogat növekedés % bélzet­­min ős ég ­javulás % 1. Mironovszkaja 808 244 105,8 35,1 353 108,6 29,1 2. Mártónvásári 5 254 101,3 0 350 131,4 40,7 3. Bánkúti 1201 312 129,9 33,1 420 190,3 56,7 4. Mártó nvásári 4 274 0 0 290 113,9 33,9 5. Martonvásári 2 279 103,0 5,5 403 148,1 48,6 6. Martonvásári 3 296 0 13,5 390 152,2 53,7 7. Mir. Jub. 50 324 116,7 20,0 335 113,5 26,3 8. Fertődi 293 350 139,0 30,0 420 147,6 45,6 9. Partizanka 294 0 4,5 — —-10. Martonvásári 6 265 110,8 22,0 320 135,7 47,0 11. Bezosztaja 1 278 119,8 31,4 360 106,6 19,2 12. GK Fertődi 2 196 124,7 35,1 423 132,8 35,7 13. Kompolti 1 234 107,7 5,5 310 123,8 35,9 14. Rannaja 12 194 111,2 12,2 335 146,2 36,6 15. Martonvásári 1 272 180,5 50,8 390 125,0 30,6 16. Kavkaz 224 114,6 30,9 316 107,8 19,6 17. NS Rana 2 284 108,1 1,2 —-42,0 18. Száva 273 111,8 12,0 300 140,6 19. GK 3 291 140,3 29,0 355 148,3 40,5 20. NS Rana 1 271 111,6 14,6 —­— 21. Libellula 276 125,0 20,0 335 151,5 51,3 Átlag 270 102,9 19,4 355 134,6 38,5 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom