178031. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kőből, elsősorban puha mészkőből készült elemek, szerkezetek, szobrok konzerválására és/vagy szilárdítására
MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 178031 Bejelentés napja: 1978. II. 13. (KO-2901) Nemzetközi osztályozás: C 04 B 41/24 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. VII. 28. Megjelent: 1982. XI. 30. Kó'faivi Imre nyugdíjas, Győr Eljárás kőből, elsősorban puha mészkőből készült elemek, szerkezetek, szobrok konzerválására és/vagy szilárdítására 1 A bejelentés tárgya eljárás kőszerkezetek szilárdítására szervetlen sókat tartalmazó oldattal. A kő, mint építő-, díszítőanyag több évezrede kerül felhasználásra. Falazatként, alapszerkezetként, 5 homlokzati-, díszítőelemként, párkányok, erkélyek, folyosók, koriátok, valamint a díszítő és figurális szobrászat anyagaként jelenik meg. A kőszerkezetek állékonyságának és szilárdságának biztosítása az egész világon több évszázados 10 probléma, de e feladat legnagyobb mértékben a legutóbbi évtizedekben vált jelentőssé, amikor az állandóan fokozódó környezetszennyeződés hatására a legállékonyabb kőanyag is károsodásnak, roncsolódásnak, mállásnak indult. 15 Az anyag károsodása elsősorban a kő nedvességtartalmának változására vezethető vissza. A kő természetes bányanedvesség tartalmának eltávozása már a fejtés, megmunkálás során kezdődik meg. Kiszárad a pórusvíztartalom, majd helyébe felszívó- 20 dik a külső csapadék, és e folyamat ciklikusan ismétlődik. A kőszerkezetét cementáló különböző vegyületek részben kioldódnak, átalakulnak, illetve az agresszív esővizet telítve eltávoznak. Jelentősen befolyásolják, gyorsítják e folyamatokat a szeny- 25 nyező anyagok, amelyek legtöbbször savasak (kéndioxid, széndioxid). A megtámadott legyengült szerkezetű kő fokozottabban érzékennyé válik a külső mechanikai és fizikai hatásokra. A károsodás kialakulásához hoz- 30 zájárul a kültéren elhelyezett köveknél, hogy az ismétlődő hőmérsékletelváltozás hatására a kőzet térfogata állandóan változik. A kőzet rossz hővezetése miatt a térfogatváltozás csak a külső igénybevett felületen fokozott. Ezt a térfogatváltozást a legyengült kötőanyagú felület már nem tudja követni, a szemszerkezetet összetartó kötőanyag ft. - bomlik és a kő mállásnak indul. Károsodást okoznak továbbá a kőfelületre települő mikroorganizmusok, elsősorban szintén savas anyagcseretermékeikkel. Marrone (Degradazione dei matériáit, 1974. Róma) elemzi részletesen e folyamatokat. E hatások összegeződéseképpen következik be az a fokozatos pusztulási folyamat, amivel szembeni védelem kidolgozása világszerte mind jelentősebbé váló tevékenység. A kővédelem megoldásaira alkalmazott, eddig ismert eljárások a következőkben foglalhatók össze: a) A kőfelület víztaszítóvá tétele - ez az eljárás a vízfelvétel károsító hatását szünteti meg, de nem biztosítja a kisebb-nagyobb mértékben szilárdságát vesztett kőanyag ismételt megszilárdítását, és hatása nem tartós, általában egy-két évig tart. Az eljárásokat Zádor M. (Acta Technika 1972) foglalja össze. Víztaszítást eredményeznek a különböző vizes, illetve oldószeres szilikon vegyületek, pl. Bayer, Wacker készítmények, Magyarországon a Silicofob termékek a legismertebbek. 178031
