178048. lajstromszámú szabadalom • Eljárás enzimszegény lisztek javítására

178048 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALAT! TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1979. III. 06. (MA—3118) Nemzetközi osztályozás: A 21 D 2/38 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. VII. 28. Megjelent: 1982. XII. 31. Feltaláló: Szabadalmas: Dr. Pollhamer Ernőné mérnök, Martonvásár MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár Eljárás enzimszegény lisztek javítására 1 A találmány tárgya eljárás az enzimszegény búzafajták lisztjének javítására előzetes áztatás után csíráztatott gabona nedvességtartalmának beállítá­sával, a csíráztatott gabona megőrlésével, és az így nyert terméknek a javítani kívánt enzimszegény 5 liszthez adagolásával, oly módon, hogy nagy enzim­aktivitású Kavkáz búzát előzetes áztatás után csíráztatunk, a csíráztatott búza nedvességtartalmát átlagosan 14%-ra beállítjuk, majd csírájával együtt megőröljük, az így nyert lisztjavítóanyagból 10 1-10%-ot adunk a javítani kívánt liszthez. Az utóbbi években a búza szemtermése, az új, nagy termőképességű fajták termesztésére való áttérés, részben pedig az újabb agrotechnikai módszerek alkalmazása következtében megnőtt. A 15 nagy termésátlagok elérése érdekében alkalmazott egyes agrotechnikai módszerek azonban a búza minőségét kedvezőtlenül is befolyásolhatják. A leg­nagyobb változásokat a búza minőségében a műtrágyázás okozza. A hetvenes évektől kezdve, a 20 felhasznált műtrágya mennyisége az egész ország­ban ugrásszerűen megnövekedett. Az agrotechnikai kísérletekben pedig nagyobb műtrágyaadagokat is alkalmaztak a termés növelése érdekében. Ezen kísérletekben a nagyadagú műtrágyázás és a hetve- 25 nes évek száraz időjárásának együttes hatására a búza „distressz” hatások alatt fejlődött (Selye, 1976. Akadémiai Kiadó, Budapest). A környezeti tényezők együttes hatására (inten­zív agrotechnika, száraz nyári időjárás, különböző 30 talajtípusok) megváltozik a búzafajták lisztjének enzimaktivitása. A megváltozás mértékét azonban egyes búzafajták örökletes tulajdonságai is lényege­sen módosíthatják. Tekintettel arra, hogy a műtrágyafelhasználás a tervek szerint a jövőben még tovább növekedhet, ezért hasonló jellegű mi­nőségi megváltozásokra, főleg a száraz esztendők­ben, számítani lehet. Néhány évvel ezelőtt az esési számok nagysága - mely a lisztek enzímaktivítására, amilolitikus állapotára ad felvilágosítást - jól jelezte a lisztek megváltozott enzimaktivitását. Az utóbbi években azonban az esési szám adatok nem minden esetben nyújtanak megfelelő felvilágosítást a lisztek enzima­­tikus voltáról. Ezért adalékanyagok nélkül, a szab­ványban leírt standard módszer szerint sütött próbacipók minőségi értékeiből több esetben bizto­sabban következtethetünk a lisztek megváltozott enzimaktivitására. A lisztek enzimaktivitásának javítására külön­böző adalékanyagok felhasználása ismert. Álta­lánosan elterjedt adalékanyag az árpamaláta. A maláta készítése folyamán az árpáról a csírákat eltávolítják és csírátlanított anyag kerül feldolgo­zásra (Holló: Élelmezési iparok, 1952). A sütő­iparban a nagy enzimaktivitású DK árpamaláta használatos. Ez a maláta azonban sötétebb színű és a kenyérbélzet színét károsan befolyásolhatja, A kenyértészta egyenletesebb fejlődése érdeké­ben több országban nagyobb mennyiségű cukrot 178048

Next

/
Oldalképek
Tartalom