178034. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kőoljtárolókban uralkodó rétegviszonyok mellett folyadékban oldott gázok diffúziós tényezőinek mérésére

5 178034 6 csatomaszerű kiképzéssel vannak ellátva. A Cb kon­centrációjú folyadékot a 7 dugattyús szivattyú, míg a c8 koncentrációjú folyadékot egy további 6 dugattyús szivattyú keringteti. A 6 és 7 dugattyús szivattyúk kéthatásúak és úgy vannak kialakítva, hogy az egyidejűleg beszívott, illetve kipréselt flu­­idumok térfogata azonos. A 6 dugattyús szivattyú körébe magas nyomású 5 mintavevők vannak beik­tatva a diffúziós transzport méréséhez szükséges folyadékminták vétele céljából. A dugattyús rendszerű 5 mintavevők szeleprend­szere célszerűen úgy van kialakítva, hogy azok automatikusan átkapcsolhatok. A mérőrendszer alapnyomását egy termosztált 13 légtér biztosítja. Ezt az alapnyomást, - rétegnyomást, - a 13 légtérben lévő levegő nyomása határozza meg. A 13 légteret 12 henger veszi körül, amelyben 11 dugattyú mozog, továbbá 10 membrán van elren­dezve, amely a nyomást a 2 mérőmag végeihez közvetíti. Ily módon biztosítható az, hogy a 2 mérőmag végein a tömegtranszport jelenségeket be­folyásoló Ap nyomáskülönbség nem lép fel. A 13 légtérhez 9 nyomásmérők csatlakoznak, amelyekkel a rendszer nyomását lehet ellenőrizni. A 9 nyomásmérő vezetékének leágazásába 8 diffe­renciál nyomásmérő van kötve, amely a 2 mérő­mag két végén az esetleges nyomáskülönbség mérésére szolgál. Ennek abban az esetben van jelentősége, ha az áramoltatás a 2 mérőmagon keresztül történik. (Pl. a longitudinális diszperzió mérésénél). A berendezést olyan önmagában ismert szelep- és tartályrendszer egészíti ki, amely lehetővé teszi a szükséges műveletek vagy manipulációk elvégzését A berendezéshez a folyadékoknak gázokkal való telítését végző PVT, illetve keverőegység is tarto­zik, amely ugyancsak ismert, ezért annak leírására nem térünk ki. A fenti kiviteli példának megfelelő berendezés segítségével folyadékban oldott gázok effektiv dif­fúziós tényezőjének mérését az alább ismertetettek szerint hajtjuk végre. Az 1 magbefogóba helyezzük a 3 köpenybe illesztett 2 mérőmagot, amelyet célszerűen előze­tesen azzal a folyadékfázissal telítünk, amelyben az oldott gáz diffúzióját mérni kívánjuk. A 2 mérőmag kőolajtárolóból származó hengeres kőzet­minta, vagy kapilláris csőnyálábokat magában fog­laló mesterséges mag lehet, attól függően, hogy effektiv (tárolókőzetbeli), vagy molekuláris (kapillá­ris) diffúziós tényezőt kívánunk mérni. Ezt követően a megfelelő szeleprendszer segítsé­gével a kettős hatású 7 dugattyús szivattyú felső részét, — annak alsó holtponti helyzetében, — va­lamint a 10 membrán fölötti teret és a^ kettőt összekötő vezetékrendszert Cb koncentrációjú folya­dékkal (pl. C02-val telített olajjal vagy vízzel), míg a 10 membrán alatti részt, a 2 mérőmagot, vala­mint a 6 dugattyús szivattyú ellentétes oldali hen­gerterét a 6 dugattyús szivattyú másik holtponti helyzetében ca koncentrációjú folyadékkal (pl- olaj­jal vagy vízzel, illetve oldott C02-t tartalmazó olajjal vagy vízzel töltjük fel, amikor is célszerűen Cb > Cg. A rendszer alapnyomását a termosztált, zárt 13 légtér levegőjének nyomásával biztosítjuk a 11 dugattyú közvetítésével. A mérés megkezdésekor a 6 és 7 dugattyús szivattyúkat elindítjuk és a 2 mérőmag 14 zárólap­jain Cb illetve ca koncentrációjú közegeket olyan sebességgel cirkuláltatjuk, hogy a diffúziós tömeg­transzport következtében kialakuló Ac koncent­ráció változások mérhetők legyenek, de a mérés pontosságát a megengedett hibahatáron túlmenően ne befolyásolják. A 2 mérőmagon átdiffundált anyag mennyiségét úgy méljük meg, hogy az 5 mintavevőkben összegyűjtjük az előre meghatározott térfogatú ca + Aq koncentrációjú mintákat, majd ezeket analizáljuk. A mérési adatokból a diffúzió a FICK-féle dif­fúziós differenciál-egyenletnek megfelelő határfelté­telek melletti megoldása alapján meghatározható a fentebb ismertetett módon. A mérés során fontos feltétel, hogy a 2 mérőmag végein ne lépjen fel nyomáskülönbség, ami a folyadékfázist mozgásba hozza, mert így a mérést a konvekció meghamisítaná. Ennek elkerülé­se céljából, valamint a rendszer állandó nyomáson való tartása érdekében alkalmazzuk a zárt 12 hen­gert, melynek 11 dugattyújára a 13 légtér levegőjé­nek nyomóereje hat. A 11 dugattyú fölött levő teret a 10 membrán két térrészre osztja, melynek felső része a Cb, alsó része pedig a ca koncent­rációjú folyadékkal van feltöltve. Ezek a „puffer” terek össze vannak kötve a 6 és 7 dugattyús szivattyúk azonos zónáival, illetve a 2 mérőmag mindkét oldalával. A mérési pontosság fokozása érdekében a 12 hengert, a 6 és 7 dugattyús szivattyúkat, az 5 mintavevőket az 1 magtartóval azonos hőmérsékleten célszerű tartani. A találmány előnye, hogy a longitudinális disz­perzió (konvektiv diffúzió) mérése, - mivel az elméleti összefüggések már ismertek, (1. pl. Bálint­­—Pach—Tiszai: A széndioxid átoldódási mechaniz­musa, Kőolaj- és Földgáz 4., 301-307. o., 1971.) - elvégezhetők, azok meghatározása a talál­mány szerinti berendezéssel végrehajtható. A diszperzió adszorpcióval egybekötve is vizsgál­ható. Ezen folyamatok természetes és mesterséges porózus közegben váó mérésére ugyancsak alkal­mas a találmány szerinti készülék. A találmány előnye, hogy a tárgykörben járatos szakember külön kitanítás nélkül is elvégezheti a mérést. A diszperzió mérésének jelentősége a talál­mány szerinti készülékkel abban nyilvánul meg, hogy egyazon modellen mérhetjük úgy az effektiv, mint a konvektiv diffúziót, ami jelentősen megnö­veli a mért paraméterek értékét. Szabadalmi igénypont: Berendezés folyadékban oldott gázok és/vagy egyéb anyagok diffúziós tényezőjének kőolajtáro­lókban uralkodó rétegviszonyok mellett való mérésére porózus közegben vagy kapilláris csőnya­lábból képzett modellen, azzá jellemezve, hogy fűtőköpenyben (4) levő magbefogóban (1) mérő­mag (2) van elhelyezve olyan módon, hogy a mérőmag (2) két végén levő zárólapok (14) csator­nája egyrészt olyan dugattyú (11) hengerével (12) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom