178035. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sósavas vagy fluorsavas savkeverékekben alkalmazható inhibítorok előállítására
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI 178035 LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: „ . , , C 23 F 11/14 Bejelentés napja: 1978. XI. 13. (KO-2957) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. VII. 28. Megjelent: 1982. XI. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Papp László okleveles vegyész 30%, Ádám Joachimné technikus 22%, Szolnok, Bényi Győző okleveles vegyészmérnök 16%, Budapest, Sántha László okleveles vegyészmérnök 16%, Toman László okleveles vegyészmérnök 16%, Szeged Magyar Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézet, Százhalombatta (50%), Budalakk Festék- és Műgyantagyár, Budapest (50%) Eljárás sósavas és fluorsavas savkeverékekben alkalmazható inhibitorok előállítására 1 A találmány tárgya eljárás elsősorban tömény sósavas és fluorsavas savkeverékekben alkalmazható inhibitorok előállítására. 5—30 súly% ásványi savat tartalmazó vizes oldatokban hatásos szerves inhibitorok alkalmazása világszerte elterjedt. Ezeket a szerves inhibitorokat a felhasználást megelőzően a savas oldatban feloldják. Az inhibiált savas folyadékok több területen használhatók fel. így leggyakrabban például kazánsavazásoknál, a kohászati anyagok revétlenítésénél és az olajbányászat területén a mélyen fekvő kőzetrétegek savazásánál. A cél minden esetben az, hogy a fémes szerkezeti anyagok, célszerszámok lehetséges maximális védelmét biztosítsák a savas oldatokkal szemben, míg például a kazánkő, a reve, a fémoxidok vagy a kőzetanyagok savas oldódása gátlás nélkül menjen végbe. Legfeljebb 50-60 *C-on végzett savazásokhoz (ahol a savkoncentráció 5—30%) számos szervetlen és szerves — főként egykomponensű — inhibiáló hatású vegyidet vált ismertté. így például bikromátok, szerves foszfor-, arzén-, szelén- és kénvegyületek, aldehidek, karbonsavamidok, aminok és származékaik vagy heterogyűrűs vegyületek [Riggs, O. L.: Corrosion Inhibitors, 1973, 7—27, Armand, Hurd és Hackerman: J. Electrochem. Soc., 112, 2 (1965), Aramaki és Hackerman: J. Electrochem. Soc., 116, 5 (1965) és Hoar, T. P.: J. Applied 2 Chem., 3, 11, (1953)] kerültek savas inhibitorként felhasználásra. A növekvő technológiai hőmérséklet olyan új, bonyolultabb összetételű, magas hőmérsékleten is 5 hatékony szerves vegyületek kifejlesztését tette szükségessé, amelyek 5—30%-os ásványi savas közegben 150 °C fölött is alkalmazhatók. E vegyületek inhibiáló hatásuk mellett önmagukban is hőtűrőek, vegyi hatásokkal szemben ellenállóak. 10 Néhány heterociklusos vegyidet nagy mólsúlyú származékának alkalmazása különösen nagy előrelépést jelentett ezen a területen. így a kinolin, az imidazol és a benzimidazol nagy mólsúlyú származékai különösen előnyösek [C. C. Nathen: Corro- 15 sión Inhibitors, 27, 3 (1973) és a 3 779 935 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás]. A technika állása szerint ismert leghatásosabb inhibitorok az olajbányászatban alkalmazott hőtűrő, savas inhibitorok, hiszen más iparág nem igényel 20 200 °C t meghaladó alkalmazást tömény ásványi savas közegben. Az olajbányászatban 60—250 °C között a különböző hőmérsékletű kőzetrétegeket 1 -5 órán át savazzák a nagyobb szénhidrogén hozam elérése 25 érdekében. A nyomás 150—700 bar a mélységtől függően a savazandó rétegekben. A szerves inhibitorok alkalmazásával a savas korrózió elleni védelmet 90% fölött kell tartani a savazás ideje alatt, hogy a termelőcső törése, lesza- 30 kadása megakadályozható legyen. Az olajbányászat 178035
