178041. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ömlesztett anyagok tartályból való kirakodásához
5 178041 6 amelynek palástja széttartó bordákból van összeállítva. A szívófej bemeneti nyílása mélyebben van, mint a fellazító szerkezet, az aerátor pedig a fellazító szerkezetre a szívófej alatt felerősített, kilépő nyílásokkal ellátott csőgyűrű, amelynek ki- 5 lépő nyílásai a szívófej felé irányulnak. A csőgyűrűként kiképzett aerátor a fellazító szerkezetre szerelt sűrített levegős vibrátoron keresztül a nyomóvezetékhez van csatlakoztatva. 10 A fellazító szerkezet szívófejet körülvevő elrendezése és széttartó bordákból összeállított, csonkakúp alakú kiképzése a fellazított anyagnak a szívófej bemeneti nyílásához történő szimmetrikus hozzávezetését, a gyűrű alakú aerátor szívófej alatti 15 elhelyezése, valamint az aerátor kimenő nyílásainak a levegőáramot a szívófej bemeneti nyílása felé terelő betájolása pedig az anyagnak a felvevő tartományban történő egyenletes átszellőztetését biztosítja, miközben a fellazító levegő teljes mennyisége 20 a felvevő tartományba jut. Mindezek kívül a fellazító szerkezet és az aerátor találmány szeiinti kialakítása megkönnyíti a szívófej belemerülését az anyagtömegbe. A javasolt szerkezeti kialakítás egyszerű és üzembiztos, 25 különösen a fellazító szerkezetet működtető sűrített levegős vibrátor alkalmazása következtében. A berendezéssel azáltal is energiamegtakarítást érünk el, hogy a fellazító levegőáramként a sűrített levegős vibrátorból távozó levegőt használjuk fel. 30 A találmány szerinti berendezés egyik kiviteli alakjánál a találmány értelmében a fellazító szerkezet a szívófejhez viszonyítva érintőleges irányban rugalmasan van a szívófejre felerősítve. 35 A fellazító szerkezet ily módon történő felerősítése lehetővé teszi a vibráció tengely- és sugárirányú, nem kívánatos összetevőinek kiküszöbölését. Célszerű az aerátor kilépő nyílásait egymástól 43 egyenlő távolságokban kialakítani és úgy tájolni, hogy ezen nyílások középvonalai a szívófej geometriai hossztengelyén messék egymást. Ezáltal biztosítható az anyagnak a szívófej hossztengelyéhez viszonyított szimmetrikus átszeliőztetése. 45 A találmányt részletesebben rajz alapján ismertetjük, amely a találmány szerinti berendezés példakénti kiviteli alakját tünteti fel. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti berendezés vázlatos 50 nézetét tünteti fel, a 2. ábra az 1. ábrán feltüntetett berendezés szívófejét mutatja a fellazító szerkezettel és az aerátorral, az előzőnél nagyobb léptékben, a 3. ábrán a 2. ábrán feltüntetett szerkezet felül- 55 nézete látható. ömlesztett anyagok tartályokból történő kirakását a találmány értelmében az alábbiak szerint foganatosítjuk. 60 A felvevő szervet, amely az ömlesztett anyagok kirakását szolgáló berendezés állandóan vákuum alatt álló szívóvezetékéhez van csatlakoztatva, például egy ömlesztett anyaggal megrakott hajótérbe eresztjük le. A felvevő szervet érintke- 53 zésbe hozzuk az anyaggal és belesüllyesztjük az anyagtömegbe. Eközben az anyagot a felvevő szerv bemeneti nyílása előtt, vagyis a felvevő tartományban vibráció révén vízszintes síkban fellazítjuk, egyúttal átszellőztetjük. Az impulzusszerű fellazító levegőáramot úgy irányítjuk a felvevő szerv bemeneti nyílása felé, hogy az egyes levegősugarak a felvevő szerv geometriai hossztengelyén messék egymást. A levegőadagolás frekvenciáját szinkronizáljuk az anyag vibrációs frekvenciájával és a kirakandó anyag fajtájának függvényében 2 és 60 Hz közötti tartományban állítjuk be. A por alakú cement esetében például 8 Hz a legmegfelelőbb vibrációs frekvencia. A 2 Hz alatti vibráció ugyanis nem biztosítja az anyag megfelelő fellazítását, a 60 Hz feletti vibráció viszont az anyag összetömörüléséhez vezethet. A vibráció és az anyagot érő impulzusszerű levegőáram összhatásaként a felvevő tartományban az ömlesztett anyag stabil, kvázifolyékony zónája alakul ki, vagyis fellazított és levegővel telítődött anyagé, amely a felvevő szerv helyzetváltoztatásának megfelelően, azzal együtt mozog. Az anyag kvázifolyósodása igen intenzív, mivel az anyagtömeg tehetetlensége következtében a vibrációs frekvenciával szinkronban elmozdul a fellazító levegőáram sugaraihoz viszonyítva, ezáltal minden egyes levegősugár lényegesen nagyobb anyagfelületre hat, mint amekkora a saját keresztmetszete. Azonkívül ily módon megszűnnek azok a csatornák, amiket a levegősugarak az anyagtömegben kivájnak és az összetapadt anyag, amely a levegősugarak közötti terekben helyezkedik el, szintén fellazul. Ily módon tehát az átszellőztetés még hatékonyabb. A levegőcsatornák képződésének kiküszöbölését elősegíti az impulzusszerű levegőadagolás is, és a sugarak közötti összetapadt anyag fellazítása és átszellőztetése különösen aktívan megy végbe, ha az anyagot érő impulzusszerű átszellőztetés léglöketeinek frekvenciája a vibráció által keltett löketek frekvenciájával szinkronban van, amikor is ezen löketek erőhatásai összeadódnak. A fellazított és átszellőztetett anyagot a. felvevő tartományban a felvevő szerv felszívja és levegőáram segítségével továbbítja. Az anyagfelvételt megkönnyíti, hogy az anyag azon része, amelyre a fellazító levegő impulzusszerű árama közvetlenül hat, a felvevő szerv bemeneti nyílásának irányába mozog. Az ömlesztett anyagok kirakására szolgáló berendezésnek 1 szívófeje van, amely hajlékony 2 tömlőn keresztül 3 anyagtovábbító berendezéssel van összekötve. Az 1 szívófejre 4 fellazító szerkezet van felerősítve, erre pedig sűrített levegős 5 vibrátor van oly módon felszerelve, hogy a vibráció iránya, s ezzel együtt a 4 fellazító szerkezeté is az 1 szívófejhez viszonyítva érintőleges legyen. Az 3 szívófej alatt 6 aerátor van elrendezve, amely a 4 fellazító szerkezetre van felerősítve. Az 1 szívófejet elektromos emelő tartja. De az 1 szívófej mozgatásához tetszés szerinti emelőszerkezet is alkalmazható. 3
