178022. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet üzemanyagnak motorokba történő bejuttatásának szabályozására, célszerűen belső égésű motoroknál

178022 4 normákat nem tudják betartani, hanem ezen felül túlfogyasztást okoznák. A középkorú és idősebb korosztályokból kerül­nek ki legnagyobb számban azok a gépjárműveze­tők, akik ugyan hallottak a takarékos vezetési módokról, de a gyakorlatban nem, vagy csak kis mértékben képesek ehhez a mindenben optimumot kívánó stílushoz alkalmazkodni. Nem kívánható például egy átlag műveltségű vezetőtől, hogy esetleg hiányos műszaki tudását az üzemanyag-megtakarítás jegyében fejlessze. A minden fórumon hallható üzemanyag-meg­takarítási tanácsok sem elég célravezetőek, mert a mindennapi életben erre nem fordítunk különösebb gondot, nem alkalmazzuk a vezetéshez. Egy optimálisan üzemanyag-takarékos vezető, aki tudja, hogy milyen időpontokban kell sebes­séget váltania, vagy visszakapcsolnia, az viszonylag nagy figyelmet fordít erre és a gázpedál kezelésére. Ezt a figyelmet más rovására vonja el, esetleg a biztonságot veszélyezteti. Az ilyen figyelemösszpon­tosítás főleg a városi forgalomban az idő előtti fáradtsághoz vezet. Az ilyen fokú üzemanyag-takarékoskodás köz­ben is sok hibát ejtünk, elsősorban a gázadagolással kapcsolatban. Az eddig alkalmazott hajtóanyag sza­bályozó megoldások nem segítik a gépjárművezetőt az üzemanyag-takarékos vezetési stílus kialakítá­sában, alkalmazásában. Tény, hogy a képzett szakember sem tudja az egyes gázpedál állásokhoz tartozó karburátor állá­sokat vagy töltési fokot pontosan megállapítani. Találmányunk elé azt a célt tűztük ki, hogy olyan kialakítású szerkezetet hozzunk létre, amely a tüzelőanyag adagolás egyes nevezetes elméleti pondait a vezető érzékelhető módon jelzik. Ilyen elméleti pontnak tekinthető például a mi­nimális fogyasztáshoz szükséges sebesség eléréséhez elegendő fojtószelep állás vagy esetleg a második torok nyitásának kezdete. A kitűzött célnak olyan szerkezettel teszünk eleget, amely azzal jellemezhető, hogy előnyösen közös tengely körül csapágyazott kis pedálból és nagy pedálból áll, amikor is a nagy pedál a kis pedál környezetébe van szerelve, és az említett pedálok egymástól eltérő erejű rugókhoz kapcso­lódnak. A szerkezethez a motorral összeköttetésben álló szabályozóelem és/vagy jelzőelem a kis pedál útján kapcsolódik. A kis pedál és nagy pedál adott esetben azonos síkban vannak és a helyzetükben a szabályozóelemmel és/vagy jelzőelemmel vannak működtető kapcsolatban. A jelzőelem célszerűen a műszerfalra van szerelve, ahol a sebességértékekhez tartozó egyes sebességfokozatok jelöléssel vannak ellátva. A találmány lényege az, hogy az eddig haszná­latos egy gázpedál helyett ez egy kettő- vagy esetleg többlépcsős gázpedál. Az egyes lépcsők közti átmeneti pontok a használhatóság figyelembe­vételével a minimális fogyasztás eléréséhez jelöl­hetők ki. A pedál beállítása a motor és az egyéb, fogyasz­tást befolyásoló tényezők optimális beállítása után történik. A pedál által megközelített úgynevezett neveze­tes pontok a motor előállítódása következtében elmozdulhatnak, így például az egyik nevezetes ponthoz tartozó 20 km/h sebességérték megváltoz­hat, általában csökkenő tendenciával. E sebesség­­érték csökkenése a laikus gépjárművezetők részére is egyértelművé teszik az újbóli beállítás szükséges­ségét. Ezzel a lehetőséggel ösztönözhetők a gépjárművek vezetői, hogy az ilyen kontroll híján jelentéktelennek tűnő, de jelentős túlfogyasztást okozó elállítódott motorokat helyesen beállítsák. A nevezetes pontok azáltal vflnak egyértelművé, hogy a kisebb pedál akkor van egy síkban a nagyobb pedállal, ezeknek a pontoknak az egyér­telmű érzését egy hármas kényszer biztosítja, amely a pedálok kialakításánál következik. — Az első ilyen kényszer, amelyet érzünk, a nagyobb felületű pedál megérintése. — A második nagyobb felületű pedál nagyobb rugóereje. — A harmadik a forgáspont áthelyeződése, ami a láb mozgásformáját megváltoztatja. Mindhárom hatás egyszerre jelentkezik, ezzel tel­jesen egyértelműen jelöli a célszerű üzemanyag-ta­karékos használhatósági határt, határokat. A kényszerítő hatások révén nem igényel külön fi­gyelmet a pedál-takarékos mozgatása. Ebben nem akadályozza meg a vezetőt bármilyen lábbeliben vezet. A különböző lábméretekből eredő esetleges kényelmetlenségeket azáltal küszöböli ki, hogy a láb teljes felületével támaszkodik a pedálra. Ezáltal a pedál elmozdítása nem a padló lemezhez viszo­nyítva történik, hanem a pedálok közös tengelyé­hez viszonyítva. A kényszerítő hatások révén nem igényel külön figyelmet a pedál takarékos mozgatása. Megszokása nem jelent különösebb terhet a gépjárművezető számára, de rutinszerű alkalmazásakor is állandóan tréningben tartja az üzemanyag pazarlásra hajlamos gépjárművezetőket. Ezen hatásai révén képes arra, hogy a „jó” és „rossz” vezetők különbségeit az üzemanyag-megtakarítás javára csökkentse - egyen­lítse ki. A pedálrendszer kialakítása, beállítása úgy történik, hogy a főbb járműfajtákhoz, illetve karosz­­széria típusokhoz alkalmazkodik. Formai kialakítása után nem igényel nagyobb átalakítást a benzin, illetve dízel üzemhez állítás. A pedál nevezetes pontjai nem feltétlenül az egyes sebességfokozatok által megkívánt optimális fqjtószelepállást, vagy töltési fokot adják. Ezt a minimális eltérést az alapszerkezet — egyszerű szer­kezeti felépítésből következően - nem veszi figye­lembe. Ha azonban erre igény mutatkozik, a nevezetes pontok a nagyobb felületű pedál automatikus szögállítással az egyes fokozatokhoz hangolhatok. Erre a tevékenységre előnyösen alkalmazhatók a vezérléstechnikában ismert elektromos vagy hidrau­likus szerkezetek, például olyan kialakítású szervo­­motor, amely a nagyfelületű pedál szögállását a bekapcsolt sebességi fokozatnak megfelelően változ­tatja. Az adott fokozatok érzékelő elemeit mikro­­kapcsolókként képezhetjük ki, amelyek egyben az ajánlott sebességjelzéseket is kapcsolják. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom